Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a veszpremikamara.hu honlap a felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmaz. A honlap használatával Ön a tájékoztatást tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Engedélykötelessé válnak a kishaszongépjárműves árufuvarozók

2022. május 11.

2022. május 21-től Magyarországon  csak szakhatósági engedéllyel tevékenykedhetnek azok, akik 2,5 t legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó kistehergépjárművel közlekedő, díj ellenében belföldi vagy nemzetközi fuvarozási szolgáltatást végeznek. 

A korábbi 3,5 tonnás engedélykötelezettségi határ tehát 2,5 tonnára csökken.

A változás 2022. május 21-től hatályos.

Illetékes hatóság: kormányhivatalok

A tevékenységi engedély a fuvarozási szolgáltatás „iparengedélyének” vagy szakhatósági engedélyének nevezhető, mely tehát nem személyhez, nem járműhöz, hanem a vállalkozás egészéhez kötődik, azaz feljogosítja a vállalkozást, hogy díj ellenében közúti közlekedési szolgáltatást végezzen.

Az árutovábbítási engedélyre minden, díj ellenében tevékenységet végző vállalkozásnak szüksége van, melynek főoldalát a vállalkozás székhelyén kell tárolni. Ennek mellékleteit, a rendszámos engedélykivonatokat pedig mindig az adott rendszámhoz tartozó fuvareszköz fedélzeten kell tartani. Ezek meglétét és érvényességét akár a közlekedési hatóság, akár a rendőrség vagy annak társhatóságai is ellenőrizhetik.

A tevékenységi engedély nélkül díj ellenében fuvarfeladatot végző vállalkozások igen magas, 800 ezer forintos bírságra számíthatnak.

   

A magyar államhatáron túl az uniós tagállamokba átlépő nemzetközi fuvarfeladat végzéséhez a belföldin túl közösségi árutovábbítási engedély is szükséges. A közösségi engedély mintáját itt tudja megtekinteni. Mivel európai szabályozásról van szó, az EU tagállamainak útjain a magyar fuvarozóktól az uniós hatóságok ugyanúgy elkérhetik ellenőrzésre a közösségi engedélyt, mint hazánkban egy külföldi fuvarozótól a magyar rendőrség.

 

Mivel a 2,5 t össztömeg feletti tehergépjármű-üzembentartó fuvarozók is engedélykötelesek lesznek, a jogszabályváltozással egyúttal bekerülnek a szakma gyakorlásához nélkülözhetetlen 261/2011. kormányrendelet kötelezettjei közé, azaz mindazon „nagyfuvarozói” szabályok rájuk is vonatkoznak majd, melyekre eddig egyáltalán nem, vagy csak részben kellett tekintettel lenniük.

 

A legfontosabb tudnivalók:

1. A tevékenységi engedély kiváltásának 3 fő feltétele:

  • a vállalkozás jó hírneve (9. §) — Ez a kritérium a piac tisztasága felett hivatott őrködni, és megakadályozza, hogy olyasvalaki gyakoroljon fuvarozási tevékenységet, akinek korábban a tisztességes piaci magatartást kedvezőtlenül érintő előélete volt (fizetésképtelenség, hatóság által bevont korábbi engedély stb.).
  • pénzügyi megfelelőség (12. §) — A jogszabály biztos anyagi hátteret szab feltételül a szakma gyakorlásához. Vagyoni biztosíték lehet meghatározott összegű – pénzügyi intézménynél lekötött és elkülönített – pénzösszeg, pénzügyi intézmény által vállalt kezesség, garanciaszerződés, vagy biztosítóintézettel kötött felelősségbiztosítás. A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződést legalább egy évi időtartamra kell megkötni.
  • szakmai irányító kijelölése (9-10-11. §) — A 2,5 t össztömeget meghaladó fuvareszközöket üzembentartó vállalkozásoknak — a nehéz-tehergépjárműveket üzemben tartó vállalkozások mintájára — 2022. május 21-től szakmai irányítót kell foglalkoztatniuk. A közúti árufuvarozó-vállalkozó szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány, valamint a továbbképzési igazolás megszerzéséhez a vállalkozás szakmai irányítójának szaktanfolyamon kell részt vennie. A tanfolyamokat az országszerte megtalálható képzőszervek, a hatósági vizsgát pedig a Közlekedési Alkalmassági Vizsgaközpont (KAV) szervezi és bonyolítja. A KAV áprilisban közzétett egy tájékoztatót, mely az érintetteknek hasznos eligazodási pont a tanfolyami és vizsgakötelezettséggel kapcsolatban. Tovább a KAV tájékoztatójára »

 

2. A fuvarozáshoz használt jármű jobb oldali első ajtajának külső részén – tehergépjárműnél az oldalfalon – jól látható méretben fel kell tüntetni az üzembentartó nevét és telephelyét, vagy a közlekedési hatóság által e célra rendszeresített jelet és azonosítási számot.


3. Saját számlás áruszállítók kivétele: a saját termékeiket mozgató áruszállítók (gyártó-termelő vállalkozások, őstermelők, építőipari kivitelezők stb.) közül közúti áruszállítási igazolványt továbbra is csak azoknak a vállalkozásoknak kell kiváltaniuk, melyek 7,5 t legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművel végzik a saját szállítási műveleteiket.

Forrás: Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete

 

Jogszabályi háttér:

A 789/2021. (XII.27.) Korm. rendelet módosította a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletet (Díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról)

Változások:
37. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:
„(7) A közlekedési hatóság a Magyarország területén székhellyel rendelkező, fuvarozást végző gazdálkodó szervezet részére, annak kérelmére a 2,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenységre közúti árutovábbítási engedélyt és árutovábbítási közösségi engedélyt ad ki.”

3. § (1) bekezdés a) pontjában a „3,5 tonnát” szövegrész helyébe a „2,5 tonnát” szöveg lép, azaz:
3. § (1) Magyarország területén belföldi forgalomban - ide nem értve az 1072/2009/EK rendeletben és az 1073/2009/EK rendeletben meghatározott kabotázs-forgalmat -
a)
2,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenység közúti árutovábbítási engedéllyel végezhető.

7. § (2) bekezdésében a „3,5 tonnát” szövegrész helyébe a „2,5 tonnát” szöveg lép, azaz:
7. § (1) Közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységet csak gazdálkodó szervezet - ideértve az 1071/2009/EK rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti személyeket is - végezhet.
(2) Az 1071/2009/EK rendeletnek, valamint az e rendelet 8-23. §-ának a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenységre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell minden olyan gazdálkodó szervezetre, amely - a tehergépjármű megengedett legnagyobb
sebességének a mértékétől függetlenül - 2,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel akár belföldi, akár nemzetközi forgalomban díj ellenében közúti árutovábbítási tevékenységet végez.

8. § (2) bekezdés a) pontjában a „3,5 tonnát” szövegrész helyébe a „2,5 tonnát” szöveg lép, azaz:
8. § (1) Közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység csak a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel végezhető.
(2) A közlekedési hatóság a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet részére
a) az - akár csak részben is -
2,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenységre közúti árutovábbítási engedélyt,

19. § (1) bekezdésében a „3,5 tonnát” szövegrész helyébe a „2,5 tonnát” szöveg lép, azaz:
19. § (1) A más tagállam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott, díj ellenében közúti árutovábbítást végző 2,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjármű Magyarország területén - az 1072/2009/EK rendelet 1. cikk (5) bekezdésében felsorolt eseteket kivéve - árutovábbítási közösségi engedéllyel közlekedhet.

22/A. §-ában a „3,5 tonnát” szövegrész helyébe a „2,5 tonnát” szöveg lép, azaz:
22/A. § A 13. §-ban, a 19. § (3) bekezdésében, a 20. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, valamint (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a díj ellenében közúti árutovábbítási tevékenységet végző minden olyan tehergépjárműre is, amelynek a megengedett legnagyobb össztömege a 2,5 tonnát nem haladja meg.

25. § (1) bekezdésében a „3,5 tonnát” szövegrész helyébe a „2,5 tonnát” szöveg lép, azaz:
25. § (1) A tagállamokban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek 2,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel egymás között vagy egymás területét érintően díj ellenében végzett nemzetközi közúti árutovábbítási tevékenységére vonatkozó további feltételeket - ideértve a bármely megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel végzett kabotázs-tevékenységre vonatkozó feltételeket is - megállapító, a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló 1072/2009/EK rendeletet az e § (2)-(4) bekezdéseiben foglalt végrehajtási rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.


Hatályát vesztik az alábbiak:
3. § (2) bekezdés, azaz:
Az a gazdálkodó szervezet, amely - akár csak részben is - 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel végzi díj ellenében a közúti árutovábbítási tevékenységet, a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenységéhez használt minden tehergépjárműve tekintetében e rendeletnek a 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel végzett tevékenységre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

10. § (4) bekezdés, azaz:
A szakmai irányítói képesítést szaktanfolyami képzés nélkül szerezhet az a személy, aki hitelt érdemlően bizonyítja, hogy 2009. december hó 4. napját megelőzően folyamatosan tíz éven keresztül szakirányú szakmai vezető beosztásban dolgozott közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységet végző, Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetnél. A vizsgára a (2)-(3) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni.