Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a veszpremikamara.hu honlap a felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmaz. A honlap használatával Ön a tájékoztatást tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Közlemény a budapesti parkolásokról

Arra tekintettel, hogy  a Veszprém Megyei Békéltető Testülethez az elmúlt években több, budapesti parkolási bírsággal kapcsolatos panasz érkezett, közzétesszük – a Budapesti Békéltető Testület elnökének hozzájárulásával - az  általuk készített tájékoztatásokat:

 

A)   Mire figyeljenek a Budapesten parkoló, büntetést kapott fogyasztók? - A pótdíjazás után még öt munkanapig kérhető érvényes parkolójegy alapján a büntetés törlése

A Budapesti Békéltető Testülethez érkező fogyasztói kérelmekből kitűnik, hogy a kérelmezők még nem teljesen ismerik fővárosi parkolás esetében a pótdíjazás törlésének lehetőségére vonatkozó előírásokat, ráadásul a vonatkozó jogszabályi rendelkezések is változtak nemrég. A Testület ezért csokorba gyűjtötte ennek kapcsán azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyekkel nem árt tisztában lenni a fogyasztóknak.

 

Milyen esetekben köteles a parkolási társaság törölni a büntetést?

A pótdíjazás alóli mentesülés lehetőségei a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendeletben (a továbbiakban: Főv.Kgy. rendelet) kerültek meghatározásra.

A Főv. Kgy. rendelet 48. § (3) bekezdése értelmében a fogyasztóknak három esetben van lehetőségük kérni a parkolás-üzemeltető társaságtól a kiszabott várakozási- és pótdíj törlését:

1. Ide tartozik az az eset, ha a gépjármű üzemben tartója rendelkezett az ellenőrzés időpontjában érvényes parkolójeggyel, azonban azt nem az előírások szerint helyezte el (így például elmulasztotta kirakni a szélvédője mögé).

2. Emellett akkor is kérhető a pótdíj törlése, amennyiben az ellenőrzés időpontja és a parkolójegy vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés érvényességének kezdő időpontja között még nem telt el öt percnél hosszabb idő.

3. Végül, de nem utolsósorban, ha a mozgásában korlátozott személy rendelkezik eredeti és érvényes parkolási igazolvánnyal és azt el is helyezte a gépjármű első szélvédője mögött, azonban az igazolvány előlapja alapján az érvényesség és a jogosultság mégsem volt ellenőrizhető (mert nem volt például látható), ebben az esetben szintén pótdíjtörlési kérelemmel lehet fordulni a parkolási társasához.

Amennyiben a fenti három feltétel valamelyike teljesül, az ellenőrzés napjától számítva öt munkanapos határidőn belül a fogyasztó bemutathatja a parkolás-üzemeltető ügyfélszolgálati irodájában az eredeti parkolójegyet, igazolhatja a mobiltelefonos parkolási díjfizetés megtörténtét, illetve a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa bemutatható.

Ha erre sor kerül, úgy a parkolás-üzemeltető köteles törölni a fogyasztó terhén nyilvántartott várakozási díj- és pótdíj-követelést.

 

Milyen korlátozás érvényesül a pótdíj törlése iránti kérelem kapcsán?

Nem árt tudniuk a fogyasztóknak, hogy a fenti, pótdíj törlésére irányuló igénnyel naptári hónaponként legfeljebb csak egy alkalommal élhet a gépjármű üzemben tartója. További feltétel az is ennek kapcsán, hogy az érvényes parkolójegy, mozgássérült parkolási igazolvány bemutatása vagy a mobiltelefonos parkolási díjfizetés igazolása időpontjában az adott gépjárműre vonatkozóan ne álljon fent harminc napnál régebbi, jogosulatlan parkolási esemény miatt kiszabott és nem vitatott várakozási díj és pótdíj-tartozás.

 

Mit tehet a fogyasztó, ha mindezek ellenére mégsem kerül törlésre a büntetése?

Ha az ismertetett rendelkezések ellenére a parkolás-üzemeltető nem törli a büntetést, a fogyasztók (lakjanak bárhol is az országban) erre irányuló írásbeli kérelmük alapján igényelhetik a Budapesti Békéltető Testület ingyenes, gyors eljárását a vita megoldására. A vonatkozó kérelem letölthető vagy kitölthető a BBT honlapjáról.

Forduljanak hozzánk bizalommal!”

(Megjegyzés: A  vonatkozó, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján a kérelem természetesen beadható a lakó-, vagy tartózkodási hely szerinti megyei testületnél is.)

 

B)    A Fővárosi Ítélőtábla ítélete a budapesti parkolási büntetés alóli mentesülés lehetőségéről – bizonyítson a fogyasztó!

A Fővárosi Ítélőtábla a nemrég meghozatalra került ítéletében kimondta: a fogyasztónak kell bizonyítania az újabb parkolási esemény megtörténtét, így azt, hogy az előző parkolás után a helyszínt valóban elhagyta és hogy később ugyanoda tért vissza, ha szeretne élni a pótdíjazás alóli mentesülés lehetőségével és ennek keretében a korábbi parkolójegyet bemutatni. Az ügy tanulsága, hogy a fogyasztóknak ügyelniük kell arra, ne maradjon kint a szélvédőn az ugyanott történő parkolás esetén az előző parkolásra váltott jegy, mivel annak korábbi érvényességi ideje folytán „lejárt jegy” miatt pótdíjazhatják és hiába az öt percen belüli különbség a jegy megvétele és az ellenőrzés időpontja között: erre már nem lehet hivatkozni a mentesülés érdekében.

Az ítélet abban a bírósági eljárásban került meghozatalra, amelyet korábban a Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Parkolási Csoportja indított a Budapesti Békéltető Testülettel szemben, utóbbi ajánlásának hatályon kívül helyezése iránt.

 

I. A fogyasztó pótdíjazása

A szóban forgó ügy előzménye az volt, hogy a fogyasztó a fővárosban, a II. kerületi Szász Károly utcában leparkolt, onnan később eltávozott, és röviddel később az utcába visszatérve az előző parkolási helytől eltérő, egy a céljához közelebb eső parkolóhelyen állt meg. Ezt követően elindult jegyet váltani, ez alatt azonban a parkoló őr pótdíjfizetési felszólítást helyezett el a gépkocsin, amelyben a pótdíjazás okaként „lejárt jegy” szerepelt. Ugyanis az előző parkolás során megváltott parkolójegyet a műszerfalon felejtette. A pótdíjazás 9:30 órakor, a jegyváltás pedig 9:33 órakor történt. Ez után pedig 16.999 Ft-os büntetés kiszabásáról kapott fizetési felszólítást, mivel az ellenőrzés időpontjában nem rendelkezett érvényes parkolójeggyel.

A fogyasztó azonban ezt vitatta, mivel öt naptári napon belül bemutatta azt a jegyet a vállalkozásnak, amivel rendelkezett: márpedig az érvényességének kezdő időpontja és az ellenőrzés időpontja között nem telt el 5 percnél hosszabb idő. Ráadásul, az akkor hatályos, Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) Fkgy. rendelet 48. § (3) bekezdésében foglalt szerinti feltételek alapján ilyen esetben a parkolást üzemeltetőnek a várakozási és a pótdíjtartozást törölnie kell a nyilvántartásból. Ezzel a lehetőséggel a gépjármű üzembentartója naptári hónaponként legfeljebb egy alkalommal élhet, ha a bemutatás időpontjában az adott gépjárműre nincs 30 napnál régebbi jogosulatlan parkolási esemény miatt kiszabott és nem vitatott várakozási- és pótdíjtartozás.

Panaszát azonban elutasították, arra hivatkozva, hogy az öt perces türelmi időn túl váltotta meg már a jegyet, és a „Lejárt jegy” miatti pótdíjat meg kell fizetnie.

 

II. Eljárás a Budapesti Békéltető Testület előtt

A fogyasztó ezt követően fordult a Budapesti Békéltető Testülethez (a továbbiakban: Alperes), igénye a pótdíj törlésére irányult. Az eljáró tanács ajánlást hozott az ügyben és a kérelmet megalapozottnak találta: arra az álláspontra helyezkedett, hogy a „Lejárt jegy” miatti pótdíjazással tévesen élt a vállalkozás, hiszen a gépkocsi az általa elfoglalt parkolóhelyet elhagyta, és később pedig az eredeti helyszín közelében másik parkolóhelyre állt át. Ez pedig már újabb parkolási eseménynek minősült, amikor is a fogyasztót megillette a pótdíjazás alóli mentesülés lehetősége az öt percen belüli türelmi idő miatt. A várakozási esemény kezdete ugyanis nem a jegyváltáshoz kötődik, hanem a parkolóhelynek a gépjárművel történő elfoglalásának időpontjával kezdődik meg.

 

Az elsőfokú bíróság eljárása

Ezt követően a vállalkozás (Felperes) a Fővárosi Törvényszékhez fordult keresetével, amely az ajánlás hatályon kívül helyezésére irányult. Ebben előadta, hogy álláspontja szerint Alperes ajánlása a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Ktv.) 9/D. § (3) bekezdésébe, a 15/D. § (1) bekezdésébe, a 15/c. § (1) és (2) bekezdésébe ütközik. A fogyasztó ugyanis 2012. november 16-án 9.00 órakor váltotta meg a parkolójegyet, ez 9:21 óráig volt érvényes, a pótdíjazásra pedig már 9:30 órakor került sor, azaz az öt perces türelmi időn belül nem történt meg az újabb parkolójegy megváltása. A fogyasztó ugyanis csak 9:33 órakor váltott új parkolójegyet.

Álláspontja az volt, hogy a fogyasztónak kellett volna bizonyítania, miszerint a parkolási helyet valóban elhagyta és aztán oda visszatért, ugyanabba az utcába: azonban erre vonatkozóan semmilyen iratot, bizonyítékot nem csatolt. Márpedig a Ktv. 15/C. § (1) bekezdése értelmében csupán öt perc türelmi idő állt arra rendelkezésre, hogy az előző parkolójegy érvényességének lejártától számítva azon belül az újabb jegyet megvegye. Azaz erre csupán a 9:21 órától 9:26 óra közötti időszakban kerülhetett volna sor.

Alperes az ellenkérelmében a bíróság elé tárta, hogy a kocsiban lefotózott parkolójegynek semmi köze a bírságoláshoz, mivel ez a jegy egy másik helyen megkezdett és befejezett parkolás dokumentuma. A korábbi parkolóhelyet ugyanis a fogyasztó a türelmi időn belül elhagyta, majd körülbelül hat-nyolc perces közlekedés után tért vissza az utcába, és egy másik helyre parkolt le és ez újabb parkolási eseménynek minősült. Ezzel együtt álláspontja az volt, hogy a Felperest terhelte bizonyítási kötelezettség a tekintetben, hogy a gépjármű a korábbi parkolóhelyet nem hagyta el, ám ennek alátámasztására vonatkozó bizonyítékot a békéltető testületi eljárásban nem csatolt.

A Fővárosi Törvényszék ezt követően Alperes ajánlását hatályon kívül helyezte, mivel a megváltott parkolási jegy 9:21 óráig volt csak érvényes, a pótdíjazás időpontjában pedig a parkolójegy a gépjármű szélvédőjéről nem volt eltávolítva. A fogyasztó által Felperesnek beküldött pótjegye a pótdíjazás időpontjában sem volt érvényes, mivel a türelmi időn kívül váltotta meg a következő jegyét. (9:33-9:48). Az elsőfokú bíróság ítéletében azt is kimondta: kizárólag a fogyasztó állította, hogy elhagyta az első parkolóhelyet, és új parkolóhelyre állt, ám erre vonatkozó bizonyítékot a fogyasztó nem csatolt, így az Alperes rendelkezésére álló iratok a fogyasztó állítását nem igazolták kétséget kizáróan. A bíróság szerint az a tény, hogy a lejárt parkolójegy a szélvédőn maradt, azt támasztotta alá, hogy a fogyasztó a gépjárműhöz nem tért vissza. Mindezek miatt került az ajánlás hatályon kívül helyezésre.

 

A Fővárosi Ítélőtábla ítélete

Ezt követőn Alperes fellebbezett az ítélet ellen: a másodfokú bíróság azt azonban elutasította és jóváhagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét, mivel az helyesen állapította meg a tényállást, a vonatkozó jogszabályokat. Az elsőfokú bíróság ítélete ugyanis arról szólt, hogy a lejárt (9:21-ig érvényes) parkolójegy a kocsi szélvédőjén maradt, és még 9:30 órakor is ott volt a bekövetkezett bírságolásig. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ez épp arra utalt, hogy a fogyasztó a kocsihoz nem tért vissza. Azonban ezt sem tényként állapította meg, hanem úgy ítélte meg e helyzetet, hogy a távozásra és az újabb parkolási eseményre hivatkozó fogyasztónak ezen állítását bizonyítania kellett volna.

Utalt arra is, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 163.§ (2) bekezdése és 164.§ (1) bekezdése értelmében a bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egyező, vagy az egyik félnek az ellenfél által bírói felhívás ellenére kétségbe nem vont előadása folytán fogadhat el valónak tényeket, ha azok tekintetében kételye nem merült fel.

Mivel viszont a szóban forgó ügyben a fogyasztó és a Felperes egymással ellentétes tartalmú nyilatkozatot tett, kétely támadt a fogyasztó egyoldalú állítása miatt: a perbeli cselekménysorozat számára jelentős mozzanatait tehát a fogyasztónak kellett volna bizonyítania. Ez lett volna szükséges ahhoz tehát, hogy Alperes a Felperes lejárt jegyre alapított bírságolási álláspontját cáfolja sikerrel.

A tényállás szerint ugyanis a kérdéses napon a fogyasztó 9:00 órától 9:21-ig, majd pedig 9:33-tól 9:48-ig rendelkezett érvényes parkolási jeggyel, 9:26-ig új jegyet nem váltott (erre csak 9:33-kor tette meg). Azaz lehetősége lett volna igazolni, hogy állításának megfelelően legkésőbb 9:26 óráig valóban elhagyta a parkolót és új parkolási eseményre került sor. Ekkor valóban élhetett volna ugyanis az öt perces türelmi idő miatt a pótdíjazás alól történő mentesülés lehetőségével. Ehhez azonban igazolnia kellett volna a 9:26 előtti távozást, illetve hogy az újabb parkolási esemény megkezdése ellenére csak feledékenységből maradt a kocsi szélvédőjén a parkolójegy. A kimentésre így pedig alapot csak a 9:26-ig megvásárolt új jegy szolgáltathatott volna.