A kivitelezői felelősségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentumokat a vállalkozásoknak közvetlenül szükséges feltölteni Ügyfélkapu+ vagy DÁP bejelentkezéssel* a kamarai kivitelezői nyilvántartásba legkésőbb 2025. január 23-ig az alábbi linkre kattintva:
KIVITELEZŐI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS DOKUMENTUMAINAK FELTÖLTÉSE >>
(Építőipari kivitelezői bejelentkezés / regisztráció)
* Ha a vállalkozás csak DÁP-pal rendelkezik, nem fogja tudni elvégezni a belépést a kivitelezői nyilvántartásba. Szükséges, hogy a Ügyfélkapu+-szal is rendelkezzen. Ugyanakkor, ha csak Ügyfélkapu+-szal rendelkezik, akkor azon keresztül be tud bejelentkezni.
A felelősségbiztosítást az építőipari kivitelezői nyilvántartásába
minden vállalkozásnak magának kell rögzítenie!
A kamarai ügyfélszolgálatokra és e-mailben megküldött dokumentumokat
nem áll módunkban feldolgozni!
Az alkuszi megbízási szerződés nem tölthető fel a kivitelezői nyilvántartásba, az nem képezi részét a feltöltendő dokumentumoknak!
A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében az építőipari kivitelező tevékenységeket végző vállalkozás az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott esetleges kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezni 2025. január 15-től.
A felelősségbiztosítási szerződés a vállalkozó kivitelező javára – szerződőként – más személy is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt kell nevesíteni.
Kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie, azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.
Az új szabályozás minden vállalkozást érint, aki az alábbi tevékenységi körök valamelyikét végzi:
Társas vállalkozások esetén:
TEÁOR'08 alapján:
41.20 - 43.99
TEÁOR'25 alapján:
41.00 - 43.99
Egyéni vállalkozók esetén:
ÖVTJ'24 alapján:
412001 - 439918
ÖVTJ'25 alapján:
410001 - 439906
A kivitelezői felelősségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentumokat a vállalkozásoknak közvetlenül szükséges feltölteni Ügyfélkapu+ vagy DÁP bejelentkezéssel a kamarai kivitelezői nyilvántartásba legkésőbb 2025. január 23-ig az alábbi linkre kattintva:
KIVITELEZŐI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS DOKUMENTUMAINAK FELTÖLTÉSE >>
(Építőipari kivitelezői bejelentkezés / regisztráció)
Feltöltendő dokumentumok:
- biztosítási kötvény (biztosító megküldi a biztosított részére),
- fedezetigazolás (biztosító megküldi a biztosított részére, vagy ha nem, akkor a biztosított kérheti a biztosítótól, amit az térítésmentesen, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül állít ki)
- biztosítási ajánlat (biztosító megküldi a biztosított részére). Amennyiben az nem tartalmazza a vállalkozás árbevételét, akkor "árbevételnyilatkozat", amelyet a biztosított az ügylet során megküldött a biztosító felé.
(Az alkuszi megbízási szerződés nem tölthető fel a kivitelezői nyilvántartásba, az nem képezi részét a feltöltendő dokumentumoknak!)
A felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség
- kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is,
- nem terjed ki az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami beruházások biztosítására.
A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.
A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli.
A felelősségbiztosításnak
- 100 millió forintot nem meghaladó éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 20 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 40 millió forintig,
- 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 50 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 100 millió forintig,
- 500 millió forintot meghaladó, de 2 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 100 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 200 millió forintig,
- 2 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 150 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 300 millió forintig,
- 10 milliárd forint feletti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 200 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 400 millió forintig
kell fedezetet biztosítania.
Az éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett építőipari kivitelezési tevékenységből származó nettó jövedelmét.
A vállalkozó kivitelező a biztosítási évfordulóval kezdeményezi a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó jövedelme alapján a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell.
A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.
Ezen szabály érinti a kivitelezői névjegyzék (kivitelezői regisztráció) adattartalmát, mivel a kivitelezői felelősségbiztosítások nyilvántartását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogja végezni.
A MABISZ tájékoztatása szerint jelenleg az alábbi biztosítók rendelkeznek kivitelezői felelősségbiztosítási termékkel:
Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Allianz Hungária Zrt.
CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.
Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe
Generali Biztosító Zrt.
Groupama Biztosító Zrt.
KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület
K&H Biztosító Zrt.
Signal Iduna Biztosító Zrt.
Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Uniqa Biztosító Zrt.
GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK:
Miért kell és mire szolgál a felelősségbiztosítás?
A Korm. rendelet 21/B. § (1) bekezdése szerint „a vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni”.
A Korm. rendelet 21/C. § (1)-(2) bekezdése szerint „a felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik. A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli”.
Az eddig a hatósági nyilvántartásba nem regisztrált vállalkozás a Korm. rendelet 21/F. § (1) bekezdése szerint „a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtja a biztosító által kiadott, 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást arról, hogy a biztosítási díjjal fedezett időszak végéig – az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatban ezen időszakban okozott károkra – a felelősségbiztosítási fedezet fennáll”.
A Korm. rendelet 46. (5) bekezdése szerint „21/B–21/G. §-ában foglalt kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie”, vagyis ettől az időponttól kezdve a feltételrendszer része a felelősségbiztosítás megléte.
Kinek kell kivitelezői felelősségbiztosítást kötni?
Minden vállalkozó kivitelezőnek, aki ténylegesen építőipari kivitelező tevékenységet folytat.
A Méptv. 69. § (3) bekezdése szerint „a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást ír elő, továbbá referenciát vagy a vállalkozó kivitelező teljesítésre való alkalmasságát igazoló minősítést írhat elő”.
A vállalkozó kivitelezői definíciója a Méptv. 16. §-ban a 133. pontjában került rögzítésre az alábbiakban:
„Vállalkozó kivitelező: az az építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként végző vállalkozó, amely, vagy aki a kivitelezői láncolatban elfoglalt helye és szerződés szerinti pozíciója alapján fővállalkozó kivitelező, megrendelő vállalkozó kivitelező vagy alvállalkozó kivitelező lehet”.
Mi az építőipari kivitelező tevékenység?
A Méptv. 16. §-nak 37. pontja határozza meg az építőipari kivitelezési tevékenység fogalmát ekként „az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége”.
Ugyancsak a 16. §-ban, a 21. pontjában található az építési beruházás fogalmának meghatározása, mely szerint „építmény, építményrész, épületegyüttes, tájépítészeti alkotás, zöldinfrastruktúra beruházás építési tevékenység útján történő megvalósításával, felújításával, átalakításával, bővítésével, helyreállításával, újjáépítésével, korszerűsítésével, karbantartásával, lebontásával vagy a kapcsolódó építésgazdasági tevékenységgel összefüggésben végzett jogi, gazdasági, műszaki, építészeti és építésüggyel összefüggő tevékenységek összessége”.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett építőipari kivitelezési tevékenységet folytatók elektronikus regisztrációjának hatósági nyilvántartása a fenti tevékenységi köröket foglalja magában.
A nyilvántartás azon vállalkozásokat tartalmazza, amelyek építőipari kivitelezési tevékenységet folytatnak.
Van mentesség?
A jogszabály egyértelműen fogalmaz a kivitelezői tevékenység egyetlen kivétele tekintetében, amikor a 69. § (4) bekezdésében rögzíti, hogy „aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak az ott meghatározott feltételekkel, saját vagy hozzátartozó részére végezhet”.
Szünetel a vállalkozásom, ez esetben van teendőm?
A szünetelés ideje alatt nem, de ha ismét aktív lesz, a KIVREG-ben való visszaaktiválás csak a KKFB dokumentumok felöltése után történik meg.
Kötelezett vagyok-e akkor is a felelősségbiztosítást kötni, ha KATA-s vállalkozó vagyok vagy ha a kivitelezői tevékenység nem főtevékenység?
Az új szabályozás minden vállalkozást érint, aki az alábbi tevékenységi körök valamelyikét végzi, azaz a tevékenységi kör a meghatározó.
Nem releváns az adózási forma, sem az, hogy fő- vagy melléktevékenységként van jegyezve a kivitelezői tevékenység.
Társas vállalkozások esetén:
TEÁOR'08 alapján: 41.20 - 43.99
TEÁOR'25 alapján:41.00 - 43.99
Egyéni vállalkozók esetén:
ÖVTJ'24 alapján: 412001 - 439918
ÖVTJ'25 alapján: 410001 - 439906
Melyek a legfontosabb dátumok?
2025. január 15. - Kivitelezői felelősségbiztosítással kell rendelkeznie minden, a fenti tevékenységi köröket végző vállalkozásnak.
2025. január 23. - Eddig a napig van türelmi idő a dokumentumok (fentebb részletezve) feltöltésére.
2025. január 24. - Felfüggesztésre kerülnek a kivitelezői nyilvántartásban azok a vállalkozások, amelyek nem töltötték fel a dokumentumokat (fentebb részletezve). A felfüggesztéssel az MKIK megtiltja a kivitelezői tevékenység folytatását.
Ha a felfüggesztés időpontjától számított 6 hónapon belül pótolja a dokumentumok feltöltését a vállalkozás, akkor újra aktív státuszba állítja az MKIK a kivitelezői nyilvántartásban, és újra végezheti a vállalkozás a kivitelezői tevékenységet.
Jogforrás: 191/2009. 37.§ (1) c) ca) és cb)
Mi a helyzet, amennyiben a vállalkozásnak vannak bejegyzett építőipari tevékenységei (cégkivonatban/ egyéni vállalkozói nyilvántartásban), de TÉNYLEGESEN NEM VÉGEZ kivitelezést és szerepel a kivitelezői nyilvántartásban (azaz van ténylegesen végzett tevékenysége bejelentve)?
Ha a vállalkozás nem végez ténylegesen kivitelezői tevékenységet, akkor két lehetősége van:
- A vállalkozás írásos nyilatkozatban közli a vármegyei kamarával, hogy nem végez aktuálisan (vagy belátható időn belül) ténylegesen kivitelezői tevékenységet, és így kérelmezi a regisztráció felfüggesztését.
- A vállalkozás írásos nyilatkozatban közli a vármegyei kamarával, hogy egyáltalán nem folytat építőipari tevékenységet (sem aktuálisan, sem a jövőben) és kérelmezi a regisztráció törlését.
Felfüggesztéssel / törléssel / újraaktiválással kapcsolatos
NYILATKOZAT-MINTA letöltése >>
A cégszerűen aláírt és bélyegzővel ellátott nyilatkozat szkennelve a kamreg@veszpremikamara.hu címre küldhető.
A törlés/felfüggesztés/aktiválás tényéről írásos visszajelzést ad a kamara.
Ha a vállalkozás törli a kivitelezői tevékenysége(ke)t a tevékenységi köreiből (cégkivonatban/ egyéni vállalkozói nyilvántartásban), akkor automatikusan törlődik a kivitelezői nyilvántartásból?
Nem, ilyen irányú adatkapcsolat nincsen, kérelmezni kell a törlést a fentiek szerint.
Mi a helyzet, amennyiben a vállalkozásnak vannak bejegyzett építőipari tevékenységei (cégkivonatban/ egyéni vállalkozói nyilvántartásban), de TÉNYLEGESEN NEM VÉGEZ kivitelezést és NEM is szerepel a kivitelezői nyilvántartásban?
Mivel a vállalkozás nem végez kivitelezői tevékenységet ténylegesen, javasolt a cégkivonatból/egyéni vállalkozói nyilvántartásból is törölni a kivitelezői tevékenységeket. Az ilyen vállalkozás nem kötelezett sem az építőipari regisztráció elvégzésére, sem a kivitelezői felelősségbiztosítás megkötésére.
Jelenleg is van kivitelezői felelősségbiztosítása a vállalkozásnak, az megfelelő-e?
Felül kell vizsgáltatni a biztosítóval, hogy megfelel-e az új szabályoknak.
Az alvállalkozóra a fővállalkozója köt felelősségbiztosítást. Ez megfelelő-e?
Igen, de szerepelnie kell rajta a vállalkozónak, mint biztosított és a dokumentumokat fel kell töltenie a KIVREG-be.
21/B. § * (1) … A felelősségbiztosítási szerződés a vállalkozó kivitelező javára – szerződőként – más személy is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt kell nevesíteni.
Mi értendő a jogszabályban nevezett nettó jövedelem alatt?
Társas vállalkozás esetén nettó árbevétel, egyéni vállalkozó esetén a nettó jövedelem (bevétel). Ez tájékoztató információ, illetve a biztosítók, a MABISZ és a két szakmai kamara közös álláspontja, de semmiképpen nem jogszabály értelmezés.
A vállalkozás teljes árbevétele vagy az építőiparból származó árbevétele a vetítési alap?
A biztosítók ezzel kapcsolatban arról tájékoztatták a kamarát – más biztosítási termék gyakorlata alapján –, hogy az adott tevékenységből származó árbevételt veszik alapul. De fontos, hogy ez a biztosító és az ügyfél közötti megállapodás része, az MKIK a nyilvántartást vezeti. A Kamarák (szakmai kamarák is) ellenőrzési feladatai közé nem tartozik az árbevétel/jövedelem ellenőrzése.
Az a vállalkozás, amely 2024-ben alakult, még nem fog tudni előző évi adatot szolgáltatni. Ez esetben mi alapján kerül eldöntésre, hogy melyik felelősségbiztosítási kategóriába kerül?
Feltehetően becsülni fogja a biztosító, de ez a közte és az ügyfél közötti megállapodás része.
Ha januárban még nem állnak rendelkezésre az előző évi mérlegadatok, akkor mi alapján kerül eldöntésre, hogy melyik felelősségbiztosítási kategóriába kerül?
A biztosító és az ügyfél közötti megállapodás része, hogy ez esetben hogyan zajlik a felelősségbiztosítási kategóriába sorolás.
Mit fog ellenőrizni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)?
A kamara az árbevétel nyilatkozaton vagy biztosítási ajánlatban megadott bevételt és az ahhoz tartozó fedezet mértékét fogja ellenőrizni.
Aki már korábban kötött a kivitelezői tevékenységére felelősségbiztosítást, és az évforduló január közepére vagy közel esik ahhoz, előfordulhat, hogy még nem fog rendelkezni az új kötvénnyel a feltöltés határidejéig. Ebből adódóan nem tudja azt feltölteni a kivitelezői nyilvántartásba. Mi történik ez esetben?
Javasolt megoldás a meglévő, hatályos felelősségbiztosítás feltöltése, majd pedig frissíteni, amikor rendelkezésre áll az új. (a biztosító a megszűnésről értesíteni fogja a nyilvántartást vezető Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK). Amennyiben január 23-ig nem kerülnek feltöltésre a szükséges dokumentumok (fentebb részletezve), az MKIK felfüggeszti a vállalkozást a nyilvántartásban. Amint pótolja a vállalkozás a dokumentumok feltöltését, az MKIK aktiválja a vállalkozást a nyilvántartásban.
Az a vállalkozás, amelyik minden egyes építőipari megbízásra külön felelősségbiztosítást köt, annak minden egyes új ügylet kötvényét fel kell tölteni majd a KIVREG-be?
Igen.
Van-e teendője a végelszámolás alatti társas vállalkozásnak?
Nincsen, ha nem zárul le a végelszámolási eljárás 2025. január 23-ig, akkor az MKIK megtiltja a kivitelező tevékenységet. (értelemszerű, hiszen már nem végez tevékenységet a vállalkozás).
Milyen szankcióra számíthat a vállalkozó?
A Korm. rendelet 21/G. § (2)-(3) bekezdése szerint „az MKIK legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a vállalkozó kivitelező rendelkezik-e felelősségbiztosítással. Ha az MKIK megállapítja, hogy a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással, ezt a tényt haladéktalanul rögzíti a névjegyzékben, a rögzítés időpontjával együtt”. A Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésének a) alpontja szerint „az MKIK megtiltja a vállalkozó kivitelezőnek a kivitelezői tevékenység folytatását és ezzel egyidejűleg – a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett – törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha
aa) a vállalkozó kivitelezői tevékenység bejelentésére előírt feltételeket nem teljesíti”.
A Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésének c) alpontja szerint az MKIK „megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását
ca) a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra, ha megállapítja, hogy a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik az e rendeletnek megfelelő tartalmú és fedezetű kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással, és
cb) ezzel egyidejűleg – a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett – törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha szerződéskötési kötelezettségének a ca) alpont szerinti megtiltás alatt sem tesz eleget”.
A rendelkezési nyilvántartásba lesz-e lehetőség arra, hogy a kamarai ügyintézéshez is rögzítsen a vállalkozás meghatalmazásokat?
Sajnos nem. Az építőipart szabályozó jogszabályok egyértelműek abból a szempontból, hogy a vállalkozónak nyilatkoznia kell adott ügyekben és ezt meghatalmazott nem teheti meg. Forrás: 191/2009. 35.§. (1)
Mi a teendő, ha egyfős társas vállalkozásnak van bejegyzett kivitelezői tevékenysége, de a cégvezető GYES-en/CSED-en stb. van és nem végez ténylegesen kivitelezést?
A társas (vagy egyéni) vállalkozás csak akkor kötelezett felelősségbiztosítást kötni, ha tényleges kivitelezést végez. Egy teendője van a vállalkozásnak: mivel adott esetben nem történik tényleges kivitelezés, kérvényezi egy írott nyilatkozatban a székhely szerint illetékes vármegyei kamaránál a kivitelezői nyilvántartásban a felfüggesztését. Amikor ismét kivitelezést kíván végezni, akkor az első napon jelzi ezt a a székhely szerint illetékes vármegyei kamarának, amely ismét aktív státuszba állítja a kivitelezői nyilvántartásban.
A tartalom folyamatosan frissül...
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:
+36-88-814-100
+36-88-814-101
+36-88-814-102
+36-88-814-113
+36-88-814-120
+36-88-814-125
+36-88-814-127