Üdvözöljük a

Kérdések és válaszok a hosszú távú uniós költségvetésről | Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Kérdések és válaszok a hosszú távú uniós költségvetésről

2018. május 16.

A hosszú távú uniós költségvetés stabil feltételeket biztosít az EU éves költségvetéseinek végrehajtásához. Több évre előre pénzügyi formába önti az Unió politikai prioritásait, és éves maximális összegeket állapít meg az EU kiadásainak teljes egészére, illetve a legfontosabb kiadási kategóriákra/prioritásokra vonatkozóan. Jelenleg zajlanak a tárgyalások a 2021-2027-es költségvetésről.

Miért van szükség hosszú távú uniós költségvetésre?

 

Az egyes kiadási kategóriák határértékeinek rögzítésével a hosszú távú költségvetés gondoskodik arról, hogy az Unió prioritásai középtávon megfelelő mértékű finanszírozáshoz jussanak.

 

Egyúttal biztosítja a költségvetési fegyelmet is, valamint azt, hogy az EU kiadásai az Unió szakpolitikai céljaihoz igazodva, a saját források által megszabott keretek között alakuljanak. Emellett kiszámítható környezetet hoz létre az európai uniós források kedvezményezettjei, köztük a kis- és középvállalkozások, a felzárkózó régiók, a diákok, a kutatók, a mezőgazdasági termelők és a civil társadalmi szervezetek, valamint a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságok számára.

 

 

Mindig volt az EU-nak hosszú távú költségvetése?

 

A hosszú távú költségvetés 1988 óta van jelen az Európai unió életében, és eddig mindig 5–7 éves időszakokat ölelt fel:

 

– Az első hosszú távú költségvetés, az úgynevezett első Delors-csomag az 1988-tól 1992-ig tartó időszakra vonatkozott, és az egységes piac megteremtésére, valamint a többéves kutatási-fejlesztési keretprogram konszolidálására összpontosított.

 

– A második hosszú távú költségvetés, a második Delors-csomag (1993–1999) a szociális és a kohéziós politikát, valamint az euró bevezetését kezelte kiemelt területként.

 

– Az „Agenda 2000” néven ismert hosszú távú költségvetés a 2000 és 2006 közötti időszakot fedte le, és az Unió bővítésére összpontosított.

 

– A 2007-től 2013-ig tartó időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetés a munkahelyteremtés érdekében a fenntartható növekedésre és a versenyképességre helyezte a hangsúlyt.

 

– A 2014-től 2020-ig tartó időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetés az emberek munkához jutását és a gazdaság növekedését helyezte előtérbe, az „Európa 2020”-hoz, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájához igazodva.

 

– A most előterjesztett, a 2021-től 2027-ig tartó időszakra vonatkozó hosszú távú keret új, modern, pragmatikus költségvetést ad a 27 tagú Unió kezébe. Összeállításakor az volt a vezérelv, hogy olyan világos, egyszerű és rugalmas költségvetés jöjjön létre, amely a lehető legnagyobb európai hozzáadott érték mellett a legfontosabb prioritásokra és szakpolitikákra koncentrál. Másként fogalmazva az új költségvetés egy olyan Európa kialakításába fektet be, amely védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújt polgárainak, ahogyan azt Jean-Claude Juncker elnök az Unió helyzetét értékelő 2016-os beszédében szorgalmazta. A javaslat emellett a közös agrárpolitika és a kohéziós politika programjaira szánt finanszírozás mérsékelt csökkentésével méltányos és kiegyensúlyozott módon figyelembe veszi az uniós költségvetés egyik fontos befizetője, az Egyesült Királyság kilépését is.

 

 

Ki dönt a hosszú távú költségvetésről?

 

Minden hosszú távú költségvetés több különböző jogszabályból tevődik össze:

 

– A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet a legfontosabb szakpolitikai prioritásokat és szakpolitikai területeket, valamint a kiadások felső határait állapítja meg.

 

– A részletesebb ágazati jogszabályok a különböző kiadási programokat szabályozzák például a mezőgazdaság, a kohéziós politika vagy a kutatás területén. A Bizottság az ágazati javaslatokat június közepéig terjeszti elő.

 

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet elfogadása különleges jogalkotási eljárás keretében történik, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikke határoz meg. A többéves pénzügyi keretről szóló rendeletet a Tanács fogadja el egyhangúdöntéssel, miután az Európai Parlament kifejezte egyetértését. Ez az úgynevezett egyetértési eljárás, amelynek keretében a Parlament abszolút többségi döntéssel jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a Tanács álláspontját, de nem módosíthatja azt. Az ágazati jogszabályok elfogadása néhány kivételtől eltekintve a rendes jogalkotási eljárás szabályai szerint történik, azaz a Tanács és a Parlament együtt, egyenrangú félként határoz.

 

Végezetül az EU általános finanszírozási rendszerének megváltoztatása (a saját forrásokról rendelkező határozat elfogadása) a tagállamok egyhangú döntését és a nemzeti parlamentek általi megerősítését igényli.

 

A teljes cikk ide kattintva olvasható.

 

Forrás: ec.europa.eu