A kereskedelmi és iparkamarákról
- Magyarországon a kereskedelmi és iparkamarák létrehozásáról első ízben az 1850. március 18-án kelt királyi pátens rendelkezett.
- Az első magyar kamarai törvény 1868-ban jelent meg és 1934-ig volt érvényben. Ez a törvény már kötelező tagsággal kiterjedt a magyar állam minden kereskedőjére, iparosára, kereskedelmi és iparvállalatára. A második világháború után egy kormányrendelet a kereskedelmi és iparkamarákat jogutód nélkül megszüntette, vagyonuk az államkincstárra szállt.
- 1948-ban létrejött a félállami jellegű Magyar Kereskedelmi Kamara, amely 1985-től Magyar Gazdasági Kamara néven működött, s az egész magyar gazdaságot átfogó, érdekközvetítő, érdekegyeztető, érdekképviseleti és egyben klasszikus kamarai feladatokat betöltő intézménnyé lett.
- A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény a magyar közjogi hagyományokat, illetve a modern európai gyakorlatot követve - több mint negyven év után - újból intézményesítette a köztestületi, önkormányzati elven működő gazdasági kamarákat. A törvény kimondta, hogy a gazdasági kamarák hivatása a gazdaság fejlődésének és szerveződésének előmozdítása, az üzleti forgalom fellendítése, a piaci magatartás tisztességének garantálása, valamint a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekérvényesítésének segítése.
- A gazdasági kamarák működéséről jelenleg az 1999. évi CXXI. törvény rendelkezik.
A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 1994. október 28-án alakult.
A köztestületként működő szervezetet mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások egyaránt alkotják, és elmondható, hogy a vármegye gazdasági teljesítményének 85%-át produkáló gazdasági szervezetek önkéntes kamarai tagok. A kamara széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik, amelyen keresztül a gazdaság minden szegmensének (ipar, szolgáltatás, vendéglátás, kereskedelem, kézművesség) képviselete megvalósul.