Új szakképzési rendszer

A 2019. évi LXXX. sz. törvény 2020. január 1-jén lépett hatályba, amely alapjaiban alakítja át a szakképzési rendszert. A szakképzésbe belépő tanulók már az új jogi szabályozás alapján kezdték meg tanulmányaikat 2020. szeptember 1-től.

A szakmajegyzékben szereplő alapszakmákat kizárólag iskolai rendszerben, tanulói jogviszony keretében lehet majd tanulni szakképző iskolákban vagy technikumokban. (szakmai oktatás)

A részszakképesítéseket, illetve a szakmai képzéseket pedig felnőttképző intézményben vagy szakképző iskolában felnőttképzési jogviszonyban sajátíthatják el a tanulók. (szakmai képzés)

A szakmát tanulni vágyó felnőttek kétéves szakképző iskolai vagy technikumi képzésekre jelentkezhetnek, 25. életév alatt akár nappali tagozatra is. Két szakma megszerzése továbbra is díjmentes, de a 2. szakképesítést már csak esti vagy levelező rendszerben, munka mellett lehet megszerezni.

Új intézményi struktúra:

A szakképző intézményeknek két fő típusa lesz: az 5 vagy 6 éves, érettségire és szakmai vizsgára is felkészítő technikum, valamint a 3 éves, szakmára felkészítő szakképző iskola.

A képzés első időszakában, az azonos ágazatba tartozó szakmákban közös ágazati alapismereteket lehet majd elsajátítani. Az alapozó képzés után – szakképző iskolában a 9. osztály, technikumban pedig a 10. osztály végén – egy ágazati alapvizsga letételét követően kell a tanulóknak választaniuk a tanulható szakmák közül.

A technikumban megszerezhető technikusi szakképzettség középvezetői szintű ismereteket biztosít. Magyarból, matematikából, történelemből és egy idegen nyelvből előrehozott érettségit tesznek a diákok, valamint nem kell ötödik érettségi tantárgyat választaniuk, mivel a szakmai vizsga beszámít az érettségi tantárgyak közé. A technikumi képzésben is lesz szakmai gyakorlati képzés, amit lehetőleg vállalkozásoknál, duális képzésben kell teljesíteni. Az iskola elvégzése után egyszerre kapnak a diákok érettségi bizonyítványt és technikusi oklevelet, emellett a nyelvvizsga megszerzésére is lehetőség van. A technikumban végzettek jelentős előnyt élvezhetnek majd a felsőoktatási felvételinél a szakirányú továbbtanulásnál.

Természetesen gimnáziumban szerzett érettségi után is van lehetőség szakmát tanulni, ilyen esetben az érettségi után a technikumi képzés utolsó 2 évére lehet jelentkezni.

A szakképző iskola hároméves, célja a szakmára való felkészítés. Az ágazati alapvizsga után, a 9. osztály végén történik a konkrét szakmaválasztás. A következő két évben duális képzés formájában vállalatoknál, vállalkozóknál tudják a tanulók elsajátítani a szakmai ismereteket. A tanulmányok végén szakmai vizsgát téve szakmát szereznek. A szakképző iskolában a szakmai vizsga után további két év alatt esti tagozaton lehet érettségizni.

Duális képzés:

A szakmai gyakorlati képzés elsősorban duális képzőhelyeken lesz, szakképzési munkaszerződéssel. Erre – bizonyos eltérésekkel – a munka törvénykönyvét kell majd alkalmazni. A gyakorlati képzőhelyeket továbbra is a területi gazdasági kamarák tartják nyilván és ellenőrzik a képzés minőségét.

Pénzbeli juttatások:

A szakképzésben tanulók tanulmányaik idején különféle pénzbeli juttatásokat kaphatnak megfelelő tanulmányi eredmény esetén, de egyszerre csak egyféle juttatásra jogosultak:

az iskolai tanulmányok és esetleges iskolai tanműhelyi gyakorlat idején ösztöndíjat, amelynek mértéke a tanulmányi eredménytől függ,
a duális képzésben pedig szakképzési munkaszerződés keretében a gyakorlati képzést végző vállalat, vállalkozás munkabért és további egyéb juttatásokat biztosít számukra,
a végzősök tanulmányaik sikeres befejezése esetén, ha befejezik a képzést és szakmát szereznek, egyszeri pályakezdési juttatást is kaphatnak.

Szakképzési munkaszerződés:

2020. szeptember 1-jétől a tanulmányaikat megkezdő tanulók (2020. május 31-ét követően létesített tanulói jogviszonyban) már az új 2019. évi Szkt. szerint folytatják a képzést.
Szakképzési munkaszerződés kötésére első alkalommal szakképző iskolában tanulók esetén a 2021/2022-es tanévben, technikumban tanulók esetében a 2022/2023-as tanévtől lesz lehetőség.

Finanszírozás:

A megkötött tanulószerződéssel kapcsolatban a 2020-as adóév vonatkozásában igénybe vehetők az alap- és a kiegészítő csökkentő tételek is.
Az együttműködési megállapodás keretében lebonyolított gyakorlati képzéssel a szakképzési hozzájárulási kötelezettség nem teljesíthető, az ilyen képzés költségeivel a szakképzési hozzájárulási kötelezettség nem csökkenthető.
2021-re vonatkozóan pedig már az új szabályok alkalmazandók a tanulószerződéssel kapcsolatos elszámolásnál is azzal a kiegészítéssel, amit az átmeneti rendelkezések a súlyszorzókkal kapcsolatban meghatároznak.
Szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott tanuló esetén a vállalkozás csökkentheti szakképzési hozzájárulását (bruttó kötelezettség), melynek kiszámítása:

Sztv. 107§ (2) a) a fenntartói megállapodással rendelkező szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás arányosított költsége alapján az egynapi mérték és – a szakképző intézményben teljesített oktatási nap kivételével- az adóév munkanapjai számának szorzataként.
Az önköltség és az alapnormatíva mértékét a központi költségvetésről szóló törvény, az önköltség szakmánként alkalmazandó és az alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzóját a Kormány rendeletben határozza meg.

A változások bevezetése:

A változásokat a 2020/2021-es tanévtől, felmenő rendszerben vezetik be.
Az új szakképzési törvény 2020. január 1-től hatályos, a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos rendelkezései pedig 2021. január 1-től.
A jelenleg Tanulószerződéssel vagy Együttműködési megállapodással rendelkező tanulókra az előző törvény szabályozásai vonatkoznak, ahogy az ezzel kapcsolatos juttatások és elszámolási szabályok is 2021. január 1-ig.

Jogszabályok:

Új szakképzési rendszer

Figyelem!