Egyéni vállalkozás

Az egyéni vállalkozóról önálló törvény szól részletesen, de e vállalkozási forma legfontosabb szabályait érdemes külön is összefoglalni. A törvény szerint természetes személy - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.

Az egyéni vállalkozó saját vagyonának kockáztatásával végzi tevékenységét, az egyes gazdasági társaságoknál jellemző korlátolt felelősségi rendszert nem alkalmazza a törvény. Az egyéni vállalkozás esetében tehát a természetes személy jogalanyisága nem különül el egyértelműen a vállalkozó jogalanyiságától. Ezért is szól úgy a törvény, hogy egy természetes személynek egyidejűleg egy egyéni vállalkozói jogviszonya állhat fenn.

Az egyéni vállalkozói tevékenység feltételei:

Egyéni vállalkozó lehet:

a) a magyar állampolgár,

b) az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy,

c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a b) pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,

d) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.

Nem lehet egyéni vállalkozó:

a) kiskorú személy, valamint aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll,

b) akit
ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt közélet tisztasága elleni [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. Fejezet VII. cím], nemzetközi közélet tisztasága elleni (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet) vagy vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. Fejezet) bűncselekmény,

bb) korrupciós [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezet], vagyon elleni erőszakos (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni (Btk. XXXVIII. Fejezet), költségvetést károsító (Btk. XXXIX. Fejezet), pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), a gazdálkodás rendjét sértő (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő (Btk. XLII. Fejezet) vagy a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII. Fejezet) bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,

c) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,

d) aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése bejelentéshez kötött.
A bejelentést meg lehet tenni:

elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, vagy
személyesen, a NAV bármely ügyfélszolgálatán.

(Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének bejelentésével, valamint a változásbejelentéssel kapcsolatos eljárások kizárólag elektronikus úton, elektronikus azonosítást követően kezdeményezhetők.)

A bejelentéshez szükséges iratok:

A személyes ügyintézéskor személyazonosításra alkalmas érvényes okmányt (állandó személyazonosító igazolvány, lakcímigazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély) kell bemutatni.

Költségek:

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes.

Egyéni vállalkozás működésének jellemzői:

a vállalkozó személyileg és tulajdonilag ugyanaz a személy;
felelőssége korlátlan;
személyes közreműködése szükséges s tevékenység folytatásához;
vállalkozásában alkalmazottakat foglalkoztat;
tevékenységét cégtáblán jelzi;
kérheti tevékenysége cégbírósági bejegyzését, de ezután mint egyéni cég folytatja tevékenységét; nem vonható csődeljárás és felszámolási eljárás alá;
gazdasági eseményei vezetésére bizonylatokat hitelesíteni kell.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése:

Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb három évig szüneteltetheti. A szünetelést is szükséges bejelenteni (a webes ügysegéden és a kereskedelmi és iparkamaránál is).
A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

Az egyéni vállalkozás megszűnésének esetei:

(1) Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik
a) ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszüntetését a nyilvántartó szervnek (jelenleg NAV) bejelenti, legkorábban a tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg, a bejelentésben megjelölt napon, amely nem lehet korábbi a bejelentést követő napnál, és amely időpont a bejelentést követően nem módosítható;
b) ha az egyéni vállalkozó egyéni céget vagy a 19/C. § szerinti korlátolt felelősségű társaságot alapított, a 32. § (1) és (2) bekezdése szerint az egyéni cég tagjává vált, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, vagy ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,
c) az egyéni vállalkozó halála napján,
d) az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján,
e) ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat véglegessé válásának napján,
f) a 3. § (2) bekezdés b), illetve c) pontjaiban meghatározott kizáró ok bekövetkezése esetén, a 19/B. §-ban foglalt összeférhetetlenség megállapításakor, valamint
g) ha az egyéni vállalkozó a 18. § (1) bekezdésben foglalt időpontig nem jelentette be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését, a szünetelés kezdőnapját követő három év elteltét követő napon.

(2) Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése alapjául szolgáló tényről
a) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, valamint a 17. § (1) és (2) bekezdés szerinti tények igazolása érdekében, az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezése esetén a Közreműködő Szerv, halála esetén a Közreműködő Szerv vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, illetve a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv,
b) az egyéni vállalkozó adószámának törlése esetén az állami adóhatóság,
c) egyéni cég alapítása, vagyoni betétjének átruházással vagy örökléssel történő megszerzése, valamint a 19/C. § szerinti korlátolt felelősségű társaság alapítása esetén az egyéni cég székhelye szerint illetékes cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság)
elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet.

(3) A Hatóság az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását megtiltja, ha
a) az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltételei nem állnak fenn vagy a tevékenység folytatását kizáró ok áll fenn, így különösen, ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik nyilvántartott székhellyel vagy főtevékenységgel,
b)
c) ha az egyéni vállalkozó a 11. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységek egyikét sem folytathatja jogszerűen.

(4) A nyilvántartást vezető szerv azt az egyéni vállalkozót, akinek az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnt, az illetékes hatóság értesítése alapján a jogosultság megszűnésének napjával hivatalból törli a nyilvántartásból, és erről az egyéni vállalkozót - az (1) bekezdés c) és e) pontjának kivételével - tájékoztatja. A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásból való törlésről és annak időpontjáról haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja a Központi Statisztikai Hivatalt, a székhely szerint illetékes területi gazdasági kamarát, valamint a Hatóságot.

Tájékoztató a felvehető tevékenységi körökről >>

A gazdasági kamarák kötelezően ellátandó feladatai közé tartozik a vállalkozói tevékenységek folytatásához szükséges információkról, a képesítéshez, valamint a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről való tájékoztatás nyújtása.

2022. márciusától a Kamarai Vállalkozói Információs Rendszer (KAVIR) (korábban eTus) áll a tájékozódni kívánók részére.

Kapcsolódó jogszabályok:

Egyéni vállalkozás

Figyelem!