Származási bizonyítvány

Tájékoztató a származási bizonyítványok kiállításához

Kérjük figyelembe venni, hogy az oldalon szereplő információk tájékoztató jellegűek és nem teljes körűek.

Felhasználás:

Az általános származási bizonyítványok:

• harmadik országban történő vámkezeléshez (legnagyobb kedvezmény elve alapján),
• nem tarifális intézkedések (antidömping intézkedések, védőintézkedések, mennyiségi korlátozások,   külkereskedelmi statisztikák) céljából,
• különböző pályázatok és exporthitel finanszírozás, exporthitel biztosítás céljára használhatók fel.

Kibocsátási jogosultság:

Magyarországon export forgalomban, az általános (nem preferenciális) származási bizonyítványok kibocsátását a gazdasági kamarák végzik:

• a közös agrárpolitika (KAP) hatálya alá tartozó termékek esetében az agrárgazdasági kamarák,
• minden egyéb (nem a KAP hatálya alá tartozó) termék vonatkozásában a kereskedelmi és iparkamarák.

Származási szabályok:

Az általános származási bizonyítványok az áruk nem preferenciális származását igazolják.

Az áru származási helyének meghatározásakor alapvetően az alábbi szabályok alkalmazandók:

1. Teljes egészében előállított termékek: a teljesen egy adott országban előállított árukat abból az országból származónak kell tekinteni. A következő árukat kell teljesen egy adott országban előállítottnak tekinteni:

a) ásványi termékek, amelyeket az adott ország talajából, területének vizeiből, vagy parti vizeiből termeltek ki;
b) növényi termékek, amelyeket csak az adott országban termesztettek, arattak vagy gyűjtöttek be; c) állatok, amelyek az adott országban születtek, amelyeket az adott országban neveltek fel; d) termékek, amelyeket az adott ország élő állataiból nyertek; e) termékek, amelyeket az adott országban folytatott vadászatból vagy halászatból nyertek; f) halászati vagy egyéb tengeri termékek, amelyeket az adott ország hajója1 által nyertek; g) termékek, amelyeket az adott ország feldolgozó hajója fedélzetén, kizárólag, a fenti f) pontban foglalt termékfajtákból nyertek; h) termékek, amelyeket az adott ország territoriális vizein kívül a tengeri talajból vagy altalajból nyertek ki, feltéve, hogy annak az országnak kizárólagos joga van a talaj vagy altalaj kiaknázására; i) gyártási selejtanyag, gyártási hulladék, használt cikk, amelyeket az adott országban gyűjtöttek, és csak nyersanyagok kinyerésére alkalmasak; j) termékek, amelyeket az adott országban, kizárólag a fenti, a)-i) pontokban felsorolt termékekből állítottak elő.

2. Utolsó lényeges átalakítás vagy feldolgozás: azok az áruk, amelyeknek előállításában egynél több ország vett részt, úgy tekintendők, hogy abból az országból származnak, ahol az utolsó, lényeges, gazdaságilag indokolt megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül, az ehhez felszerelt vállalkozás telephelyén, ha ott új termék előállítása vagy a gyártás fontos szakasza történt.

3. Minimális műveletek: az olyan műveletek, amelyek nem vagy csak kis mértékben járulnak hozzá az áruk alapvető tulajdonságaihoz, jellemzőihez, valamint különösen a lent felsorolt műveletek valamelyike vagy azok kombinációja, nem tekinthető lényeges feldolgozásnak vagy megmunkálásnak:

a) a fuvarozás vagy tárolás során az áru jó állapotban való megőrzését biztosító műveletek
b) csomagolási műveletek, szállításra való előkészítés, értékesítéshez szükséges kiszerelés, mint ömlesztett áruk kiszerelése, komissiózás, válogatás, osztályozás, átcsomagolás;
c) egyszerű összeszerelési műveletek;
d) különböző eredetű áruk összekeverése, feltéve, hogy az így létrejött termék tulajdonságai alapvetően nem különböznek a keveréshez használt áruk tulajdonságaitól; e) áruk készletbe vagy együttesbe történő kiszerelése vagy értékesítésre történő kiszerelése; f) jelzések, címkék vagy más megkülönböztető jelek elhelyezése a termékekre vagy azok csomagolására; g) szétszerelés vagy a használat megváltoztatása; h) az a)–g) pontban meghatározott két vagy több művelet kombinációja

4. Speciális esetek: pótalkatrészek, csomagolóanyagok, több részletben szállított áruk

Az európai uniós, köztük a magyar kereskedelmi és iparkamarák egységesen, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) által kidolgozott Útmutatóban szereplő, fenti származási szabályokat alkalmazzák. Az Útmutató a Kiotói Egyezmény és az Uniós Vámkódex szabályain alapul.

A rendeltetési ország hatóságai jogosultak az áru származását a rendeltetési országban érvényes szabályok alapján ellenőrizni.

Amennyiben az EU-ban a származási bizonyítvány a kérelmező kérésére a rendeltetési hely szerinti országban vagy területen hatályos származási szabályokkal összhangban kerül kibocsátásra, a kibocsátó szerv számára a kérelmezőnek kell saját költségén beszereznie a kérdéses származási szabály eredeti és lefordított szövegét. Ha a kibocsátó szervnek bármilyen kételye merülne fel a rendelkezésre bocsátott származási szabály kapcsán, visszautasíthatja a származási bizonyítvány kibocsátását.

Kibocsátás:

A származási bizonyítvány szükségességét a rendeltetési ország határozza meg.

A származási bizonyítvány formanyomtatvány értékesítését és a kérelmező által kitöltött bizonyítvány hitelesítését a területi kereskedelmi és iparkamarák végzik.

A származási bizonyítvány hitelesítéséhez benyújtandó dokumentumok:

• export számla,
• kérelem a származási bizonyítvány kibocsátásáról (formanyomtatvány),
• aláírási címpéldány, meghatalmazás,
• a származást alátámasztó dokumentumok a származási országtól függően (gyártói nyilatkozat/beszállítói nyilatkozat/harmadik országban kiállított hiteles származási bizonyítvány/egyéb, származást megerősítő dokumentum, stb.),
• kiszállítást követő kérelem esetén a kiszállítást igazoló dokumentum (CMR, kiszállítási jegyzék stb.).

Vonatkozó jogszabályok:

• 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról 10. §
• 952/2013/EU rendelet (Uniós Vámkódex) 59-61. cikk
• 2446/2015/EU rendelet 31-36. cikk, 2017. évi CLII. törvény az uniós vámjog végrehajtásáról
• 11/2016 NGM rendelet az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól 12. §
• 85/1998. (V. 6.) kormányrendelet
• 435/2012. (XII. 29.) kormányrendelet
• 312/2001. (XII. 28.) kormányrendelet
• 1982. évi 11. törvényerejű rendelet a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról (Kiotói Egyezmény), felülvizsgált Kiotói Egyezmény
• Eurochambres útmutató az EU-ból történő export esetén alkalmazandó nem preferenciális származási és igazolási szabályokhoz

 A Származási Bizonyítvány kitöltőprogram itt érhető el.

• A származási bizonyítványok, illetve igazolások kibocsátásának díjait az MKIK Okmányhitelesítési Szabályzatának 1. sz. melléklete tartalmazza (ld. melléklet).

Ügyfélfogadás:

A személyes ügyintézéshez előzetes telefonos vagy e-mailes időpont egyeztetés szükséges (ld. Kapcsolat).