Az EU hosszú távú költségvetése diákok millióit, kutatók ezreit, városok, vállalkozások, és civil szervezetek millióit segíti céljaik elérésében.
Hozzájárul, hogy az élelmiszereink biztonságosabbak és egészségesebbek legyenek, új utak, vasutak, repterek épüljenek, hatékonyabban védjük a környezetünket, és biztonságosabbá tegyük a határainkat.
A vezérelv az, hogy az erőforrások összevonása erősebbé teszi Európát, és kulcsfontosságú a jólét és a béke szempontjából.
Miért fontos a hosszú távú költségvetés?
Az éves költségvetés mellett az EU egy többéves pénzügyi keretet (MFF) is meghatároz, amely legalább öt évre szól. Ez szabja meg, hogy maximum mennyit költhet az Unió az egyes szakpolitikákra. Az utóbbi időben a keret hét évre szólt, a következőt pedig a 2021 és 2027 közötti időszakra tervezik.
A többéves pénzügyi keret egyik célja, hogy kiszámíthatóbbá tegye a költségvetést, és a hosszú távra tervezett uniós programok ne legyenek kitéve az évente változó büdzsé bizonytalanságainak. Az előre tervezés előnyeit mi is érezzük a bőrünkön, biztonságot ad például azoknak a kutatóknak, akik többéves kutatóprogramban vesznek részt.
A hosszú távú költségvetésnek bizonyos fokú rugalmassággal kell rendelkeznie, hogy kezelni tudja az előre nem látható válságokat és vészhelyzeteket. Számos biztosítékot beleépítenek, hogy váratlan esetekben a pénzt ott használhassák fel, ahol a leginkább szükség van rá. Jó példa erre az EU szolidaritási alapja, amelyet arra terveztek, hogy pénzügyi támogatást nyújtson egy tagállamnak súlyos katasztrófa esetén. Az Unió 2006-ban alapította meg az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA), hogy olyan embereket támogasson, akik a globalizáció, vagy a pénzügyi-gazdasági válság miatt veszítették el a munkájukat, és akik elbocsátása negatívan befolyásolja a régió gazdaságát.
A nemzeti költségvetésekkel ellentétben az EU költségvetése inkább a beruházásokon alapul. Nem a szociális ellátást, vagy az alapfokú oktatást finanszírozzák belőle, hanem a kulcsfontosságú területekre összpontosít, hogy fellendítse a növekedést és a versenyképességet a tagállamokban.
Mire költ az EU?
A költségvetés előtérbe helyezi a kutatást és az innovációt, a transzeurópai hálózatokba történő beruházásokat és a kis- és középvállalkozások fejlesztését, amelyek célja a növekedés fellendítése és munkahelyteremtés az EU-ban.
A közös uniós agrárpolitika (KAP), valamint a közös halászati politika és a környezetvédelem kapja a legtöbb támogatást a jelenlegi hosszú távú költségvetésben. Ezt a kohéziós politika követi, amelynek célja, hogy csökkentse az EU régióinak fejlettségi szintje közötti különbséget. A hosszú távú költségvetés finanszírozza a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási és fejlesztési projekteket is.
A különböző uniós programok költségvetéséről ide kattintva olvashat többet, az Európának köszönhetjük weboldalon pedig ki tudja keresni a régiójában uniós támogatással megvalósult fejlesztéseket.
Miből áll a költségvetés?
A hosszú távú költségvetés többféle forrásból áll össze, ilyenek például:
- a tagállamok befizetései
- az Unión kívülről érkező termékekre kivetett vámtarifák
- az uniós versenyjogi szabályok megszegése miatt kiszabott büntetések.
Az Európai Parlament nemrég változtatásokat javasolt a büdzsé finanszírozásában. A képviselők szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni az EU saját forrásaira, így lehet csökkenteni a tagállamok befizetéseit. A lehetséges saját források közé tartozik az európai szinten beszedett társasági jövedelemadó, környezeti adó, és pénzügyi tranzakciós adó, valamint a digitális szektor szereplőire vonatkozó különleges adózás. Az EU bevételeiről ide kattintva tudhat meg többet.
Hogyan fogadják el a hosszú távú költségvetést?
A folyamatban lévő hosszú távú büdzsé lejárata előtt az Európai Bizottság javaslatot tesz a következő költségvetés kialakítására. Ez szolgál az Európai Parlament és a Tanács tárgyalásának alapjául.
A Bizottság a következő, 2021–2027 közötti hosszú távú költségvetésre 2018 májusában tett javaslatot. A Parlament 2018 novemberében fogadta el álláspontját.
A Tanács még nem döntött tárgyalási álláspontjáról.
A hosszú távú költségvetés elfogadásához a tagállamok egyhangú döntése, és a Parlament jóváhagyása szükséges.
Hol tart most a folyamat?
A Parlament és a Bizottság a Tanács álláspontjára vár, hogy a három intézmény megkezdhesse a tárgyalásokat.
A Tanács tagjai várhatóan 2020 elején alakítják ki álláspontjukat.
Forrás: europarl.europa.eu