Tevékenységek, kötelezettségek

A gazdasági kamarák feladatai közé tartozik a vállalkozói tevékenységek folytatásához szükséges információkról, a képesítéshez, valamint a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről való általános tájékoztatás, amelyhez a Kamarai Vállalkozói Információ Rendszer áll rendelkezésre.

Kamarai Vállalkozói Információs Rendszer
(KAVIR)

A KAVIR-nyilvántartás jelenleg a TEÁOR'08-as és az ÖVTJ'24-es adatokat tartalmazza. A megjelenített tevékenységi kódot az alábbi KSH-oldalakon "átfordítani" szükséges, hogy a jelenleg hatályos tevékenységkódot (TEÁOR'25 / ÖVTJ'25) kapjuk:

TEÁOR ’08 - ’25 fordítókulcs >>
ÖVTJ’24 - ’25 fordítókulcs >>
 

Amennyiben bizonytalan a végezni kívánt tevékenység ÖVTJ vagy TEÁOR kódjának megállapításában, a tevékenységi kör hivatalos besorolása továbbra is a Központi Statisztikai Hivataltól kérhető: https://www.ksh.hu/besorolasi-allasfoglalas

RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓ

Mivel az ÖVTJ (Önálló Vállalkozói Tevékenységek Jegyzéke) nómenklatúra tartalmi leírásai a TEÁOR (Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) és a TESZOR (Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere) nómenklatúrák tartalmi leírásain alapulnak (amelyek átalakítás alatt vannak), az ÖVTJ’25 nómenklatúra kódjainak jelenleg nincsen tartalmi leírása.

Az ÖTVJ’25 tartalmi leírásának hiánya jelentős korlátozást jelent a KAVIR rendszer adatainak frissítésében, mert ennek hiányában nem lehetséges a különböző tevékenységekhez kapcsolódó képesítési követelmények, engedély és bejelentési kötelezettségek pontos azonosítása és aktualizálása.

A fentiek miatt felhívjuk figyelmét, hogy az oldal TEÁOR és ÖVTJ tekintetében már nem hatályos információkat tartalmaz. Az oldalon az ÖVTJ'24 (azaz a 2024. december 31-ig érvényes ÖVTJ-jegyzék) alapján végezhető gazdasági tevékenységekhez szükséges engedélyekről és bejelentési kötelezettségekről lehet tájékozódni. 

Amint megjelenik az ÖVTJ’25 nómenklatúra tartalmi meghatározása, az a KAVIR rendszerben haladéktalanul felvezetésre kerül.
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint előreáthatólag 2026 első negyedévére fognak elkészülni.

TEÁOR 2025

A Magyar Közlöny 2024. évi 119. számában megjelentek a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) 2025. január 1-i hatályú módosításával kapcsolatos változások.

A változás hátterében az Európai Bizottság vonatkozó rendeletében lévő osztályozás új (NACE Rev. 2.1) osztályozásra való átállása áll, amelynek magyar nyelvű megfelelője a TEÁOR’25. A módosítás a társas vállalkozók mellett az egyéni vállalkozókat is érinti, mivel a TEÁOR-ból történt az ÖVTJ-struktúra kialakítása, azaz így módosultak az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékében (ÖVTJ) felsorolt kódok is.

2025. január 1-től már csak TEÁOR’25 és ÖVTJ’25 besorolás szerinti tevékenységek vehetők fel.

A módosítás az alábbi fő változásokat eredményezte:

• Bővültek a kategóriák, a korábbi 21 nemzetgazdasági ág helyett 22 ág lett.
• A „J” Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág (58–63) kettévált.
• A nemzetgazdasági ágakat jelölő betűk a „K” ágtól kezdődően változtak, a korábbiaktól eltérő tevékenységeket takarnak (például: „L” Pénzügyi, biztosítási tevékenység, „M” Ingatlanügyletek).
• A 45 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazat megszűnt és a 46–47, 95 ágazatokba került át.
• A jövőben nem az eladási forma/csatorna képezi a statisztikai osztályozás kritériumát, hanem az eladott termék. Így megszűnt az 47.9 Nem bolti, piaci kiskereskedelem és a 47.8 Piaci kiskereskedelem is.
• Közvetítői tevékenységek minden egyes érintett ágazaton belül külön kódon szerepelnek.

A változással járó legfontosabb tennivalók:

2025. január 31-ig

• a KSH automatikusan átfordítja a társas és az egyéni vállalkozók főtevékenységeit és statisztikai számjeleit az új TEÁOR’25 és ÖVTJ’25 osztályozásnak megfelelően, majd ezt az információt megküldi tárhelyre a vállalkozásoknak, illetve a NAV-nak.
• a NAV a társas vállalkozások esetében intézkedik a főtevékenység változás cégjegyzékben való átvezetése iránt, de csak akkor, ha az a TEÁOR ’08-’25 fordítókulcs alapján átfordítható. Amennyiben ez nem lehetséges – azért, mert az új besorolás szerint nem létezik a korábbi rendszer szerinti alábontás, vagy az további alcsoportokra oszlik - akkor a cégnek változásbejegyzést kell kezdeményezni (25T201T jelű NAV-adatlap).
• A melléktevékenységek átsorolását a NAV 2025. január 31-ig abban az esetben végzi el, ha 1:1 kapcsolat van, azaz a tevékenység egyértelműen azonosítható az új ÖVTJ'25 /TEÁOR'25 szerint. Az ún. 1:n tevékenységek esetén (amikor egy tevékenység több tevékenységre oszlott az új ÖVTJ/TEÁOR jegyzék szerint) a vállalkozások július 1-ig jelenthetik be, hogy konkrétan melyik tevékenységet végzik. 

2025. július 1-ig

• a társas és egyéni vállalkozók a NAV-nál módosíthatják az adóhatóság által átvezetett főtevékenység és melléktevékenység kódokat amennyiben az nem felel meg az akaratuknak (társas vállalkozás esetén 25T201T jelű NAV-adatlap, egyéni vállalkozás esetén 25T101E jelű adatlap).
• a társas és egyéni vállalkozóknak módosítani kell valamennyi tevékenység TEÁOR/ÖVTJ-kódját, amelyek automatikusan nem sorolhatók át, vagy ha a korábbi besorolás már alcsoportokra oszlik.
   

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2025. január 1. állapotában jelenik meg a rendelet 38/F.§ (1) és (2) bekezdése, mely magába foglalja az egyéni vállalkozók tevékenységeinek TEÁOR'25 és ÖVTJ'25-re való módosítási részleteit:

38/F. § (1) Azokat az egyéni vállalkozók nyilvántartásába 2024. december 31. napjáig bejegyzett főtevékenységeket azonosító ÖVTJ kódokat (tevékenységi köröket), amelyek a TEÁOR’08 és a Rendelettel bevezetett, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR’25 közötti fordítókulcs alapján automatikusan átkódolhatóak a hatályos ÖVTJ kódra, 2025. január 31. napjáig az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. Azon egyéni vállalkozónak, aki az átvezetett főtevékenység kódot módosítani kívánja, a főtevékenységét azonosító TEÁOR-kódot az új TEÁOR’25-kód alapján kell az állami adó- és vámhatósághoz bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig.

(2) Azokat az egyéni vállalkozók nyilvántartásába 2024. december 31. napjáig bejegyzett egyéb tevékenységeket azonosító ÖVTJ kódokat (tevékenységi köröket), amelyek a TEÁOR’08 és a Rendelettel bevezetett, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR’25 közötti fordítókulcs alapján automatikusan átkódolhatóak a hatályos ÖVTJ kódra, 2025. január 31. napjáig az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. A fordítókulcs alapján automatikusan át nem fordítható és az egyéni vállalkozók nyilvántartásába 2024. december 31. napjáig bejegyzett tevékenységi kör változását az egyéni vállalkozónak az új, hatályos ÖVTJ kód alapján a 4. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell a nyilvántartást vezető szervhez bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig. 2025. augusztus 31. napjával az állami adó- és vámhatóság valamennyi TEÁOR’08-as (vagy korábbi) egyéb tevékenységet – 2024. december 31-ei hatállyal – hivatalból lezárhatja, függetlenül attól, hogy az egyéni vállalkozó jelentett-e be TEÁOR’25 kód szerinti egyéb tevékenységet.

Változásbejelentés társas vállalkozásoknak:

Legkésőbb 2025. július 1-jét követő első változásbejegyzéskor a cégek kötelesek benyújtani a létesítő okiratuk rendeletnek megfelelő módosítását a cégbíróságnak.
Amennyiben a létesítő okirat módosítása kizárólag a TEÁOR’25-nek való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül terjeszthető elő.
TEÁOR ’08 - ’25 fordítókulcs és további információk >>

Változásbejelentés egyéni vállalkozásoknak:

Bármilyen, a vállalkozás adataiban történt változásbejelentés a NAV ügyfélszolgálatain személyesen, vagy az ügyfélkapun (2025. január 15-től Ügyfélkapu+/DÁP) keresztül online lehetséges térítésmentesen.
ÖVTJ ’24 - ’25 fordítókulcs és további információk >>

Amennyiben a társas/egyéni vállalkozás nem módosítja a tevékenységkódjait 2025. július 1-ig, akkor hivatalosan elfogadta az új TEÁOR’25/ÖVTJ'25 osztályozási rendszer szerint megállapított kódjait. Amennyiben volt TEÁOR’08-ban/ÖVTJ'24-ben kódolt, a hivatalos fordítókulcs szerint egyértelműen át nem fordítható egyéb tevékenysége, akkor a szervezet a fenti határidő elteltével tudomásul veszi, hogy azokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál törli a nyilvántartásból. 

 A változásokkal kapcsolatos legfontosabb információkat a Központi Statisztikai Hivatal oldalán. >>

Letölthető TEÁOR'25 tájékoztató (KSH) >>

Általános fogalmak:

Tevékenységi körök

Társas vállalkozások: 
Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’25)
Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08) (hatályon kívül)

Egyéni vállalkozások: 
Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ’25)
Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ’24) (hatályon kívül)

TEÁOR (Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere): az európai uniós előírásoknak megfelelően a főtevékenységük alapján minden szervezetet, gazdálkodó egységet be kell sorolni a TEÁOR’08 rendszerének négy számjegyű ágazatába. A főtevékenység TEÁOR-kódját az egyes gazdálkodók statisztikai számjelében is megtaláljuk: ez az adószám első nyolc számjegye után következő négy érték.

ÖVTJ (Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke): az egyéni vállalkozók tevékenységét nem a TEÁOR, hanem az ÖVTJ-struktúra alapján határozzuk meg és ez alapján kerül bejelentésre az általuk végzett tevékenység.Az ÖVTJ kódrendszere a TEÁOR-besoroláson alapul, mivel az ÖVTJ hat számjegyéből az első négy számjegy a TEÁOR, az ötödik és hatodik számjegy pedig egy alábontás, amely még inkább konkretizálja az adott tevékenységet.

TESZOR (Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere): szintén a TEÁOR-struktúrára épülő rendszer, ám nem a tevékenységeket, hanem az azok által „megtermelt” termékeket és szolgáltatásokat tartalmazza. Bontása hat számjegyű, melynek első négy számjegye a hozzá tartozó tevékenység kódja, azaz a TEÁOR. Mivel mind a termékek, mind pedig a szolgáltatások besorolását is magában foglalja, egységesítette a korábban alkalmazott Szolgáltatások jegyzékét (SZJ’03) és a Belföldi Termékosztályozást (BTO).

Formához kötött tevékenységek:

• Egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott társasági formában végezhetőek.
• Pl. banki, pénzintézeti tevékenységet, biztosítási, közraktári tevékenységet és a koncesszióköteles tevékenységek egy részét csak részvénytársasági formában lehet folytatni.

Bejelentéshez kötött tevékenységek:

• Egyes tevékenységek megkezdését a vállalkozásnak kötelessége bejelenteni a gazdasági társaság székhelye szerinti illetékes közigazgatási szervhez vagy országos közigazgatási szervhez/hatósághoz (tevékenység jellegétől függő).
• Pl. a kereskedelmi tevékenység vagy a játék-automaták üzemeltetése vagy időszaki lap kiadása bejelentéshez kötött tevékenység (vállalkozási székhelye szerint illetékes jegyzőnél).

Nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységek:

• Ebben az esetben a gazdasági társaság addig nem kezdheti meg a tevékenységét, amíg az adott jegyzékben nem szerepel. Ebbe a kategóriába tartozik pl.: az utazásszervezés, csomagküldő, ingatlanközvetítő vagy tolmácsolási tevékenység stb.

Hatósági engedélyhez kötött tevékenységek:

• Alapítási engedély akkor szükséges, ha a törvény a gazdasági társaság alapítását hatósági engedélyhez köti. Az alapítási engedély hiányában a társaság nem jöhet létre, tehát az alapítónak már a gazdasági társaság megalapítása előtt be kell szereznie az engedélyeket. Az engedélyt a cégbejegyzési kérelemhez mellékelni kell, ennek elmulasztása esetén a cégbíróság a kérelmet hiánypótlási eljárás nélkül elutasítja.
• Alapítási engedély hiányában nem jegyzik be a cégnyilvántartásba, pl. a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozást, vagy temetkezési szolgáltatás végzésére létrehozandó gazdasági társaságot.
• Alapítási engedélyt csak törvény írhat elő. Az alapítási engedélytől eltérő a tevékenység gyakorlásához szükséges engedély. Ilyenkor a társaság engedély nélkül megalapítható, a cégbíróság a cégnyilvántartásba a társaságot és az érintett tevékenységi kört bejegyzi, az üzletszerű gazdasági tevékenységét meg tudja kezdeni a vállalkozás. Azonban a hatósági engedélyhez kötött tevékenységeit csak a működési engedély birtokában szabad megkezdenie. Ha megvan az engedély, akkor a cégbíróságnak ezt be kell nyújtani. Az engedély számát és érvényességi idejét a cégjegyzékbe be kell jegyezni.

Működési engedély, telephely engedély

• Működési engedély szükséges pl. szakértői működéshez, üzletben kereskedelmi tevékenység folytatásához, állatmenhely és állatpanzió működtetéséhez stb.
• Tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyt törvény, kormányrendelet és miniszteri rendelet írhat elő.
• Tekintettel a folytatható tevékenységek nagy számára, valamint arra, hogy egyes tevékenységek vonatkozásában megkövetelt engedélyekre irányadó szabályozás igen gyakran változik a vállalkozás tevékenységeinek megválasztása előtt mindig le kell ellenőrizni kell, hogy a tevékenység engedély birtokában folytatható-e, és amennyiben igen, az engedélyt kiadó hatóságnál még a cégeljárás előtt érdeklődni kell az engedély megadásának aktuális feltételeiről, így többek között az engedély kiadása iránti kérelem díjáról is.
• Bizonyos gazdasági tevékenységek folytatásához hatósági engedélyre van szükség. Az adott tevékenység tehát kizárólag az engedély birtokában végezhető. A gazdasági társaságok vonatkozásában a cégeljárásról szóló törvény kötelezően előírja, hogy a tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedélyt az engedélyköteles tevékenység megkezdésekor a cégbírósághoz kell benyújtani. Ennek elmulasztása törvényességi felügyeleti eljárást, a működési engedély beszerzésének az elmulasztása pedig egyéb hatósági eljárást vonhat maga után.

Kötelező kamarai nyilvántartásba vétel

• A 2011. év CLVI. sz. törvény értelmében 2012. január 1-től kötelező a gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vétele a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamaránál, valamint ezzel összefüggésben az 5000,- Ft-os kamarai hozzájárulás (regisztrációs díj) évenkénti megfizetése. Bővebben >>

Építőipari kivitelezői nyilvántartásba vétel

• A 191/2009 (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében minden építőipari kivitelezői tevékenységet folytatni kívánó vállalkozás és egyéni vállalkozó köteles az erre irányuló szándékát a vállalkozó kivitelezői névjegyzéket vezető Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához bejelenteni. A regisztráció egyszeri (díja: 5.000,- Ft), azonban a vállalkozás köteles a tevékenységében bekövetkezett változásokat is folyamatosan bejelenteni (pl. telephelyváltozás, tevékenységbővítés stb.). Bővebben >>

EGYÉB HASZNOS INFORMÁCIÓK:
 

Pénztárgépkötelezettség (a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet szerint)

FIGYELEM!
A fenti jogszabály nem érintett a TEÁOR jegyzék 2025. január 1-től hatályos állapota által, azaz továbbra is a régi, azaz TEÁOR'08 szerinti tevékenységi körök szerint szükséges megállapítani, hogy a vállalkozás tevékenysége pénztárgéphasználathoz kötött-e.

Az a vállalkozás, amely 2025. január 1. után létesült, az ÖVTJ'25/TEÁOR'25 szerinti tevékenységekkel rendelkezik. Ez esetben a KSH fordítókulcsát szükséges használni annak megállapítására, hogy az adott ÖVTJ'25/TEÁOR'25 tevékenységnek mi a megfelelője az ÖVTJ'24/TEÁOR'08 szerint.

TEÁOR'25 - TEÁOR'08 fordítókulcs >>

ÖVTJ'25 - ÖVTJ'24 fordítókulcs >>

Jogszabály vonatkozó része:

Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:

a) a gyógyszertárak,
b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08
1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,
2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,
3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,
4. a 47.1–47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,
5. 49.32 szerinti taxis személyszállítási,
6. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),
7. az 55.1–55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),
8. 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,
9. a 77.1–77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,
10. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,
11. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,
12. a 95.1–95.2 szerinti javítási,
13. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,
14. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és
15. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási

tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:

ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
bd) a termelői borkimérés,
be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2–46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek, a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

Költséghányad és TESZOR:

Az átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az állam költségként elismeri a bevétel egy bizonyos hányadát. Az ezen felüli bevételre kötelezett a vállalkozó adózni. Három költséghányad (40%-os, 80%-os és 90%-os kötségányad) különböztethető meg az átalányadózó szempontjából.

Az átalányadózó vállalkozó besorolása attól függ, milyen tevékenységet végez.

A főszabály a 40%-os költséghányad, az egyéni vállalkozók nagy része ide sorolható, míg a másik két kategória specifikus.

Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról alapján:

FIGYELEM!

A fenti jogszabály nem érintett a TEÁOR jegyzék (abból következően az ÖVTJ jegyzék) 2025. január 1-től hatályos állapota által, azaz továbbra is a régi, azaz ÖVTJ'24 szerinti tevékenységi körök szerint szükséges megállapítani, hogy a vállalkozás mely tevékenységére mely költséghányad alkalmazható.

Az az egyéni vállalkozás, amely 2025. január 1. után létesült, az ÖVTJ'25 szerinti tevékenységekkel rendelkezik. Ez esetben a KSH fordítókulcsát szükséges használni annak megállapítására, hogy az adott ÖVTJ'25 tevékenységnek mi a megfelelője az ÖVTJ'24 szerint.

ÖVTJ'25 - ÖVTJ'24 fordítókulcs >>

Jogszabály vonatkozó része:

53. § (1)  A jövedelmet a bevételből

a) az egyéni vállalkozó 40 százalék,

b) az adóév egészében kizárólag a (2) bekezdésben, vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és a c) pont szerinti tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 80 százalék,

c) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből – ide nem értve a (2) bekezdés k) pontja szerinti vendéglátó tevékenységet –, vagy a kiskereskedelmi tevékenység mellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék,

d) a mezőgazdasági őstermelő 90 százalék költséghányad

levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem).

(2)  Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységek a következők:

a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, (ÖVTJ’24 01, 02) bányászati (ÖVTJ’24 05-től 09-ig) tevékenység, építőipari kivitelezés (ÖVTJ’24 41-től 42-ig);

b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (ÖVTJ’24 016), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (ÖVTJ’24 017001), erdészeti szolgáltatás (ÖVTJ’24 0240) és zöldterület-kezelés (ÖVTJ’24 8130);

c) halászati tevékenység (ÖVTJ’24 031), halgazdálkodási tevékenység (ÖVTJ’24 032);

d) feldolgozóipari termék-előállítás és szolgáltatás (ÖVTJ’24 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatások és az egyéb sokszorosítás (ÖVTJ’24 1820) kivételével;

e) speciális szaképítés (ideértve az épületgépészeti berendezések javítását is) (ÖVTJ’24 43);

f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (ÖVTJ’24 331), gépjárműjavítás (ÖVTJ’24 4520), személyi, háztartási cikk javítása (ÖVTJ’24 952);

g) a taxis személyszállítás (ÖVTJ’24 4932), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (ÖVTJ’24 493901), sofőrszolgálat (ÖVTJ’24 493909), közúti áruszállítás (ÖVTJ’24 4941);

h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (ÖVTJ’24 951);

i) fényképészet (ÖVTJ’24 7420);

j) textil, szőrme mosása, tisztítása (ÖVTJ’24 9601), fodrászat, szépségápolás (ÖVTJ’24 9602), hobbiállat-gondozás (ÖVTJ’24 960909-től 960911-ig);

k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (ÖVTJ’24 56);

l) járművezető-oktatás (ÖVTJ’24 855301);

m) az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői (ÖVTJ’24 532003) és egyéb tevékenység (ÖVTJ’24 821101, 829902, 661901, 662201 és 920003).

(3) Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.

A fenti információ nem teljeskörű, nem minősül hatósági állásfoglalásnak, jogi iránymutatásnak.
A tájékoztatás, illetve felvilágosítás a kamara, mint köztestület szakmai álláspontját tükrözi, amely egy esetleges jogvita esetén az eljáró bíróságot nem köti.
 

Személyre szabott adózási tanácsadásért javasoljuk a kapcsolatfelvételt könyvelővel vagy adótanácsadóval, aki minden ismeret tudatában segítséget tud nyújtani.

A személyes ügyintézéshez előzetes telefonos vagy e-mailes időpont egyeztetés szükséges (ld. Kapcsolat).