Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a veszpremikamara.hu honlap a felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmaz. A honlap használatával Ön a tájékoztatást tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Az EU és a dezinformáció

2022. február 28.

A dezinformáció a következő módokon károsítja a társadalmakat: aláássa az intézményekbe és a médiába vetett bizalmat, veszélyezteti a választásokat, akadályozza a polgárokat abban, hogy megalapozott döntéseket tudjanak hozni és nem utolsó sorban korlátozza a véleménynyilvánítási szabadságot.

Az EU és a tagállamok 2015 óta szorosabban együttműködnek a dezinformáció elleni küzdelemben.

2018-ban az online platformok, hirdetők és más kulcsszereplők gyakorlati kódexet fogadtak el, melyben vállalták, hogy törekednek a dezinformáció visszaszorítására és javítják online üzletpolitikájukat. A kódex innovatív eszköznek bizonyult az online platformok átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelésére, emellett strukturált keretet biztosít a platformok dezinformációval kapcsolatos politikáinak nyomon követésére és javítására.

2021 év végén megerősítette az EU ezt a gyakorlati kódexet és az Európai Bizottság jogszabályjavaslatot tett a politikai hirdetések átláthatóságára.

A dezinformáció elleni küzdelemben az összes európai intézmény közösen vesz részt. A dezinformáció leküzdése érdekében az EU szorosan együttműködik az online platformokkal. Arra ösztönözi őket, hogy a tényellenőrzés során valótlannak vagy félrevezetőnek ítélt tartalmakat sorolják hátrébb, és távolítsák el felületeikről az illegális vagy a testi épséget potenciálisan veszélyeztető információkat.

A változó információs környezet lehetőségei és veszélyei közötti eligazodás nagy kihívás manapság minden korosztály számára.

 

 

Hogyan reagáljunk a dezinformációra?
A kritikus gondolkodás mindenkitől megköveteli a következőket:

  • A tartalom ellenőrzése – pontosak-e a tények és a számadatok? Elfogult-e a cikk? Objektív híradás vagy inkább véleménycikk?
  • Az orgánum ellenőrzése – ismerjük-e? Furcsa-e az URL-cím? A „Rólunk” oldal ellenőrzése –ki adja ki? Ki finanszírozza? Mit mondanak más, megbízható médiaforrások?
  • A szerző ellenőrzése – létezik-e ez a személy? Ha nem teljesen világos, hogy ki a szerző, valószínűleg a tartalom is hamis. Egy köztiszteletben álló újságíró pályafutása nyomon követhető.
  • A források ellenőrzése – forrásokkal támasztja-e alá az állításait a szerző? Megbízhatók-e a források (például nagy múltú és köztiszteletben álló médiaorgánumok és a terület ismert szakértői)? Igazi szaktekintélyek-e a szakemberek, akiktől az idézetek származnak? Ha cikkben nehezen azonosítható források szerepelnek, vagy nincsenek források feltüntetve („egyesek azt mondják”), az abban szereplő állítások hamisak lehetnek.
  • fényképek ellenőrzése – a képek hatásosak és könnyen manipulálhatók. A fordított képkeresés felfedheti, ha egy képet már használtak más kontextusban.
  • Gondolkodjunk, mielőtt megosztunk valamit! A történet eltorzíthatja a valóságot, például régi eseményeket használhat fel újra más összefüggésben – vagy akár szatíra is lehet. A címet úgy alkothatják meg, hogy erős érzelmeket váltson ki az olvasóból.
  • Kérdőjelezzük meg a saját elfogultságunkat – egy történet néha túl jó vagy szórakoztató ahhoz, hogy igaz legyen. Vegyünk mély levegőt, vessük össze megbízható forrásokkal, és maradjunk higgadtak. Ha olyat olvasunk, ami feldühít, megrémít vagy elszomorít bennünket, érdemes hagyni magunknak egy kis időt, mielőtt megosztanánk a tartalmat.


További hasznos információk >>