Az Európai Parlament közzétette az „EU: választások utáni felmérés 2024” című Eurobarometert, amely az uniós polgárok választási magatartását és fő prioritásait vizsgálja.
Az emelkedő árak és a megélhetési költségek (42 százalék), valamint a gazdasági helyzet (41 százalék) voltak a fő témák, amelyek az európai polgárokat arra ösztönözték, hogy az idén júniusban tartott európai parlamenti választásokon szavazzanak.
A szavazók egyharmada (34 százalék) szerint a nemzetközi helyzet volt az, amely szavazásra ösztönözte őket, és hasonló arányban említik a demokrácia és a jogállamiság védelmét (32 százalék). Azok, akik nem szavaztak, szintén azt mondják, hogy a megélhetési költségek (46 százalék) és a gazdasági helyzet (36 százalék) motiválhatta volna őket a választásokon való részvételre.
Magyarországon az emelkedő árak és megélhetési költségek a válaszadók 53 százalék-a, a gazdasági helyzetet 46 százaléka, a nemzetközi helyzetet 36 százalék jelölte meg. Negyedik helyen az egészségügyi és társadalmi jólét kérdése volt a magyaroknak a legfontosabb (35 százalék), míg a jogállamiság helyzete 32 százaléknak volt motiváló erő (ötödik a rangsorban). Azok, akik nem szavaztak, 56 százalékban a megélhetési költségeket és 46 százalékban a gazdasági helyzetet jelölték meg lehetséges motiváló erőként.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a következőképpen kommentálta a felmérés eredményeit: „Tavaly júniusban az emberek Európa-szerte hallatták hangjukat, hiszen az elmúlt 30 év legmagasabb részvételi arányát tapasztaltuk az európai parlamenti választásokon. Az európaiak felhatalmazást adtak arra, hogy cselekedjünk, válaszokat és megoldásokat adjunk, és pozitív változást hozzunk a mindennapi életükbe. Meg fogjuk ezt valósítani. Az elkövetkező hetekben az Európai Parlament vizsgálja az új Európai Bizottság tagjait, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a Bizottság foglalkozni fog az emberek számára legfontosabb kérdésekkel: a megélhetési költségekkel, a gazdaságunk helyzetével, a demokráciával, a jogállamisággal, a migrációval és a biztonsággal. Az Európai Parlament továbbra is azon fog dolgozni, hogy az emberek hangja számítson az EU-ban.”
Az EU támogatottsága és a parlamenti demokráciába vetett bizalom magas
Az EU támogatottsága a gazdasági nehézségek ellenére továbbra is magas. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a polgárok optimistán tekintenek az EU jövőjére (65 százalék), és továbbra is pozitív benyomásaik vannak az EU-ról. (48 százalék; csupán 16 százalék nyilatkozott úgy, hogy negatív képet alkotnak róla). Az EU-tagságot is kedvezően ítélik meg. Tízből hét európai (70 százalék) úgy gondolja, hogy országa számára előnyös volt az EU-tagság, és ez az arány az elmúlt években stabil maradt. Uniós szinten, összességében, négy fő érv van arra, hogy miért tartják előnyösnek a tagságot: a tagállamok közötti fokozott együttműködés (36 százalék), a béke védelme és a biztonság megerősítése (32 százalék), az EU hozzájárulása a gazdasági növekedéshez (28 százalék) és az új munkalehetőségek megteremtése (24 százalék).
Magyarországon összeségében 68 százalék látja pozitívan ez Unió jövőjét, és 47 százalékuknak pozitív a képe is az EU-ról (14 százalékuknak negatív). A magyar válaszadók 74 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországának az uniós tagság előnyére vált, és 21 százalék szerint vált hátrányára. A négy legfontosabb előny, ami miatt ezt gondolják: az új munkalehetőségek (40 százalék), az ország gazdasági fejlődés (34 százalék), az életszínvonal emelkedése (22 százalék) és a tagállamok közötti együttműködés (20 százalék).
Az európai parlamenti demokráciába vetett bizalom az EP tizedik parlamenti ciklusának kezdetén különösen magas: a polgárok 42 százaléka pozitív képet alkot az Európai Parlamentről - ez a valaha mért legmagasabb eredmény e tekintetben uniós szinten. A magyar válaszadók esetében ez a mutató 44 százalék.
Az európaiak a tavaly júniusi európai választásokon megerősítették, hogy támogatják az uniós demokráciát. A részvételi arány 50,74 százalék volt, ami 30 éve a legmagasabb, és hasonlóan magas, mint 2019-ben. A 27 országból 16-ban nőtt a 2019-es európai választásokhoz képest. Hogy a szavazás számít, azt a polgárok 56százalék-a is megerősíti, akik egyetértenek azzal, hogy számít a hangjuk az EU-ban - ez 8 százalékpontos növekedés a 2024. február/márciushoz képest (48 százalék). A magyarok 44 százaléka gondolja úgy, hogy számít a hangja az EU-ban, ez 16 százalékpontos csökkenés a februári 60 százalék-hoz képest.
A választások utáni felmérés elemzése arra enged következtetni, hogy az európai választásokon való részvétel sok polgár számára szokássá válik. Arra a kérdésre, hogy miért szavaznak, a választók 46 százaléka azt válaszolta, hogy mindig így tesz, 42 százalékuk szerint ez állampolgári kötelességük, 20 százalékuk pedig azt mondta, hogy azt a politikai pártot akarja támogatni, amelyhez közel áll (uniós átlag). A döntés, hogy kire szavazzanak a 2024-es európai választásokon, elsősorban azon alapult, hogy a pártok javaslatai mennyire állnak közel a választók elképzeléseihez és értékeihez. Az adott párt európai kérdésekkel kapcsolatos javaslatai volt a leggyakoribb ok, amiért az adott pártra szavaztak (47 százalék, +4 százalékpont 2019 óta uniós átlagban).
A magyar válaszadók 38 százaléka mondta, hogy mindig szavaz, 29 százalék szerint ez állampolgári kötelessége, és 25 százalék az általa választott pártot vagy jelöltek kívánta támogatni. A magyar választók 41 százaléka (-7 százalékpont 2019-hez képest) annak alapján választott pártot, hogyan tetszettek az adott párt javaslatai abban a kérdésben, amely a legfontosabb volt a választó számára ezen a választáson. A kérdésre, hogy elsősorban miért szavazott az adott pártra, a választók 40 százaléka (-5 százalékpont) mondta azt, hogy általában erre a pártra szavaz. A magyar választók 38 százaléka (-1 százalékpont) mondta azt, hogy az adott párt európai kérdésekkel kapcsolatos javaslatai alapján választott.
Az adatsorok itt találhatóak.
Háttér
Az Európai Parlament választások utáni Eurobarométer felmérését a Verian (korábban Kantar Public) kutatóintézet végezte el 2024. június 13. és július 8. között mind a 27 uniós tagállamban. A felmérés személyesen zajlott, Csehországban, Dániában, Finnországban, Máltán és Dániában pedig videointerjúkkal (CAVI). Összesen 26 349 interjút készítettek. Az uniós eredményeket az egyes országok lakosságának nagysága szerint súlyozták. A társadalmi-demográfiai változókon alapuló súlyozási eljáráson kívül (a nemre és életkorra, régióra és városiasodásra vonatkozó utólagos súlyozás) a választások utáni felmérésben az európai választásokkal kapcsolatos valamennyi kérdés eredményeit a tényleges nemzeti részvételi aránynak megfelelően súlyozták.