Magyarország húsz évvel ezelőtt visszatalált oda, ahová történelmileg és kulturálisan mindig is tartozott: az Európai Unióhoz való 2004. május 1-jei csatlakozással megerősítette helyét Európában.
Az EU tagjaként Magyarország felvirágzott, ugyanakkor Magyarország is számtalan módon hozzájárul az EU-hoz, többek között áttörést hozó kutatásokkal és tudományos felfedezésekkel. A magyar leleményesség és kultúra az összes uniós polgárt gazdagítja. Az Európai Unió erősebb, mióta Magyarországot tagjai között tudhatja. Magyarország pedig szintén erősebb az EU tagjaként.
Hazánk EU-csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete a magyar Europe Direct hálózattal karöltve kültéri fényképkiállítást rendez az ország 22 pontján.
A kiállítás összesen 20 db nagyméretű képen mutat be egy-egy sikeres uniós fejlesztést minden magyarországi vármegyéből, valamint a fővárosból. Noha ez csak néhány példa a több tízezer sikeres projekt közül, melyek az EU támogatásával valósultak meg országszerte az elmúlt 20 évben, a képek kiválasztása során a törekvés az volt, hogy a bemutatandó programok a hétköznapi élet és a gazdaság minél több területét felöleljék. Többek között különleges képekkel találkozhatunk a Tiszavirág-hídról, a Kőrös-Maros Nemzeti Parkról vagy a miskolctapolcai Csónakázó-tóról, de megismerkedhetünk egészségügyi, digitális vagy energiahatékonysági fejlesztésekkel is.
A kiállítás a fejlesztések és programok bemutatásával a büszkeség és az összetartozás érzését kívánja erősíteni a magyar polgárokban, bemutatva az uniós támogatások kézzelfogható hatásait, hangsúlyozva az EU-tagság által elért eredményeket.
A kiállítás 19 vármegyei és három budapesti helyszínen látható 2024. augusztus végétől, jellemzően 3 hónapig. (a kiállítások időtartama vármegyénként eltérő)
A kiállítás helyszínei:
- Budapest, ferencvárosi Assisi Szent Ferenc-plébániatemplom, Bakáts tér
- Budapest, Almássy tér
- Budapest, Olimpia park, Balassi Bálint u.
- Kecskemét, Szabadidőközpont, Nyíri út
- Szeged, MÁV-székház, Tisza Lajos krt. és Kiss Ernő utca
- Szolnok , RepTár Szolnoki Repülőmúzeum, Indóház u.
- Gyula, Békés Vármegyei Központi Kórház, Szent István u.
- Cegléd, Városi Sportuszoda, Széchenyi út
- Salgótarján, Nógrád Megyei Levéltár, Bem u.
- Eger, Lenkey János Általános Iskola, Végvári vitézek tere
- Miskolc, Szinva terasz
- Nyíregyháza, Görögkatolikus Múzeum, Bethlen Gábor u.
- Debrecen, Nagytemplom kertje, Kálvin tér
- Székesfehérvár, Fejér Vármegyei Kormányhivatal, Mátyás király krt.
- Kaposvár, Noszlopy Gáspár Közgazdasági Technikum, Szent Imre u.
- Harkány, gyógy- és strandfürdő
- Szekszárd, Tolna Vármegyei Balassa János Kórház, Béri Balogh Ádám u.
- Esztergom, Rögbi Klub, Nagy Duna sétány
- Győr, Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház, Tihanyi Árpád u.
- Szombathely, Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, Honvéd tér
- Keszthely, Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola, Kossuth Lajos u.
- Veszprém, Károly-templom, Mártírok útja (2024. augusztus 27- október 31.)
A kiállítás anyaga letölthető változatban >>
MI TÖRTÉNT 2004 ÓTA?
2004 óta egyre több a lehetőség, és folyamatos a növekedés:
- a magyar gazdaság felzárkózóban van az EU-27 átlagához: az egy főre jutó bruttó hazai termék 2004-ben az EU-27 átlagának 63%-a volt, 2022-ben már 76%-a.
- Magyarország az egységes piac részeként az áruk Európai Unión belüli szabad mozgásából is profitál. Árukivitele elsősorban az EU-ba irányul, amelynek részesedése csaknem 79%-ot tesz ki. E kivitel értéke a 2004. évi 35 milliárd euróról 2023-ig 117 milliárd euróra nőtt.
- Magyarország 2004 óta jelentős mértékben részesül az EU nemzetközi kereskedelmi megállapodásainak előnyeiből: nemzetközi árukivitelének értéke jelentősen nőtt, a 2004. évi 9 milliárd euróról 2023-ban több mint 34 milliárd euróra.
- Az uniós csatlakozás a magyarok munkalehetőségeit és foglalkoztatását is javította: a nemzeti foglalkoztatási ráta a 2004-es 62% után 2022-ben már 80%-ot ért el.
- Az uniós forrásoknak köszönhetően jelentősen javult az internet-hozzáféréssel rendelkező magyar háztartások aránya: a 2004. évi 14%-ról a 2023. évi közel 93%-ra.
- 2004 és 2022 között az uniós költségvetésből több mint 82,5 milliárd euró érkezett Magyarországra.
- Az EU kohéziós politikája megerősítette az uniós tagállamok gazdasági, társadalmi és területi kohézióját. Magyarország több mint 51 milliárd euró kohéziós politikai forrást fordított a polgárainak javát szolgáló projektekre.
- A közös agrárpolitika (KAP) révén Magyarország jelentős haladást ért el a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén. Az ország a KAP forrásaiból 27,6 milliárd euróban részesült a vidéki régiók fenntartható növekedésének és jólétének támogatására.
- Európa a Next Generation EU révén akár 6,5 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatással és akár 3,9 milliárd euró összegű kölcsönnel segíti Magyarországot gazdaságának és társadalmának átalakításában, a következő területeken: éghajlat-politika (67%), digitalizáció (29%), szociálpolitika (32%).
A közlekedés korszerűsítése:
Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozása óta élvezi a közlekedési infrastruktúrába történő uniós beruházások előnyeit. Az elmúlt két évtizedben megháromszorozódott az autópályák hossza, és korszerűbbé vált az ország vasúti infrastruktúrája. Az EU pénzügyi támogatásával részben villamosították a Balaton északi partjának vasútvonalait. Az uniós finanszírozás a magyarországi vasútállomások újjáépítéséhez és korszerűsítéséhez is hozzájárult, csökkentette a menetidőt, és növelte az utasok kényelmét.
A vidéki területek gazdasági életképességének támogatása:
Az elmúlt 20 évben a közös agrárpolitika – a jövedelemtámogatáson és a piaci intézkedéseken túl – Magyarország vidéki területeinek társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóságához is hozzájárult. Az EU 2004 óta támogat konkrét vidéki projekteket Magyarországon, többek között a magyar hidegvérű lófajta védelmét.
Az EU legnagyobb geotermikus fűtési rendszerének létrehozása:
Az elmúlt 20 évben az uniós kohéziós politika forrásai a magyarországi energiainfrastruktúra jelentős fejlesztését tették lehetővé. Az uniós beruházások segítségével Magyarország nemrégiben új geotermikus fűtési rendszert fejlesztett ki Szegeden. Ez a legnagyobb geotermikus rendszer az EU-ban: több mint 28 000 háztartást és több mint 400 középületet lát el megfizethető energiával. A projekt a megfizethető és tiszta energia rendelkezésre bocsátása mellett az orosz gáztól való diverzifikálásban is segíti Magyarországot. Az EU lakosságának több mint 25%-a olyan területen él, ahol elegendő geotermikus erőforrás áll rendelkezésre a szegedi modell követéséhez.
A villamosenergia-hálózat időtállóvá tétele:
A Next Generation EU támogatásával Magyarország fejleszti villamosenergia-hálózatát, hogy azt alkalmassá tegye további több mint 5 gigawattnyi megújuló energiaforrásokat hasznosító erőmű-kapacitás integrációjára. Ez a projekt biztosítani fogja, hogy Magyarország szerves részét képezze az egységes villamosenergia-piacnak, és hozzájáruljon a jól működő energiaunióhoz.
Az európai kutatás és innováció előmozdítása:
Magyarország a 2004-es uniós csatlakozás óta számos fontos területen hozzájárult a tudományos kutatás előmozdításához. Az Európai Kutatási Tanács (EKT) és a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA) forrásai támogatták Krausz Ferenc magyar kutatót és kollégáját, Anne L’Huillier-t is, akik 2023-ban Pierre Agostinivel együtt fizikai Nobel-díjat kaptak. Kutatásuk „az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszerek” terén hozott előrelépést.
Szolidaritásvállalás:
Magyarország 2004 óta együttműködik más uniós tagállamokkal annak érdekében, hogy válsághelyzetekben és vészhelyzetekben sürgősségi segélyt nyújtson. Amikor Európa a Covid19-esetek számának példátlan felfutásával szembesült, a magyar kórházak határon túlról érkező betegeket is fogadtak, enyhítve az érintett országok egészségügyi rendszereire nehezedő nyomást. A magyar kórházak Romániából érkező betegeket fogadtak, enyhítve a román kórházak terheit.
Kulturális örökségünk gazdagítása:
Az uniós források számos kulturális emlék megőrzését és helyreállítását segítették Magyarországon, többek között Buda, Eger, Fertőd, Gödöllő, Gyula, Keszthely és Zirc váraiét és kastélyaiét. Az építészeti örökség megőrzése a turizmus népszerűségének és jövedelmezőségének fokozása mellett átfogó gazdasági, társadalmi és környezeti előnyökkel is jár.
Magyarország minőségi termékeinek élvezete:
Jelenleg 87 magyar termék – köztük a pálinka, a hagyományos magyar gyümölcspárlat – szerepel az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott termékek uniós jegyzékében. Ma az európai fogyasztók könnyebben és nagyobb választékban férnek hozzá eredeti és egyedi magyar termékekhez.
További információk:
20 éve együtt: tények és számadatok az uniós bővítés előnyeiről >>
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének dedikált oldala a 20 éves tagságról >>