Üdvözöljük a

Az EU kereskedelmi megállapodást írt alá Szingapúrral | Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Országos rendezvénynaptár

<< 2018 November >>
KeSzeCsüSzoVa
   1234
567891011
121315161718
19202122232425
2627282930  

Az EU kereskedelmi megállapodást írt alá Szingapúrral

2018. október 29.

Az EU 2018. október 19-én kereskedelmi és beruházási megállapodást írt alá Szingapúrral. Ez az első olyan kétoldalú egyezmény, amely az EU és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) egyik tagállama között jött létre, ezért példaértékű a jövőbeli kereskedelmi megállapodások tekintetében.

A megállapodás célja, hogy olyan feltételeket teremtsen az uniós vállalkozások számára, amelyek segítik, hogy teljes mértékben kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyeket Szingapúr mint Délkelet-Ázsia üzleti és közlekedési csomópontja nyújt. Azóta, hogy 2010 márciusában megkezdődtek a Szingapúrral folytatott tárgyalások, az EU kétoldalú megbeszéléseket kezdett Malajziával (2010), Vietnammal (2012), Thaifölddel (2013), a Fülöp-szigetekkel (2015) és Indonéziával (2016) is.

 

Az EU az ASEAN-nal folytatott áru- és szolgáltatáskereskedelmének közel egyharmadát Szingapúrral bonyolítja le. 2017-ben a teljes kétoldalú árukereskedelem értéke 53,3 milliárd euró volt, a szolgáltatáskereskedelem értéke pedig 2016-ban 44,4 milliárd euró. Az EU 33,16 milliárd euró értékben
exportált elsősorban gépkocsikat és gépeket, az import pedig 20,14 milliárd eurót tett ki, főleg vegyipari termékek és gyógyszerek formájában.


Szingapúrt több mint 10 000 ott letelepedett uniós vállalkozás használja csomópontként a teljes csendes-óceáni térség kiszolgálásához. Szingapúr továbbá az Ázsiába irányuló európai beruházások első számú célpontja. A két fél közötti beruházások az elmúlt években gyorsan növekedtek: 2016-ban a kétoldalú beruházások volumene elérte a 256 milliárd eurót.


Az Európai Bizottság készített egy interaktív térképet, amin megtekinthető, hogy az uniós tagállamokból honnan és hány vállalkozás exportál Szingapúrba. Az adatok reprezentatív értékűek, és arányaiban kívánják szemléltetni az uniós tagállamok exportjának nagyságrendjét. Az interaktív térképen 20 magyarországi cég került beazonosításra.


Az EU–Szingapúr kereskedelmi megállapodása az egyik első „új generációs” kétoldalú megállapodás. A vámok ill. az áru- és szolgáltatáskereskedelem nem tarifális akadályainak szokványos eltörlésén felül fontos rendelkezéseket tartalmaz a szellemi tulajdon védelme, a beruházások liberalizációja, a közbeszerzés, a verseny és a fenntartható fejlődés tekintetében is.

 

A Szingapúrral kötött kereskedelmi megállapodás bizonyos uniós termékek esetében szinte az összes fennmaradó vámot el fogja törölni három-öt éven belül, egyszerűsíteni fogja a vámeljárásokat és magas szintű normákat és szabályokat határoz majd meg. Az Unióba behozott halászati és feldolgozott mezőgazdasági termékek esetében néhány vámtétel azonban továbbra is fennmarad.

 

A megállapodás egyszerűsíti az elektronikai áruk, az élelmiszertermékek és a gyógyszerek kereskedelmét, mivel elismeri majd az uniós szabványokat és biztonsági vizsgálatokat. Megnyitja a piacot a távközlési, a környezetvédelmi és a mérnöki szolgáltatások előtt. A megállapodás továbbá átfogó fejezetet szentel a kereskedelemnek és a fenntartható fejlődésnek, mivel a legmagasabb szintű normákat rögzíti a munkajog, a biztonság, a környezet és a fogyasztók védelme terén, valamint megerősíti a fenntartható fejlődéssel és éghajlatváltozással kapcsolatos közös tevékenységeket.

 

A megállapodás előírja továbbá, hogy Szingapúrnak bármely további vizsgálati vagy tanúsítási követelmény nélkül el kell fogadnia az EU-ból származó új gépjárműveket és gépjármű-alkatrészeket, amennyiben a termékeket az EU-ban az elfogadott nemzetközi szabványoknak, nevezetesen az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ EGB) típusjóváhagyási szabályozásainak megfelelően tanúsították.


A közbeszerzésekről szóló WTO-megállapodás tagjaiként Szingapúr és az EU már lényeges kötelezettségvállalásokat tettek a közbeszerzési eljárások megnyitása tekintetében, korszerű közbeszerzési szabályozásokkal rendelkeznek, és magas szintű normákat alkalmaznak közbeszerzéseik átláthatósága és eljárásaik tisztességessége tekintetében. Sok esetben a külföldi cégek már jelenleg is versenyezhetnek bizonyos összeghatár feletti közbeszerzési szerződésekért. A megállapodásban mindkét partner megállapodik a pályázati eljárás javításáról és egyszerűsítéséről, továbbá kötelezettséget vállalnak arra, hogy bővítik az ajánlattétel számára rendelkezésre álló közbeszerzési szerződések számát, különösen a vasúti ágazatban és a Szingapúri Nemzeti Környezeti Ügynökség esetében.

 

Szingapúr elfogadta, hogy a földrajzi árujelzők nyilvántartásba vételére szolgáló szingapúri rendszer létrehozásával megerősíti a földrajzi árujelzésekkel kapcsolatos jelenlegi szabályait. A szingapúri nyilvántartásba vételt követően a borok, szeszes italok és egyes mezőgazdasági termékek mintegy 190 földrajzi árujelzője az EU-ban biztosítottal azonos szintű védelmet élvez majd e megállapodásnak köszönhetően. Ide tartozik a bordói bor, a pármai sonka, a pezsgő és a bajor sör.

 

Cecilia Malström, kereskedelempolitikáért felelős biztos a következőképpen fogalmazott: „A régió legnagyobb kereskedelmi partnerével, Szingapúrral kötött megállapodások újabb mérföldkőnek számítanak az EU számára.
Tekintettel arra, hogy ezek az EU és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének valamely tagja között kötött első ilyen megállapodások, hatalmas lehetőségeket kínálnak majd exportőreink számára.”


Az Európai Bizottság a kereskedelmi és beruházási megállapodásokat jóváhagyásra megküldi az Európai
Parlamentnek. A kereskedelmi megállapodás az Európai Bizottság jelenlegi megbízatásának 2019. évi lejárta előtt léphet hatályba, míg a beruházásvédelmi megállapodás esetében a tagállami szintű megerősítési eljárásokat is le kell majd folytatni. Mindkét megállapodás az Európai Parlament elé kerül jóváhagyásra.

 

Forrás: MKIK EU hírlevél