A 2019. évi LXXX. sz. törvény 2020. január 1-jén lépett hatályba, amely alapjaiban alakítja át a szakképzési rendszert. A szakképzésbe belépő tanulók már az új jogi szabályozás alapján kezdték meg tanulmányaikat 2020. szeptember 1-től.
A szakmajegyzékben szereplő alapszakmákat kizárólag iskolai rendszerben, tanulói jogviszony keretében lehet majd tanulni szakképző iskolákban vagy technikumokban. (szakmai oktatás)
A részszakképesítéseket, illetve a szakmai képzéseket pedig felnőttképző intézményben vagy szakképző iskolában felnőttképzési jogviszonyban sajátíthatják el a tanulók. (szakmai képzés)
A szakmát tanulni vágyó felnőttek kétéves szakképző iskolai vagy technikumi képzésekre jelentkezhetnek, 25. életév alatt akár nappali tagozatra is. Két szakma megszerzése továbbra is díjmentes.
Új intézményi struktúra:
A szakképző intézményeknek két fő típusa lesz: az 5 vagy 6 éves, érettségire és szakmai vizsgára is felkészítő technikum, valamint a 3 éves, szakmára felkészítő szakképző iskola.
A képzés első időszakában, az azonos ágazatba tartozó szakmákban közös ágazati alapismereteket lehet majd elsajátítani. Az alapozó képzés után – szakképző iskolában a 9. osztály, technikumban pedig a 10. osztály végén – egy ágazati alapvizsga letételét követően kell a tanulóknak választaniuk a tanulható szakmák közül.
A technikumban megszerezhető technikusi szakképzettség középvezetői szintű ismereteket biztosít. Magyarból, matematikából, történelemből és egy idegen nyelvből előrehozott érettségit tesznek a diákok, valamint nem kell ötödik érettségi tantárgyat választaniuk, mivel a szakmai vizsga beszámít az érettségi tantárgyak közé. A technikumi képzésben is lesz szakmai gyakorlati képzés, amit lehetőleg vállalkozásoknál, duális képzésben kell teljesíteni. Az iskola elvégzése után egyszerre kapnak a diákok érettségi bizonyítványt és technikusi oklevelet, emellett a nyelvvizsga megszerzésére is lehetőség van. A technikumban végzettek jelentős előnyt élvezhetnek majd a felsőoktatási felvételinél a szakirányú továbbtanulásnál.
Természetesen gimnáziumban szerzett érettségi után is van lehetőség szakmát tanulni, ilyen esetben az érettségi után a technikumi képzés utolsó 2 évére lehet jelentkezni.
A szakképző iskola hároméves, célja a szakmára való felkészítés. Az ágazati alapvizsga után, a 9. osztály végén történik a konkrét szakmaválasztás. A következő két évben duális képzés formájában vállalatoknál, vállalkozóknál tudják a tanulók elsajátítani a szakmai ismereteket. A tanulmányok végén szakmai vizsgát téve szakmát szereznek. A szakképző iskolában a szakmai vizsga után további két év alatt esti tagozaton lehet érettségizni.
Duális képzés:
A szakmai gyakorlati képzés elsősorban duális képzőhelyeken lesz, szakképzési munkaszerződéssel. Erre – bizonyos eltérésekkel – a munka törvénykönyvét kell majd alkalmazni. A gyakorlati képzőhelyeket továbbra is a területi gazdasági kamarák tartják nyilván és ellenőrzik a képzés minőségét.
Pénzbeli juttatások:
A szakképzésben tanulók tanulmányaik idején különféle pénzbeli juttatásokat kaphatnak megfelelő tanulmányi eredmény esetén, de egyszerre csak egyféle juttatásra jogosultak:
- az iskolai tanulmányok és esetleges iskolai tanműhelyi gyakorlat idején ösztöndíjat, amelynek mértéke a tanulmányi eredménytől függ,
- a duális képzésben pedig szakképzési munkaszerződés keretében a gyakorlati képzést végző vállalat, vállalkozás munkabért és további egyéb juttatásokat biztosít számukra,
- a végzősök tanulmányaik sikeres befejezése esetén, ha befejezik a képzést és szakmát szereznek, egyszeri pályakezdési juttatást is kaphatnak.
Szakképzési munkaszerződés:
- 2020. szeptember 1-jétől a tanulmányaikat megkezdő tanulók (2020. május 31-ét követően létesített tanulói jogviszonyban) már az új 2019. évi Szkt. szerint folytatják a képzést.
- Szakképzési munkaszerződés kötésére első alkalommal szakképző iskolában tanulók esetén a 2021/2022-es tanévben, technikumban tanulók esetében a 2022/2023-as tanévtől lesz lehetőség.
Finanszírozás:
- A megkötött tanulószerződéssel kapcsolatban a 2020-as adóév vonatkozásában igénybe vehetők az alap- és a kiegészítő csökkentő tételek is.
- Az együttműködési megállapodás keretében lebonyolított gyakorlati képzéssel a szakképzési hozzájárulási kötelezettség nem teljesíthető, az ilyen képzés költségeivel a szakképzési hozzájárulási kötelezettség nem csökkenthető.
- 2021-re vonatkozóan pedig már az új szabályok alkalmazandók a tanulószerződéssel kapcsolatos elszámolásnál is azzal a kiegészítéssel, amit az átmeneti rendelkezések a súlyszorzókkal kapcsolatban meghatároznak.
- Szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott tanuló esetén a vállalkozás csökkentheti szakképzési hozzájárulását (bruttó kötelezettség), melynek kiszámítása:
Sztv. 107§ (2) a) a fenntartói megállapodással rendelkező szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás arányosított költsége alapján az munkanapra vetített mérték és – a szakképző intézményben teljesített oktatási nap kivételével- az adóév munkanapjai számának szorzataként.
Az önköltség és az alapnormatíva mértékét a központi költségvetésről szóló törvény, az önköltség szakmánként alkalmazandó és az alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzóját a Kormány rendeletben határozza meg.
A változások bevezetése:
- A változásokat a 2020/2021-es tanévtől, felmenő rendszerben vezetik be.
- Az új szakképzési törvény 2020. január 1-től hatályos, a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos rendelkezései pedig 2021. január 1-től.
- A jelenleg Tanulószerződéssel vagy Együttműködési megállapodással rendelkező tanulókra az előző törvény szabályozásai vonatkoznak, ahogy az ezzel kapcsolatos juttatások és elszámolási szabályok is 2021. január 1-ig.
Duális képzőhely közhiteles hatósági nyilvántartásba vételének feltételei:
- biztosítottak a szakirányú oktatás folytatásának feltételei,
- szakiránynak megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyt foglalkoztat (személyi feltételek),
- a duális képzőhely által vállalt szakirányú oktatáshoz szükséges eszközzel és felszereléssel rendelkezik (tárgyi feltételek) és az új szakképzési rendszer tekintetében minőségirányítási rendszert működtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel,
- az új szakképzési rendszer alapján képzési programmal rendelkezik.
Kamarai Minőségi Szempontrendszer:
A Kamarai Minőségi Szempontrendszer egy érték alapú minőségfogalom követelményrendszere, amely vállalati mérettől és szakmától függetlenül minden duális képzőhelyre alkalmazható. A nyilvántartásba-vételi eljárás során, a szervezetnek igazolnia kell a Kamarai Minőségi Szempontrendszer elemeinek a meglétét vagy előkészítettségét. Az alábbi, egymáshoz szorosan kapcsolódó elemekből áll:
- a teljes képzési rendszerhez kapcsolódó folyamatszemlélet,
- képzési tevékenység leírása és céljának meghatározása,
- minőségcél meghatározása és kapcsolata a tevékenység céljával,
- mérés és ellenőrzés,
- vevői elégedettség,
- vezetői felelősség meghatározása és a felelősök kijelölése,
- helyesbítő tevékenységek tervezése,
- dokumentumkezelés.
Kamaránk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ajánlása alapján elkészített egy minta példányt: