Pályázatok
- ESA Technológia Transzfer és Üzleti Inkubációs pályázat
- GINOP-6.1.5-17 Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára
- GINOP-6.1.6-17 Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára
- GINOP-3.2.2-8.2.4-16 - Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása
- GINOP-1.2.6-8.3.4-16 - Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel
Működés
A kereskedelmi és iparkamarákról
Magyarországon a kereskedelmi és iparkamarák létrehozásáról első ízben az 1850. március 18-án kelt királyi pátens rendelkezett. Az első magyar kamarai törvény 1868-ban jelent meg és 1934-ig volt érvényben. Ez a törvény már kötelező tagsággal kiterjedt a magyar állam minden kereskedőjére, iparosára, kereskedelmi és iparvállalatára. A második világháború után egy kormányrendelet a kereskedelmi és iparkamarákat jogutód nélkül megszüntette, vagyonuk az államkincstárra szállt.
1948-ban létrejött a félállami jellegű Magyar Kereskedelmi Kamara, amely 1985-től Magyar Gazdasági Kamara néven működött, s az egész magyar gazdaságot átfogó, érdekközvetítő, érdekegyeztető, érdekképviseleti és egyben klasszikus kamarai feladatokat betöltő intézménnyé lett.
A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény a magyar közjogi hagyományokat, illetve a modern európai gyakorlatot követve - több mint negyven év után - újból intézményesítette a köztestületi gazdasági kamarákat. A törvény kimondta, hogy a gazdasági kamarák hivatása a gazdaság fejlődésének és szerveződésének előmozdítása, az üzleti forgalom fellendítése, a piaci magatartás tisztességének garantálása, valamint a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekérvényesítésének segítése. A kamarai törvény szerint a kamarák köztestületek, a működésük önkormányzati elven alapul. A cégek, vállalkozók kamarai tagsága automatikus lett. Bővebben >>
A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VKIK) 1994. október 28-án alakult. A szervezetet nagyrészt kis- és középvállalkozások alkotják, de elmondható, hogy a régió gazdasági teljesítményének 70%-át adó cégek önkéntes kamarai tagok. A kamara széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik, amelyen keresztül a gazdaság minden szegmensének képviselete megvalósul.
Az Országgyűlés által 1999-ben elfogadott új kamarai törvény 2000 novemberétől megszüntette a kötelező kamarai tagságot. A gazdasági kamarák működését jelenleg az 1999. évi CXXI. törvény, illetve az azt módosító 2011. évi CLVI. törvény szabályozza.