Építési vállalkozó vagy tervező?
Munkájáért nem fizetnek?
Forduljon a TSZSZ-hez!
2013-ra az építőiparban tapasztalható lánctartozások mértéke több száz milliárdos nagyságrendet ért el. Az építőipari cégek 80 %-ának volt késedelmes kifizetése, 25 %-ának 5 éven túli kifizetetlen számlája, illetve a cégek felénél 5 éven belül előfordult, hogy adót, munkabért, illetve beszállítót nem tudtak fizetni, mert nekik is késedelmesen fizettek.
Ennek a kedvezőtlen helyzetnek a kezelése tette szükségessé egy olyan szervezet létrehozását, amely egy szakértői eljárás lefolytatásával a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás mértékét állapítja meg, és szakvéleményével segíti elő a felek megállapodását. Amennyiben a felek ez alapján sem tudnak megegyezni és bíróság elé kerül az ügy, úgy a szabályozás végső célja, hogy mind a bíróság, mind a felek részére olyan speciális rendelkezéseket írjon elő, amelyek elősegítik ezeknek a pereknek a gyors befejezését. A perben felmerülő szakkérdésekben a TSZSZ szakvéleménye ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt igazságügyi szakértő terjesztette volna elő.
Amennyiben egy megrendelő vitatja az elvégzett építőipari kivitelezési munka mennyiségét, minőségét és a munkához kapcsolódó kiállított számla összegét, a kivitelező kérheti a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv közreműködését. Ha a szerv szakértője igazolja az elvégzett munkát, a kivitelező kifizetése felgyorsulhat.
TÖRVÉNYI HÁTTÉR:
A 2013. évi XXXIV. tv. létrehozta a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet, melynek működését a 236/2013 (VI.30.) sz. kormányrendelet részletesen szabályozza. A szerv tagjai igazságügyi szakértők, működési feltételeit pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara biztosítja.
ELJÁRÁS:
A TSZSZ eljárása az építészeti-műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződésben meghatározott helyszín szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál, vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál (MKIK) a 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének megfelelően a 2013. évi XXXIV. törvény 1. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kezdeményezhető.
Ki kérelmezheti a TSZSZ-eljárást?
A TSZSZ eljárását a tervező, kivitelező, alvállalkozó kérheti, ha a szerződés szerinti munkát elvégezte, de a teljesítésigazolást nem kapta meg, vagy a teljesítésigazolást megkapta, de a számláját nem fizetik ki.
Kérheti az eljárást a megrendelő is, ha a szerződés szerint járó díj kifizetését a vállalkozó teljesítése alapján nem tartja jogosnak. Legfontosabb feltétele a kérelem befogadásának, hogy a szerződő felek között írásban kötött, mindkét fél által aláírt szerződés álljon rendelkezésre, enélkül a TSZSZ nem tud eljárni.
A TSZSZ létrejötte előtti vitás ügyekben is kérelmezhető az eljárás?
Igen, a TSZSZ működését szabályozó jogszabályok visszamenőleges alkalmazása nem ütközik a visszamenőleges hatály tilalmába, amennyiben kivitelezés vizsgálatáról van szó. Ilyenkor arra kell csak figyelemmel lenni, hogy a hatályos jogszabályok szerint a polgári ügyek elévülési ideje öt év, így az ennél korábban keletkezett követelések a szakértői vélemény birtokában sem érvényesíthetők a bíróság előtt. Mellékkötelezettség vizsgálatára vonatkozó kérelem esetén kell arra figyelni, hogy a Tszszt. vonatkozó rendelkezéseinek hatályba lépése előtt (2013.07.01.) megkötött szerződések vonatkozásában a TSZSZ csak abban az esetben járhat el, amennyiben a biztosítékot nyújtó a TSZSZ eljárását írásos nyilatkozattal elfogadja.
Miben különbözik a TSZSZ-szakvélemény az egyéb, igazságügyi szakértői véleményektől?
A TSZSZ szakvélemény tartalmát jogszabály határozza meg, a 2013. évi XXXIV. törvény 6. § (2) felsorolja azokat kérdéseket, melyekre a szakértői tanácsnak választ kell adnia/választ adhat. Nincs arra lehetőség, hogy a kérelmező maga fogalmazza meg a kérdéseket, a jogszabályi rendelkezésektől a szakértői tanács nem térhet el. A TSZSZ eljárásában a szakértők kizárólag műszaki kérdéseket vizsgálnak.
Nem feladata a TSZSZ-nek:
- A tervek műszaki szempontból történő felülvizsgálata kizárólag olyan mértékig tárgya a szakértői eljárásnak, hogy az a tervezési eljárásokra vonatkozó rendeletben megfogalmazottaknak megfelel-e, vagy sem.
- A szakértői eljárásnak nem tárgya a tervek műszaki szempontból történő felülvizsgálata: a tervellenőri feladatok ellátása, a beépített anyagok megfelelőségének igazolása,
- A beépített anyagok mennyiségi felmérése, a felmérési napló/naplórész készítése, a megépült szerkezet, a munkanem minőségi osztályba sorolása,
- A szakhatósági hozzájárulások beszerzése, azok hiányában ilyen irányú igazolások kiállítása,
- Szakkérdések felülvizsgálata (pl. statikai, tűzvédelmi stb. szakkérdések),
- Költségvetés készítése, tervek készítése,
- Esztétikai kérdések eldöntése,
- Jogi kérdések eldöntése (pl. kötbér, illetve kárigény, kamat stb.).
Miért érdemes a TSZSZ-hez fordulni?
A TSZSZ eljárása jóval gyorsabb és olcsóbb, mint rögtön a bírósághoz fordulni. A kérelem befogadását követően 30 napon belül, esetleges határidőhosszabbítás esetén is maximum 60 napon belül elkészül a TSZSZ szakvéleménye. A szakvélemény alapot ad a felek közötti egyeztetésre, így a bírósági út akár el is kerülhető. Amennyiben megegyezésre nem kerül sor, a TSZSZ szakvéleményére alapított per is rövidebb határidőkkel, a követelt pénzösszeg behajtását elősegítő speciális eljárási szabályokkal folyik a bíróságon.
Hogyan kérelmezhető a TSZSZ-eljárás?
A TSZSZ-eljárás iránti kérelmet kizárólag elektronikus formában, a kérelem befogadási rendszer felületén lehet beadni az űrlap kitöltésével és vitás teljesítéshez kapcsolódó dokumentumok csatolásával.
Csatolandó dokumentumok:
A kitöltött kérelem űrlap mellé csatolni kell a szakértői eljárási díj befizetéséről szóló igazolást, emellett minden olyan dokumentumot, amely a teljesítést egyértelműen igazolja, alátámasztja. Ezek legfőképpen (de nem kizárólag) az alábbiak lehetnek:
- felek között létrejött, írásban kötött, mindkét fél által aláírt szerződés és mellékletei (minden esetben kötelező csatolni!);
- költségvetés (szerződés szerinti, illetve a teljesítésigazolás részletezését tartalmazót);
- a feladat elvégzésére vonatkozó tervek, engedélyek, azok mellékleteivel;
- kivitelezés dokumentumai (építési naplók, kooperációs jegyzőkönyvek, levelezések);
- beépített anyagok megfelelőség igazolásai;
- kivitelezői, felelős műszaki vezetői, szakhatósági hozzájáruló nyilatkozatok;
- azokat az igazoló dokumentumokat, amelyek a terveknek, és a szerződésnek megfelelő minőséget igazolják, különös tekintettel a már a beadás előtt a felek között felmerült vitás kérdésekre.
A fenti dokumentumokat csak a teljesítésigazolással érintett részre vonatkozóan kerüljenek benyújtásra, a nem releváns részeket nem kell becsatolni. Amennyiben ez valami oknál fogva nem válaszható külön, úgy az érintett részre vonatkozó részeket ki kell emelni, jelezni kell a dokumentumokban.
Tudnivalók a kérelem kitöltéséhez >>
Mennyibe kerül a TSZSZ-eljárás, hogyan és mikor fizetendő?
2025. január 1-jétől a szakértői eljárási díj mértéke a kérelemben megjelölt vitatott összeg bruttó értékének 3 %-a, minimum bruttó 200 000 Ft, maximum bruttó 2.000.000,- Ft.
A jogszabály szerint a kérelmező a szakértői díjat a kérelem beadásával egyidejűleg fizeti meg az MKIK elkülönített 10300002-20373432-71003285 számú alszámlájára. Személyes befizetésre lehetőség nincs. A szakértői eljárási díj befizetéséről a számlát a kamara utólag állítja ki és postázza.
Mi történik a kérelem benyújtása után?
A kérelmeket a TSZSZ a benyújtást követő naptól számított 5 napon belül elbírálja. Amennyiben a kérelem hiányos, tájékoztatja a kérelmezőt a hiányokról és azok pótlásának lehetőségéről, egyéb esetben a kérelem befogadásáról. A befogadással egyidejűleg megtörténik a három tagú szakértői tanács kijelölése. A tanácsnak 30 napja van a szakértői vélemény elkészítésére. Ezalatt a felek bevonásával építési-kivitelezési munkák esetében helyszíni szemlét, tervezésről szóló vitánál szakértői meghallgatást tart. Amennyiben az ügy bonyolultsága indokolja, a tanács kérheti a határidő legfeljebb 30 nappal történő meghosszabbítását. Az TSZSZ az eljárás befejeztével a szakértői véleményt megküldi a szerződő felek részére.
Kik készítik el a szakvéleményt?
A kérelem beadása után a TSZSZ vezetői a kérelem tartalmának (a vitatott teljesítéssel érintett szakterületek, a vitatott teljesítéssel érintett helyszín, stb.) ismeretében a TSZSZ igazságügyi szakértő tagjai közül kijelölik az ügyben eljáró szakértői tanács elnökét és két tagját. A szakértők kijelölésénél a legfontosabb szempont az igazságügyi szakértői nyilvántartásban bejegyzett szakterület, a szakmai tapasztalat, és a földrajzi közelség.
Mit tartalmaz a szakvélemény?
A TSZSZ szakvéleményben a szakértői tanács tagjai a kérelmező által beadott dokumentumok és a helyszíni szemlén tapasztalak alapján megállapítják, hogy a vitatott teljesítés a szerződésben rögzítettnek megfelelően elvégzésre került-e, milyen mértékben került elvégzésre. Ennek megfelelően kerül megállapításra a szakvéleményben a szerződésszerűen elvégzett munkák ellenértéke, vagyis a szerződés szerint a vállalkozót megillető díjazás.
Mi a teendő a szakvélemény kézhezvételét követően?
Az elkészült szakvéleményt postai úton kapja meg mind a kérelmező, mind a kérelmezett. A kérelmező a szakvéleményben foglaltak alapján megkísérel megállapodni a kérelmezettel. Amennyiben a kérelmezett a szakértői vélemény alapján sem hajlandó a megegyezésre és a követelés teljesítésére, a kérelmező a bírósághoz fordul, a szakvélemény alapján elindítja a TSZSZ szakvéleményére alapított pert. A kiemelt ügyként kezelt eljárás a szakvélemény kézhezvételétől számított 60 napon belül indítható. A keresetlevélhez a szakvélemény mellett csatolni kell, a szakvélemény átvételének igazolását (annak bizonyítására, hogy 60 napnál nem régebben kapta kézhez), illetve a megegyezésre irányuló kísérletre vonatkozó okirati bizonyítékot (pl. elküldött levél és visszaérkezett tértivevény az átvételről).
A TSZSZ-szakvélemény egyenértékű a teljesítésigazolással?
Nem. A TSZSZ által kijelölt szakértői tanács egy szakértői véleményt készít, amelyben megállapítja, hogy a vitatott teljesítés ellenértékét a vállalkozó jogosan követeli-e. Ennek alapján a kérelmező egy megállapodási folyamatot indíthat el, ha ez sikertelen, a bíróságon a TSZSZ szakvéleményére alapított perrel szerezhet érvényt a követelésnek.
További lehetőségek a nemfizető vállalkozóval szemben
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet rendelkezése értelmében a vállalkozó kivitelező – többek között –
- teljesítésigazolásssal, vagy
- a TSZSZ szakvéleményével
igazolva írásban bejelentheti az MKIK-nak, hogy másik vállalkozó kivitelezővel (fizetésre kötelezett) megkötött építési szerződésből eredően díjazásra jogosult, de a fizetés sem a vállalt határidőben, sem a bejelentés megtételéig nem történt meg (nemfizetési jelzés).
A nemfizetési jelzés alapján az Épkiv-ben meghatározottak szerint lefolytatandó eljárás lényeges eleme, hogy az MKIK által a fizetésre kötelezettnek a fizetésre biztosított törvényi határidő (a fizetési felhívás kézbesítésétől számított 60 nap) eredménytelen lejárta esetén az MKIK a
fizetésre kötelezettet törli az építőipari vállalkozó kivitelezők általa vezetett nyilvántartásából.
A szakértői eljárás folyamata:
Tájékoztató: