A kereskedelmi és iparkamarákról
- Magyarországon a kereskedelmi és iparkamarák létrehozásáról első ízben az 1850. március 18-án kelt királyi pátens rendelkezett.
- Az első magyar kamarai törvény 1868-ban jelent meg és 1934-ig volt érvényben. Ez a törvény már kötelező tagsággal kiterjedt a magyar állam minden kereskedőjére, iparosára, kereskedelmi és iparvállalatára. A második világháború után egy kormányrendelet a kereskedelmi és iparkamarákat jogutód nélkül megszüntette, vagyonuk az államkincstárra szállt.
- 1948-ban létrejött a félállami jellegű Magyar Kereskedelmi Kamara, amely 1985-től Magyar Gazdasági Kamara néven működött, s az egész magyar gazdaságot átfogó, érdekközvetítő, érdekegyeztető, érdekképviseleti és egyben klasszikus kamarai feladatokat betöltő intézménnyé lett.
- A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény a magyar közjogi hagyományokat, illetve a modern európai gyakorlatot követve - több mint negyven év után - újból intézményesítette a köztestületi, önkormányzati elven működő gazdasági kamarákat. A törvény kimondta, hogy a gazdasági kamarák hivatása a gazdaság fejlődésének és szerveződésének előmozdítása, az üzleti forgalom fellendítése, a piaci magatartás tisztességének garantálása, valamint a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekérvényesítésének segítése.
- A gazdasági kamarák működéséről jelenleg az 1999. évi CXXI. törvény rendelkezik.
Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara
A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 1994. október 28-án alakult.
A szervezetet jelenleg nagyrészt mikro-, kis- és középvállalkozások alkotják, de elmondható, hogy a régió gazdasági teljesítményének 75%-át adó cégek önkéntes kamarai tagok. A kamara széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik, amelyen keresztül a gazdaság minden szegmensének képviselete megvalósul.
Mérföldkövek:
1994
Az 1994. évi XVI. törvény megjelenése, az új, kötelező tagságú kamarai rendszer kiépülése, a "Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara" megalakulása, kamarai választások megtartása Veszprém vármegyében
1995
Szakoktatási-szakképzési Bizottság megalakulása, amellyel kezdetét veszi a kamara szakképzési tevékenysége: tanulószerződések fogadása, gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése, mesterképzés, vizsgáztatás.
1997
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezései alapján létrejönnek a kereskedelmi és iparkamarák által működtetett szakmailag független Békéltető Testületek.
1999
Megjelent az 1999. évi CXXI. törvény, amely jelenleg is szabályozza a kereskedelmi és iparkamarák működését.
2000
Kötelező kamarai tagság eltörlése, az önkéntes kamarai tagság megjelenése
2000
A kézműves kamara integrálódott a területi kereskedelmi és iparkamarákba (ld. Kézműves tagozat).
2002
Elindul a Széchenyi Kártya Program, amelynek keretében a vállalkozások kedvezményes, államilag támogatott hitelkonstrukciókat igényelhetnek a kamarán keresztül.
2002
A három Balaton-parti vármegye – Veszprém, Somogy, Zala – kereskedelmi és iparkamarái elindítják a helyi vendéglátóhelyek minősítésére és népszerűsítésére szolgáló Kamarai Védnöki Tábla rendszert.
2007
Első alkalommal jelenik meg a Veszprém Vármegyei Keresekedelmi és Iparkamara, a NAV, a KSH és a Napló közös gazdasági kiadánya, a később 300-as listával kibővült TOP 100+200.
.jpg)
2008
A kamara által működtetett Bakony-Balaton Mechatronikai és Járműipari Klaszter elődszervezetének megalakulása
2009
Építőipari kivitelezői nyilvántartás és az építőipari regisztrációs díj bevezetése, kivitelezői ellenőrzési jogkör megteremtése a kamarák részére
2011
A 2011. évi CLVI. törvény megjelenése, amely módosítja a kamarák működését, és bevezeti a nyilvántartásba vételi kötelezettséget.
2012
Kötelező kamarai nyilvántartásba vétel és az évenkénti kötelező 5000 forintos kamarai hozzájárulás bevezetése, naprakész vállalkozói adatbázis kiépítése, kamarai szolgáltatások bővülése
2013
A kamarák szakképzési tevékenysége tovább bővült a pályaorientációs feladatokkal, amelynek célja az általános iskolások pályaválasztásának segítése és a szakmák népszerűsítése.
2013
A kamara megkezdi az európai uniós tájékoztató szolgáltatásokat nyújtó Europe Direct Veszprém tanácsadó iroda működtetését az Európai Bizottság támogatásával.
2013
A kamara a Veszprém, Budapest út 3. szám alatti székhelyéről új székházba költözik, a Radnóti tér 1-be.
2015
A kamara megkezdi munkáját az Erasmus Fiatal Vállalkozóknak nemzetközi üzleti mentorprogramban, amelynek keretében a pályázók külföldi tapasztalt vállalkozóktól tanulhatnak.
2015
Mérföldkő a kamarai mesterképzésben: Veszprém vármegyében 26 szakmában 353 fő mester képzésére, vizsgáztatására és avatására került sor.
2019
Az új Szakképzési törvény megjelenése - a kamara által kezelt tanulószerződéses rendszer kivezetése, a kamarai tanácsadói rendszer minőségi felértékelődése
2020
Az egyéni vállalkozói tevékenységekkel kapcsolatos tájékoztatás a kamarák hatáskörébe került át a kormányablakoktól.
A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara megválasztott Elnöksége:
A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara testületei: