A szakképzési munkaszerződés megkötésével a tanuló, illetve a képzésben résztvevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre.
2020. szeptember 1-jétől a tanulmányaikat – 2020. május 31-ét követően létesített tanulói jogviszonyban – megkezdő tanulók már az új képzési rendszer szerinti oktatásban vesznek részt. Az ágazati alapoktatást követően, a sikeres ágazati alapvizsga után a tanulók szakirányú oktatása elsősorban – kamarai támogató tevékenység alapján – duális képzőhelyen folyhat.
Szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatás kezdő napjával kezdődő hatállyal a szakirányú oktatás egészére kiterjedő határozott időtartamra köthető.
A szakirányú oktatás szakképzési munkaszerződéssel történő megvalósítását a jogszabály elvileg már 2020 szeptemberétől lehetővé teszi, finanszírozási háttere viszont csak 2021. január 1-jétől biztosított, hiszen a szakirányú oktatás – egyes speciális esetek kivételével – leghamarabb 2021 februárjában indulhat el azok számára, akik érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben vesznek részt.
Azok a tanulók, akik 9. évfolyamon 2020. szeptember 1-jén kezdik meg tanulmányaikat, először ágazati alapoktatásban vesznek részt, velük szakképzési munkaszerződés még nem köthető.
Erre első alkalommal szakképző iskolában tanulók esetén a 2021/2022-es tanévben, technikumban tanulók esetében a 2022/2023-as tanévtől lesz lehetőség. Azok az érettségivel rendelkező tanulók, akik kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben vesznek részt a képzésben a 2020/2021 -es tanév második félévétől (2021. február) már köthetnek szakképzési munkaszerződést.
A tanuló egyidejűleg csak egy szakképzési munkaszerződéssel rendelkezhet, ahogy tanulószerződéssel is csak eggyel rendelhezhet(ett).
A szakképzési munkaszerződést, annak módosítását és felmondását írásba kell foglalni. A szakképzési munkaszerződés tartalmát a felek közös megegyezéssel módosíthatják.
A szakképzési munkaszerződés megkötésére – eltérő rendelkezések hiányában – a Munka Törvénykönyvének a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, amely alapján a
- munkáltató alatt a duális képzőhelyet,
- munkavállaló alatt a tanulót, illetve a képzésben résztvevő személyt kell érteni.
A szakképzési munkaszerződés alanya munkavállalóként a tizenötödik életévét betöltött tanuló is lehet. A szakképzési munkaszerződés megkötésével
a tanuló
- elfogadja a szakirányú oktatásban való részvétel feltételeit és
- kötelezettséget vállal a duális képzőhely irányítása szerint a szakirányú oktatásban való részvételre,
a duális képzőhely
- vállalja a tanuló szakirányú oktatáson való foglalkoztatását és oktatását, továbbá
- kötelezettséget vállal a törvényben meghatározott juttatások nyújtására.
Duális képzőhelyen, szakirányú oktatásban, szakképzési munkaszerződéssel való részvétel esetén – eltérő rendelkezések hiányában – a tanuló oktatására a megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkező, kijelölt személy gyakorolja az oktatói jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.
A szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott tanuló, illetve képzésben részt vevő személy esetében a Munka Törvénykönyve
- munkavállaló vétkes kötelezettségszegésének jogkövetkezményeiről,
- munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályairól (a határozott idejű munkaviszony kivételével)
- munkaerő-kölcsönzés különös szabályairól,
- munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodásokról (például tanulmányi szerződés)
szóló rendelkezései nem alkalmazhatók.
A Munka Törvénykönyve szerint a kollektív szerződés szabályozására és hatályára vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tanulóra, illetve a képzésben részt vevő személyre a munkáltatónál érvényben lévő kollektív szerződésnek csak a Munka Törvénykönyvében, az Szkt.-ben és e törvények végrehajtási rendeleteiben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket meghatározó rendelkezéseinek a hatálya terjedhet ki. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a munkáltatónál érvényben lévő üzemi megállapodásra is.
A szakszervezeti tagok létszámának számításánál a tanuló nem vehető figyelembe. A tanuló az üzemi tanács tagjává nem választható, és az üzemi tanács választásán szavazati joggal nem rendelkezik.
Jogszabályok:
- 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről
- A Kormány 229/2019. (IX. 30.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet módosításáról
- A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvény
- Egységes szerkezetben a szakképzési törvény és végrehajtási rendelete
DUÁLIS KÉPZÉSSEL A MUNKA VILÁGÁBAN 2020 KÉZIKÖNYV
Kapcsolódó dokumentumok:
A Szakképzési munkaszerződés mintát a duális képzőhely a saját belátása szerint módosíthatja a vonatkozó jogszabályok betartása mellett. A szerződésben szereplő minimális tartalom azonban a jelen formában vagy saját szerződésformában, de kötelező.