Az EU Tanácsának elnöki posztját nem egy személy, hanem egy egész ország tölti be. E szerepnek köszönhetően a 27 tagállam mindegyike a kontinens politikai fókuszába kerül hat hónapra, amikor is az EU tevékenységi területének jó részén segít biztosítani a zökkenőmentes működést.
Az elnökség munkája közvetlenül kihat 440 millió ember életére.
A világ legnagyobb egységes piaca, környezetvédelem, biztonság, energiaellátás – nem sok olyan dolog van Európában, amelyet nem érint az elnökség munkája. Az elnökséget az egyes országok csak 13 és fél évente egyszer töltik be.
Magyarország 2011-ben töltötte be ezt a posztot, és 2024. július 1 - december 31. között ismét kezébe kerül a staféta.
Néhány tévhit a Tanács elnökségéről:
- nem egyetlen politikai vezető látja el az elnökséget
- nem csak szimbolikus szerepről van szó
- nem egyenlő az Európai Tanács elnökével
Mivel jár az uniós elnökség?
Az elnökségi feladatokat mindig egy tagállam látja el.
Az elnökség – amelyet az elnökséget adó ország kormányának egy tagja képvisel – vezeti a Tanács üléseit.
A Tanácsban a 27 tagállam miniszterei találkoznak, hogy megvitassanak és elfogadjanak olyan jogszabályokat, amelyek az EU-ban mindenhol alkalmazandók lesznek. A miniszterek a saját tárcájuknak megfelelően vesznek részt a tanácsi megbeszélésekben.
Például ha a Tanács egy környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályt tárgyal, a tagállamok környezetvédelmi miniszterei ülnek a tárgyalóasztal köré. Így tehát a soros elnökség végső soron a Tanács munkáját irányítja.
Az elnökség gondoskodik arról, hogy négy dolog biztosítva legyen a Tanácson belül:
- az uniós politikai program folyamatossága
- a jogalkotás szabályszerűsége
- a tagállamok közötti együttműködés
- a többi uniós intézménnyel való együttműködés/koordináció
Az elnökség vezeti a Tanács, a bizottságok és a munkacsoportok legtöbb ülését. Fontos kivétel ez alól a Külügyek Tanácsa, amelynek üléseit mindig az Unió öt évre választott külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vezeti.
Az elnökség feladatait ahhoz szokták hasonlítani, mint amikor valaki vacsorát ad: házigazdaként ügyel rá, hogy a vendégek között harmónia alakuljon ki – azaz, hogy lehetőségük legyen hangot adni eltérő véleményeiknek vacsora közben, de végül mind barátságban, közös célokkal álljanak fel az asztaltól.
A hatékonyság biztosítása érdekében az elnökség „elfogulatlan közvetítőként” jár el, felülemelkedve saját nemzeti érdekein. Az elnökség szerepe kulcsfontosságú, de a többi intézményé is, mivel csak közös munkával lehet elérni, hogy az EU eredményes legyen.
Mit lehet elérni hat hónap alatt?
Hat hónap gyorsan eltelik, az országok pedig ezt az időt arra használják fel, hogy vezessék az üléseket és alakítsák az EU Tanácsának programját. A legfontosabb azonban, hogy minden területen együttműködnek, még akkor is, ha saját nemzeti álláspontjaik távol állnak egymástól. Az elnökségek három egymást követő elnökség alkotta, 18 hónapos időszakokat felölelő triókban dolgoznak, ami lehetővé teszi, hogy a tagállamok az elnökség idejére szóló terveiket tágabb perspektívába helyezzék, és ami megkönnyíti a hosszú távú tervezést.
A Tanács elnöksége emellett egyéb hivatalos és nem hivatalos üléseket is szervez Brüsszelben, Luxembourgban vagy az elnökséget adó országban.
Ezek az ülések még jobban a rivaldafénybe helyezik a fontos ügyeket, és nagy szerepet játszanak abban, hogy a polgárokhoz közelebb kerüljenek a számukra fontos ügyek.
Mi a sikeres elnökség titka?
A Lisszaboni Szerződés 2009-es hatálybalépése óta az uniós tagállamoknak nem kell egymagukban megküzdeniük a hatalmas munkateherrel.
A Lisszaboni Szerződés bevezette ugyanis a hármas elnökségi csoportok, azaz az elnökségi triók fogalmát: ez azt jelenti, hogy három elnökség együtt dolgozik egy 18 hónapos közös program kialakításán. Emellett az előző és a következő elnökség szakértelmével segíti az aktuális elnökséget, és közösen készítik elő az EU parancsnoki hídján töltendő időszakot.
Ez azt jelenti, hogy hosszabb távra tudnak tervezni, ami előnyös Európa szempontjából.
Az elnökség munkáját a főtitkárság segíti, amely a szó szoros értelmében az elnökség mellett áll: a főtitkárság képviselői minden ülésen az elnökség bal oldalán foglalnak helyet. A főtitkárság intézményi memóriaként, azaz egyfajta kapocsként szolgál: mindig rendelkezésre áll, hogy segítsen az ülések megszervezésében, tanácsot adjon a tárgyalásokhoz, és jogi véleményt készítsen a megvitatandó témákhoz. Mindig pártatlan, és tanácsa hosszú évek során kialakult szakértelemből táplálkozik.
Ki következik?
Azt, hogy éppen melyik ország tölti be a soros elnökséget, pontos menetrend szabja meg.
1958-ban, amikor a Római Szerződések létrehozták az EU elődjét, ez a feladat még csak hat tagállam között oszlott meg. Ez azt jelentette, hogy minden ország háromévente látta el fél évig az elnökségi teendőket.
Az EU-nak ma 27 tagállama van, és ezen országok lakosainak száma is jelentősen eltér: például Németországnak több mint 80 millió lakosa van, míg Máltának alig valamivel több mint félmillió.
Ám az elv továbbra is ugyanaz: a tagállamok egymást váltják az elnökségben. Az elnökségre egy olyan megtiszteltetésként lehet tekinteni, amelynek tartama alatt az éppen soros ország a Tanácsot szolgálja.
Forrás: consilium.europa.eu