Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a veszpremikamara.hu honlap a felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmaz. A honlap használatával Ön a tájékoztatást tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

TOP 100+200 NAV elemzés - Veszprém megye és a TOP vállalkozások teljesítménye

Szerző: NAV
2019. november 14.

A Veszprém megyei vállalkozások 2018-as gazdasági mutatói – a bevallási adatok alapján - jellemzően pozitívan alakultak, melyre jelentős hatással volt az árbevétel alapján rangsorolt TOP 300 is.

 

A teljes, ábrákkal kibővített elemzés a 2019. évi TOP 100+200 kiadványban olvasható.

 

Bevezetés

Elemzésünkben a 2018-as társaságiadó-bevallásokból összeállított Gyorsjelentés adatai alapján vizsgáltuk Veszprém megye, s azon belül a 300, illetve a 100 legnagyobb nettó árbevételt elérő vállalkozás gazdasági jellemzőit. Összeállításunk alapját a naptári évvel azonosan működő, a magyar számviteli elszámolást választó, kettős könyvvitelt vezető vállalkozások társasági adó bevallásai képezték.

Az 1. számú ábrán látható, hogy az elemzésünkben a társas vállalkozások jelentős részének adatai feldolgozásra kerültek. A kisvállalati adó (KIVA), a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA), és egyszerűsített vállalkozási adó (EVA) alanyiság választása értékhatárhoz kötött, emellett az egyszeres könyvvitelt vezetők jelentős része nonprofit szervezet, valamint a megyében nem számottevő a nemzetközi számviteli standardok (ún. IFRS-ek) szerinti beszámoló készítésére áttért vállalkozások száma, így a gazdasági teljesítmény szempontjából jelentős társas vállalkozások túlnyomó része elemzésünkben megjelenik.

Külön meg kell említeni a naptári évtől eltérő üzleti évet választó társaságokat, melyek száma a megyében ugyan csekély (az elemzésben 23 teljesítményét összegezzük), azonban a számarányukhoz képest jelentős gazdasági teljesítménnyel bírnak, így e vállalkozások gazdálkodási adatait külön fejezetben mutattuk be. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy e cégek közül a nettó árbevételük alapján 12 a TOP 300-as, 7 a TOP 100-as körbe is bekerült volna.

Az elemzés alapját képező, a naptári évvel azonosan, a magyar számviteli standardok alapján elszámoló vállalkozások közül az értékesítés nettó árbevétele alapján a TOP 300 körbe a 2018-ról szóló gazdasági adatok alapján legalább 660, az első száz adózó közé pedig 2 427 millió forint nettó árbevétellel lehetett bekerülni, előbbi 64, utóbbi 275 millió forinttal magasabb az előző évinél. A 300 legnagyobb nettó árbevételt elérő vállalkozás közé az előző évihez képest 40 vállalkozás újonnan került be.

 

I. A bevallások számának alakulása

Az évek óta tartó folyamat továbbra is látszódik, a vizsgált társas vállalkozások által benyújtott bevallások száma tovább mérséklődött. Ebben leginkább a kisebb cégek számára egyre vonzóbbá váló, az adminisztrációs terhek csökkentésével járó, egyéb adózási formák (a kiva, illetve a kata) választása játszik szerepet. Veszprém megyében 2018-ról 9 656 vállalkozás bevallása került feldolgozásra, mely – az egy évvel korábbival szinte megegyezően – mintegy 7 százalékkal volt kevesebb az előző évinél.

Az egyes vállalati kategóriák – mikro, kis-, közép- (továbbiakban KKV) – szerinti megoszlást tekintve, amely cégek nem felelnek meg a vonatkozó törvény besorolási kritériumainak, az egyéb vállalkozások között szerepelnek. Meg kell jegyeznünk, hogy e kategória-bemutatás a bevalláson szereplő adózói nyilatkozatok alapján került sor. Veszprém megyében a társaságok több mint 94 százaléka a KKV szektorban tevékenykedett: több mint 86 százalékuk mikrovállalkozás, a kisvállalkozások közel 7 százalék körüli súlyt képviseltek, míg a nagy/egyéb vállalkozások részaránya 5,6 százalékos volt. (2. számú ábra). Jelentősebb változás annyiban történt, hogy a nagy/egyéb vállalkozások részesedése 7,3 százalékról csökkent le az említett szintre, ezzel egyidejűleg nőtt a mikro- és kisvállalkozások súlya.

A bevallások mintegy ötödét – 7,5 százalékos csökkenés után –továbbra is a kereskedelmi vállalkozások adták be 2018-ban, majd a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység következett (11,7%), de említésre méltó még a feldolgozóipar és az építőipar egytizedes súlya is. E nemzetgazdasági ágak mindegyikében csökkent a vállalkozások száma. Bővülés egyedül az energiaiparban következett be. A megyeitől eltérően a TOP 300-as, illetve a 100-as körben a társaságok mintegy négytizede a feldolgozóiparhoz volt sorolható, a második legnagyobb (mintegy egynegyedes) részaránnyal továbbra is a kereskedelem, gépjárműjavítás szerepelt. Továbbra is igaz, hogy a TOP-oknál a harmadik legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ág (a szállítás, raktározás) már csak 7 százalék körüli súllyal bír. (3. számú ábra).

A megyei vállalkozások közül tízből kilenc továbbra is 10 főnél kevesebbet foglalkoztatott, közülük is meghatározó súllyal az egy foglalkoztatottal rendelkező, vagy foglalkoztatott nélkül működő vállalkozások száma volt a meghatározó (arányuk 2018-ban meghaladta a hattizedet). A 10 és 49 fő közötti alkalmazotti számmal rendelkezők aránya 7 százalékos, 250 fő feletti alkalmazotti állomány 35 vállalkozásnál volt. Érdekesség, hogy a 10 fő alatti társaságok száma az egy évvel korábbihoz képest csökkent (-7,2%); a többi kategóriában lényegében stagnálásról beszélhetünk.

 

II. Gazdálkodás főbb mutatói

1. Üzemi bevételek

A Veszprém megyei vállalkozások üzemi bevétele 7,1 százalékos növekedést követően 2 006,4 milliárd forint volt. E növekedést alapvetően a több mint 93 százalékot kitevő nettó árbevétel határozta meg, melyet az előző évinél 500-zal kevesebb, azaz 7 734 vállalkozás tüntetett fel. A vállalkozások számának csökkenése ellenére a kimutatott 1 873,3 milliárd forint nettó árbevétel 6,9 százalékkal nőtt, így az egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel 169,6-ról 194 millió forintra emelkedett (+14,4%). A megyei nettó árbevétel több mint 78 százalékát, 1 469,4 milliárd forintot a TOP 300 vállalkozás érte el, mely körben 11,9 százalékos emelkedés történt (4. számú ábra). A TOP 100 megyén belüli súlya mintegy kétharmados volt, e kör 1 243,9 milliárd forint nettó árbevétele a 300-as TOP körhöz hasonlóan bővült.

A megyei nettó árbevétel több mint fele a belpiaci forgalomhoz kötődött, miközben 8,5 százalékkal emelkedett. Az export 5,1 százalékos bővülésű volt (5. számú ábra). A nettó árbevétel értékesítési irányok szerinti megoszlása lényegesen nem változott, minimális eltolódás történt a belföldi értékesítés javára. Ezzel szemben a TOP 300-nál és 100-nál a 2017-eshez képest egy százalékpont körüli súlycsökkenés mellett is a külpiaci értékesítések mutattak magasabb részarányt: az előbbinél mintegy 58 százalékot, az utóbbinál pedig csaknem kétharmadosat. A megyei folyamatok alakításában is meghatározó szerepük volt: a Veszprém megyei kivitel csaknem 98, illetve több mint 93 százaléka itt koncentrálódott. A belföldi értékesítés növekedése a megyéhez hasonlóan a TOP körökben is dinamikusabb 15-16 százalékos volt. A megyei belföldi értékesítések több mint hattizede a 300-as, s közel 43 százaléka pedig a 100-as körhöz kötődött.

Veszprém megyében, a nettó árbevétel felét a feldolgozóipar, több mint ötödét pedig a kereskedelem, gépjárműjavítás adta (1. számú táblázat). Előbbinél 5,7, az utóbbinál 6,6 százalékos növekedésű, azaz mindkettő emelkedése a megyei átlag alatti volt. Súlya alapján 4,9 százalékkal a szállítás, raktározás volt a harmadik. Figyelemre méltó azonban a negyedikként szereplő építőipar, mely közel 13 százalékkal növelte nettó árbevételét úgy, hogy a bázisévben is hasonló mértékű emelkedés történt. A jelentősen megnövekedett bázis további, egynegyedet meghaladó emelkedése látható a pénzügyi, biztosítási tevékenység és az ingatlanügyletek terén is. A TOP 300 és 100 nettó árbevételét tekintve is a feldolgozóipar volt a vezető nemzetgazdasági ág, mintegy 60-65 százalékos súllyal. A részarányokat tekintve a feldolgozóiparon kívül a megyeinél nagyobb súlyt ért el pénzügyi, biztosítási tevékenység.

A megyei nettó árbevétel közel fele-fele arányban oszlott meg a KKV szektor és a nagy/egyéb vállalkozások között (6. számú ábra). A nagy/egyéb kör nettó árbevétele 7,6, a KKV szektor pedig 6,2 százalékos emelkedést mutatott ki. Ezen belül is a legnagyobb, 12,8 százalékos növekedést a középvállalkozások érték el, a mikrovállalkozásoknál pedig 5,6 százalékos csökkenés volt. A magasabb besorolással jellemzően együtt járt az export részarányának növekedése is. A megyében realizálódott exportbevételeken belül a nagy/egyéb vállalkozások több mint nyolctizedes részaránnyal képviseltették magukat, s közel ugyanekkora súlyt értek el a KKV-k a belföldi értékesítésekben.

 

2. Költségek és ráfordítások

A Veszprém megyében működő vállalkozások 2018-ban 1 980 milliárd forint költséget és ráfordítást számoltak el. Ez 9,1 százalékkal több, mint az előző évben (7. számú ábra), azaz két százalékponttal meghaladta az üzemi bevételek növekedési ütemét, mely kedvezőtlenül hatott az üzemi eredményre. A költségszint, azaz az üzemi költségek és ráfordítások összes bevételhez viszonyított aránya, így 96,8-ról 98,7 százalékra emelkedett. A TOP 300, ahol a megyei költségek, ráfordítások közel nyolctizede, 1 577,1 milliárd forint került kimutatásra, a megyei irányokat követte: a ráfordítások 15,7 százalékos emelkedése meghaladta a bevételékét (+12,6%). A TOP 100-nál is hasonlóan alakultak a dinamikák, miközben e körben képződött a megyei ráfordítások közel héttizede. Mindkét TOP körről elmondható, hogy 2018-ban a költségek meghaladták az üzemi bevételek összegét, s így a költségszint 100% feletti lett.

Veszprém megyében a ráfordítások több mint háromnegyedét az 1 503 milliárd forint összegű anyagjellegű ráfordítások tették ki, ezen belül a legnagyobb, 47,8 százalékos részarányt az anyagköltség képviselte, 7,9 százalékos növekedést követően értéke 718,4 milliárd forint volt. A 373,2 milliárd forint összegű eladott áruk beszerzési értéke 3,5 százalékkal emelkedett.

A 298 milliárd forint személyi jellegű ráfordítások 15 százalékos részesedéssel rendelkeztek a költségeken belül. E ráfordítások 11,2 százalékkal növekedtek, melyben szerepet játszott a minimálbér és a garantált bérminimum változása, ezek a bérköltségek 10,5 százalékos bővülésében is megmutatkoztak. A bérköltség összege 2018-ban 216,7 milliárd forintot tett ki, emellett a személyi jellegű kifizetésekre – 16,8 százalékos növekedés mellett – 30,2 milliárd forintot fordítottak a vállalkozások. A bérköltség és a személyi jellegű kifizetések lendületes emelkedése mellett a munkaadói terhek mérséklésének hatására a bérjárulékok összege stagnálást mutatott. (2. számú táblázat)

A TOP 300-nál az 1 577,1 milliárd forint értékű üzemi költségek és ráfordítások dinamikája mindegyik költségfajtánál meghaladta a megyeit. Itt koncentrálódott a megyei anyagjellegű ráfordítások több mint nyolctizede és a személyi jellegű kiadások mintegy háromnegyede.

A megyében az üzemi költségek, ráfordítások 52,3 százalékát a nagy/egyéb vállalkozások számolták el. A mikro vállalkozásokon kívül mindegyik kategóriában emelkedés volt, legnagyobb mértékben a közép-vállalkozásoknál (+17,7%), míg a legkisebbeknél 7,5 százalékos csökkenés volt (8. számú ábra).

 

3. A foglalkoztatottak száma és az átlagbérek

A Veszprém megyei vállalkozásoknál a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 65 457 fő volt, mely mintegy 800-zal, 1,2 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. E kismértékű emelkedés értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy az elemzésben szereplő vállalkozások száma több mint hat százalékkal csökkent, így az átlagos létszám közel nyolc százalékkal bővült (9. számú ábra).

A feldolgozóiparban történt a legnagyobb, 708 fős bővülés, e nemzetgazdasági ág foglalkoztatta a teljes létszám csaknem 43 százalékát. A legnagyobb dinamika a pénzügyi, biztosítási tevékenységet jellemezte (+5,8%). Nagyságrendje miatt a kereskedelmet érdemes kiemelni, ahol a 1,5 százalékos növekedés +129 főt jelentett, a megyében foglalkoztatottak közel 14 százaléka itt állt alkalmazásban.

A TOP 300 összességében 40 168 fővel végezte tevékenységét, +6,4 százalékos, +2 420 fős bővüléssel, e körhöz kötődött a megyei foglalkoztatottak létszámának több mint hattizede. A TOP 100-nál 7,6 százalékos (+2 160 fő) emelkedést követően 30 603-an dolgoztak, mely a megyén belül mintegy 47 százalékos koncentráltságot jelentett.

Veszprém megyében a KKV-szektor foglalkoztatta a munkavállalók 56,8 százalékát. Létszámbővítést a 11,8 ezer főt számláló közép- és a 28,3 ezer főt alkalmazó nagy/egyéb vállalkozások hajtottak végre. Az előbbinél 3,3, az utóbbinál 5 százalékos növekedés történt. Összességében a KKV-szektorban dolgozók 1,4 százalékkal, azaz 542 fővel lettek kevesebben.

Az átlagos állományi létszám mérsékelt növekedése és az egytizedet meghaladó bérköltség emelkedése az átlagbér növekedését eredményezte (10. számú ábra). Ennek éves összege 3,3 millió forint volt (+9%), így egy munkavállaló átlagosan 276 ezer forint havi bérrel rendelkezett. A „legnagyobbak” esetében a dinamika erőteljesebb volt, emellett a TOP 300-nál az egy főre eső átlagbér a megyeit közel 23 százalékkal haladta meg, míg az első száz dolgozói éves szinten több mint egymillió forinttal kerestek többet a megye egy átlagos munkavállalójához képest.

Kiemelkedő a pénzügyi, biztosítási tevékenység, ahol az egy főre jutó évi 4 838 ezer forint bérköltség a megyei átlag közel másfélszerese volt, de jól fizetőnek bizonyult a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység is, hiszen éves szinten a személyenkénti 4 141 ezer forint szintén a megyei feletti. A legalacsonyabb bérek a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátáshoz (2 044 ezer Ft/fő/év), valamint az építőiparhoz (2 140 ezer Ft/fő/év) kapcsolódtak. A TOP körökben is a szakmai, tudományos és a pénzügyi, biztosítási tevékenység bizonyult a legjobban fizetőnek. Pozitívum, hogy a megyében és a TOP körökben is minden nemzetgazdasági ágban emelkedtek az átlagbérek.

 

III. Vállalkozási eredmények

1. Az adózás előtti eredmény összetevői

Veszprém megyében 26,3 milliárd forint üzemi eredmény képződött, mely 109 milliárd forint nyereségből és 82,7 milliárd forint veszteségből tevődött össze (11. számú ábra). A ráfordítások növekedési üteme meghaladta a bevételekét, így az üzemi eredmény az előző évi 44 százalékára esett vissza. Ezt a változást a nyereség 9 százalékos és a veszteség mintegy kétszeresére történt növekedése alakította. Fontos kiemelni, hogy a megyei eredmény romlásában néhány egyedi tényező is közrejátszott, melyek nélkül növekedés mutatkozna.

A TOP 300-nál képződött üzemi eredmény 11,3 milliárd forint negatívumot mutatott az előző évi 26,6 milliárd forint pozitívummal szemben. E társaságoknál a nyereség 11,5 százalékkal, a veszteség pedig több mint 2,5-szeresére emelkedett. A TOP 100-nál 27,5 milliárd Ft negatív eredmény képződött.

A mikro- és kisvállalkozások körében növekedett, a közép-vállalkozásoknál negyedére csökkent az üzemi eredmény. Ezek hatására a KKV szektor összesített üzemi eredménye 55,4 milliárd forintot mutatott, mely 5,3 százalékkal csökkent (12. számú ábra). A nagy/egyéb vállalkozások, ahol néhány egyedi tényező jelentősen befolyásolta az összesített adatokat, az előző évi 1,3 milliárd forintos nyereséget követően 29,1 milliárd forint negatívumot mutattak ki.

A Veszprém megyei vállalkozások pénzügyi műveleteikből 25,8 milliárd forint nyereség és 10,3 milliárd forint veszteség egyenlegeként 15,5 milliárd forint eredményt értek el, mely 37 százalékot meghaladó csökkenést jelentett E változást a nyereség mintegy kéttizedes csökkenése és a veszteség csaknem másfélszeres emelkedése alakította. A TOP 300 és 100-nál is a megyéhez hasonló folyamatok alakították a pénzügyi eredményt.

Az adózás előtti eredmény Veszprém megyében mintegy felére esett vissza, összege 42 milliárd forint volt (13. számú ábra). Ezt a nyereség viszonylag kismértékű emelkedése (+4,3%) és a veszteség 2,3-szorosára történt növekedése okozta. A TOP 300-nál a pénzügyi eredmény pozitív egyenlege ellensúlyozni tudta az üzemi eredmény negatívumát, így az adózás előtti eredmény, 90 százalékos csökkenés után is, pozitívan zárta a 2018-as évet. A százas élvonalnál 11,2 milliárd forint negatívum keletkezett. Az eredmények negatív irányú változásának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a megelőző évben kimagasló mértékű volt az eredmény gyarapodás mindhárom szegmensben.

A KKV-szektor 54,1 milliárd forinttal, az előző évinél 5 százalékkal kisebb mértékben járult hozzá a megyei adózás előtti eredményhez, emellett a nagy/egyéb vállalkozások eredménye az előző évi 27,9 milliárd forintról -12,1 milliárd forintra változott.

A nyereséges, a veszteséges, valamint nulla adózás előtti eredményt elérő vállalkozások száma, az összes társaság számával összhangban csökkenést mutatott. A megyei vállalkozások több mint 60 százaléka nyereségről, közel egyharmaduk veszteségről adott számot (14. számú ábra). A több mint hatezer nyereséges vállalkozás 4,3 százalékkal, azaz 5,2 milliárd forinttal magasabb eredményt könyvelhetett el, adózás előtti nyereségük megközelítette a 127 milliárd forintot. Az egy vállalkozásra jutó nyereség mintegy 12 százalékos emelkedést követően 21,1 millió forint volt. A megyei szinten kimutatott veszteség az érintett adózók számának öt százalékos mérséklődése mellett 48 milliárd forinttal nőtt, így az átlagos veszteség 2,4-szeresére bővült, összege meghaladta a 27 millió forintot.

 

2. Adóalap, adókedvezmények, adófizetési kötelezettség

Az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek figyelembe vételével számított pozitív adóalap 9,1 százalékos emelkedést követően 89,2 milliárd forint volt (3. számú táblázat). Ezzel azonos mértékben emelkedett a számított adó, összege 8 milliárd forint. A pozitív adóalap közel hattizede a TOP 300-hoz kötődött, melyhez a megyeit több mint kétszeresen meghaladó dinamika társult. A számított adó 4,6 milliárd forint volt, ugyanezt a koncentráltságot és dinamikát mutatva. A TOP 100- mutatta ki a megyei adóalap és a számított adó mintegy négytizedét, 22,7 százalékos emelkedés után.

A megyei vállalkozások 2018-as számított adóját 1,4 milliárd forint adókedvezmény csökkentette, melynek több mint nyolctizedét a filmalkotást, az előadó-művészeti szervezetet és a látvány-csapatsportot érintő támogatások tették ki (15. számú ábra). A társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlását is nagy számban alkalmazzák a vállalkozások: a támogatott célok azonosak, e módszerrel az adóelőlegek és az adóelőleg-kiegészítés terhére rendelkezhetnek a cégek. Az igénybevett adókedvezményeken belül közel 15 százalékos súlyú a KKV szektor kamatkedvezménye, mely öt százalékkal emelkedett. A megyei adókedvezmények mintegy 86 százalékát a TOP 300, s több mint héttizedét pedig a százas élvonal érvényesítette. A 300-asok közel 12, a 100-asok mintegy 16 százalékkal több adókedvezményt vettek igénybe. A fejlesztési adókedvezmény tizedére esett vissza, a 2017-ben új elemként bevezetett energiahatékonysági beruházás kedvezménye 4,6-szeresére nőtt, a támogatásokhoz kapcsolódó kedvezmény 13,5 százalékkal emelkedett.

2018-ban a vállalkozások 78,1 százaléknál 6,6 milliárd forint társasági adófizetési kötelezettség keletkezett. Az érintett vállalkozások száma az összes vállalkozáshoz hasonlóan 6,3 százalékkal mérséklődött. A társasági adó összege viszont 9,2 százalékkal emelkedett. A TOP 300-ból 272 tüntetett fel társasági adófizetési kötelezettséget, mely 3-mal kevesebb, összege viszont 2,8-ról 3,5 milliárd forintra nőtt. A TOP 100-nál 85 egynegyedével magasabb, 2,3 milliárd forint adókötelezettséget vallott.

Az adófizetési kötelezettség és a pozitív adóalap összegéből számított átlagos adóterhelés a megyében lényegében nem változott (16. számú ábra). A TOP 300-nál és 100-nál is mérsékelt volt a változás.

 

IV. Mérlegadatok

A Veszprém megyei társas vállalkozások mérlegfőösszege közel 13 százalékos követően 2 125,9 milliárd forint volt 2018 végén. A TOP 300-nál egyötödöt közelítően, 1 585,8 milliárd forintra nőtt a mérlegfőösszeg, itt koncentrálódott a megyei vagyon háromnegyede. A 100-nál mutatkozó gyarapodás mértéke 20,7 százalékos, a mérlegfőösszegük (1 343,7 milliárd forint) a megyei több mint hattizedét adta.

 

1. Eszközök

Az eszközök értékének jelzett mértékű bővülése mögött a befektetett eszközök állományának kisebb mértékű (+6,6%), és a forgóeszközök nagyobb arányú (+21,6%) gyarapodása állt. A TOP-oknál a befektetett eszközök dinamikája meghaladta az egytizedet, a forgóeszközöknél egyharmados a bővülés. A befektetett és forgóeszközök aránya 53 – 47 százalékos volt mind a megyében, mind a legnagyobbaknál (4. számú táblázat). A megyében és a TOP körökben is a nettó árbevétel dinamikája elmaradt az eszközök állományának változásától, így az eszközhatékonyság (nettó árbevétel aránya az összes eszközhöz) csökkent. Emellett 100 forintnyi eszközzel mintegy 90 forint nettó árbevétel keletkezett.

Az 1 120 milliárd forintos befektetett eszközök döntő hányadát a megyében a tárgyi eszközök tették ki: egytizedes bővülés után részarányuk meghaladta a 66 százalékot, értékük 741 milliárd forint volt. Ezt a stagnáló befektetett pénzügyi eszközök követték közel egyharmados súllyal. A TOP 300-nál szintén e két eszköz-elem volt a meghatározó, súlyuk nagyságrendileg követte a megyeit. Ugyanakkor a TOP 100 esetében a tárgyi eszközök súlya alig haladta meg az 55 százalékot, a befektetett pénzügyi eszközök aránya viszont közelítette a 44-et. A tárgyi eszközök több mint fele a TOP 100-nál került kimutatásra, míg a befektetett pénzügyi eszközök közel 86 százaléka itt koncentrálódott.

A megyében a forgóeszközök mintegy 978 milliárd forintos állományának nem egészen felét a követelések tették ki, egynegyedes súlyt a készletek jelentettek, a pénzeszközök háromtizedet közelítő részarányt képviseltek. A forgóeszközök kéttizedet meghaladó emelkedésében a követelések és a készletek egyaránt egytized feletti gyarapodása, és a pénzeszközök másfélszeresre történt bővülése volt a meghatározó. A TOP 300, illetve 100 731, valamint 619 milliárd forint értékű éven belüli felhasználásra szánt eszközének megyén belüli súlya az előbbi esetében közelítette a háromnegyedet, utóbbinál meghaladta a hattizedet. Itt a változások iránya követte a megyeit, azt meghaladóak voltak a dinamikák.

A tárgyi eszközök közel felét (46,5%) a nagy/egyéb vállalkozások mutatták ki. A második legnagyobb – közel egyötödös – részarány a mikrovállalkozások mérlegében szerepelt, azok nagy számára tekintettel itt a legkisebb az átlagérték (17. számú ábra). A mikrovállalkozások tárgyi eszköz értéke közel egytizeddel csökkent, míg a többi kategóriában bővülés mutatkozott.

 

2. Források

2018-ban gazdálkodásuk finanszírozását mind a Veszprém megyei, mind a TOP vállalkozások nagyobb arányban fedezték idegen forrással (kötelezettségek), mint sajáttal (saját tőke, céltartalékok). (5. számú táblázat)

Mind a három vizsgált vetületben a saját tőke közel szinten maradt. Ezt a tartalékok bővülése és az adózott eredmény csökkenése indukálta, míg a meghatározó súlyú jegyzett tőke csekély mértékben növekedett (a megyében 377 milliárd forintos volt). A tőke-, eredmény- és értékelési tartalékok együttes mintegy 525 milliárd forintos értéke közel 7 százalékkal nőtt, így a saját tőke 56 százalékát adta. A tőkeerősség (a saját tőke passzívákon belüli aránya) 44 százalék, hat százalékponttal alacsonyabb 2017-hez képest. Az adózott eredmény az előző évi kéttizedes bővülést követően 2018-ra több mint felére csökkent. A TOP 300-nál koncentrálódott a megyei saját tőke héttizede: 649 milliárd forint volt az állománya. Itt a 305 milliárd forintot meghaladó jegyzett tőke 2 százalékkal emelkedett, míg az 53 százalékos súlyú tartalékok 13 százalékkal növekedtek. E két elem mellett az adózott eredmény alig 1,1 milliárd forinttal szerepelt a könyvekben. A tőkeerősség e társasági kör esetében a 8 százalékpontos mérséklődés mellett közelítette az 41 százalékot.

A megyei vállalkozások mintegy 1 072 milliárd forintos idegen forrásai közel háromtizeddel növekedtek, e mögött 74 százalékos súlyú rövid lejáratú kötelezettségek több mint másfélszeresére történő emelkedése, illetve az egynegyedes arányt képviselő hosszú lejáratú kötelezettségek 16 százalékos csökkenése állt. A rövid lejáratú kötelezettségeken belül a szállítók felé fennállók több mint egynegyedes súllyal szerepeltek, értékük „mindössze” 13 százalékkal bővült.

A TOP-oknál az adózói kör szűkítésével párhuzamosan a rövid lejáratú kötelezettségek dominanciája erősödik, ez a 300-nál 76, a 100-nál már 78 százalékot jelentett. Az adózói kör szűkülésével a változások mértéke fokozódik: a rövid lejáratú kötelezettségek dinamikája egyre magasabb, a hosszú lejáratúaké egyre nagyobb mértékben csökkent. A rövid lejáratú kötelezettségeknél mutatkozó, kilenctized körüli bővülésen belül a szállítói kötelezettségek növekedése egyik kör esetében sem érte el a 20 százalékot.

 

3. Jegyzett tőke

A megyében az alapítói vagyon közel háromnegyede a nagy/egyéb vállalkozásokhoz tartozott. A KKV szektoron belül a mikrovállalkozások mutatták a legmagasabb részesedést (15%). Esetükben (-7%), valamint a középvállalkozásoknál (-2%) csökkenés történtA kisvállalkozásoknál 8 százalékot meghaladó volt a vagyonbővülés. (18. számú ábra)

A megye gazdasága szempontjából legmeghatározóbb feldolgozóiparhoz (14 százalékos bővülést követően) a jegyzett tőke egytizede, a kereskedelem, gépjárműjavításhoz pedig 2,5 százaléka tartozott. Utóbbinál egy évvel korábban 7 százalékot meghaladó volt a bővülés, viszont 2018-ra 4 százalékkal csökkent a tőke értéke. A megyében a legjelentősebb, kétharmados részesedés továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenységhez kötődött. A TOP 300-nál a 2,2 százalékos növekedést alapvetően a feldolgozóipar egynegyedet meghaladó és a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás 3,4 százalékos bővülése, valamint a vízellátás, szennyvízgyűjtés, hulladékgazdálkodás 4 százalékos csökkenése okozta, a többi kiemelt nemzetgazdasági ágban többnyire stagnálás volt.

A megyében a jegyzett tőkén belül a külföldi tulajdon súlya meghatározó volt (70,9%). Ezt követte a 19. számú ábrán együttesen bemutatott magánszemélyek és társaságok által jegyzett belföldi tulajdon, melynek részaránya közelítette az egynegyedet. A TOP 300-nál és a 100-nál a külföldi tulajdon súlya kilenctized körüli volt. E körben a belföldi társaságok egytizedet, a magánszemélyek 5 százalékot meghaladó részaránnyal szerepeltek.

A megyei vállalkozások közel 97 százaléka teljes egészében belföldi tulajdonosi háttérrel működött, az általuk birtokolt jegyzett tőke összege 28,4 százalékos részarányú (20. számú ábra). Emellett az elemzésünkben vizsgált vállalkozások nem egészen 3 százaléka kizárólag külföldi tulajdonban volt, hozzájuk kapcsolódott a jegyzett tőke összegének közel héttizede. A TOP 300-as, illetve 100-as körben koncentráltabb arányok jelentkeztek: a jegyzett tőke az előbbinél 85 százalékot közelítő, utóbbinál 90-et meghaladó tisztán külföldi tulajdonról beszélhetünk, ugyanakkor a vállalkozások számát tekintve a 100-nál 62, a TOP 300-nál 236 társaság kizárólag belföldi tulajdonoshoz köthető.

 

V. Beruházások

2018-ban a társaságok 38 százaléka fordított erőforrást vállalkozása fejlesztésére. Ugyanakkor az árbevételük alapján meghatározó társaságok többsége – 10-ből 8 – beruházott. Veszprém megyében 2018-ban a vállalkozások magasabb értékben (+40,8 milliárd forint) helyeztek üzembe összesen mintegy 144 milliárd forint beruházást, egy vállalkozás átlagosan 39 millió forintot, négytizedével többet fordított eszközeinek fejlesztésére (21. számú ábra). A TOP 300 átlagosan kétharmaddal többet invesztáltak a vállalkozásaikba. A TOP 100 közül 84 társaság átlagosan 1,1 milliárd forintos beruházást helyezett üzembe, a megyei beruházási érték mintegy kétharmada ezekhez a társaságokhoz kötődött.

A megyében az előző évinél egytizeddel többet, 138,5 milliárd forintot fordítottak a társaságok beruházásra (22. számú ábra). Ennek több mint felét a nagy/egyéb vállalkozások könyvelték el, esetükben közel egynegyedes bővülést jelentett, míg a KKV szektorban stagnálást láthattuk.

 

VI. Naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő vállalkozások gazdálkodási jellemzői

Veszprém megyében 23 társaság a naptári évtől eltérő időszakot alapul véve készíti el bevallását, ezek benyújtása jellemzően az elemzés alapját képező Gyorsjelentés összeállítása után esedékes. Kis számarányuk ellenére jelentős gazdasági erőt képviselnek, így gazdálkodásuk jellemzőit a 2017-es bevallásadataik alapján vizsgáltuk.

A naptári évtől eltérő üzleti év szerint adózókból 13 a feldolgozóiparba tartozott: közel azonos súllyal szerepel a gép, berendezés gyártás és a fémalapanyag gyártás, fémfeldolgozás. Emellett a kereskedelem, gépjárműjavítás volt még meghatározó (5 társaság).

E társaságok 2017-es összes üzemi bevételének közel 98 százalékát a nettó árbevétel adta. (6. számú táblázat) Az üzemi bevételek, illetve a nettó árbevétel is 3-4 százalékkal emelkedett, az egy vállalkozásra vetített árbevétel meghaladta a 6 milliárd forintot. Árbevételük közel nyolctizede a külpiaci értékesítésekből származott. A nettó árbevétel 93,7 százalékos súllyal koncentrálódott a feldolgozóiparhoz. A kereskedelmi társaságok nettó árbevételének részaránya 6,1 százalékos.

Az üzemi bevételek emelkedése (+3,2%) kismértékben elmaradt az üzemi költségekétől (+5,0%), ez kedvezőtlenül hatott az üzemi eredményre: az előző évhez képest kevesebb, mint felére történő csökkenés után értéke 2,2 milliárd forint volt. Az összes költség több mint négyötödét az anyagjellegű ráfordítások tették ki, e körre jellemző az anyagigényes vállalkozási tevékenység.

Az adózás előtti eredmény csökkenését alapvetően az üzemi eredmény alakította, azt a pénzügyi műveletek eredményének negatívummá válása tovább rontotta. A 23 társaságnál 317 millió forint pozitív eredmény került kimutatásra.

Az eltérő üzleti évet választó társaságok 3 milliárd forint pozitív adóalapot és 271 millió forint számított adót mutattak ki, melyet 25 millió forinttal mérsékeltek az igénybevett kedvezmények. E körnek 246 millió forint társasági adófizetési kötelezettsége keletkezett a 2017-es adóéve után, így 8,16 százalékos adóteher mutatható ki, mely közel fele az egy évvel korábbinak.

Az eltérő üzleti éves vállalkozások 4 053 ezer forint éves átlagbért biztosítottak alkalmazottaik számára, mely az átlagos állományi létszám közel 3 és a bérköltség 16 százalékos emelkedése hatására mintegy 13 százalékkal nőtt.

A vállalkozások vagyona több mint 15 százalékkal gyarapodott. Eszközoldalon kéttizedes bővülést követően a forgóeszközök képviselik a legmagasabb arányt (58,6%), míg forrásoldalon a rövid lejáratú kötelezettségek túlsúlya (55,8%) a jellemző. (7. számú táblázat)

Beruházási célú fejlesztést 17-en valósítottak meg, az e célra fordított 3,2 milliárd forint kis mértékben emelkedett. Így egy vállalkozás átlagosan közel 189 millió forintot fordított beruházásra. (23. számú ábra)

 

Összegzés

A Veszprém megyei vállalkozások 2018-as gazdasági mutatói – a bevallási adatok alapján - jellemzően pozitívan alakultak, melyre jelentős hatással volt az árbevétel alapján rangsorolt TOP 300 is.

Az értékesítés nettó árbevétele mintegy 7 százalékkal bővült, ezen belül a dominánsabb arányú belföldi értékesítésekből származó bevétel erőteljesebben. A nettó árbevétel közel nyolctizede, ezen belül az export majdnem egésze a 300 legnagyobb árbevételt elérő vállalkozásnál koncentrálódott.

A 2018-as megyei üzemi eredmény ugyan csökkent az előző évhez képest, de ebben egyedi tényezők is szerepet játszottak, melyek nélkül a korábbihoz hasonlóan, növekedés mutatkozna.

A vállalkozások vagyona 13 százalékkal gyarapodott, ezt az eszközoldalon a forgóeszközök, a passzívákon belül a rövid lejáratú kötelezettségek jelentős bővülése befolyásolta. A megyei vállalkozások 97 százaléka kizárólag belföldi tulajdonosi háttérrel működött, a jegyzett tőke összegéből közel háromtizedes részarányt birtokoltak.

A foglalkoztatottak száma kismértékben, a bérköltség egytizedet meghaladóan emelkedett, ezek hatására az éves átlagbér 9,2 százalékkal lett magasabb. A megyei vállalkozások munkavállalóinak közel hattizedét a TOP 300-as, 47 százalékát a 100 legnagyobb árbevételt elért cégek foglalkoztatták.

Minden harmadik vállalkozás hajtott végre átlagosan 39 millió forint értékű beruházási célú fejlesztést, a TOP 300-ból 245, míg a 100-ból 84 fordított beruházásra.

A naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő 23 megyei vállalkozás is jelentős gazdasági erőt képvisel, e kört a naptári évesekét meghaladó exportorientáltság, a jegyzett tőke szinte teljes egészét lefedő külföldi tulajdon, az egy vállalkozásra jutó kimagasló vagyon és foglalkoztatotti létszám jellemezte.

 

A teljes, ábrákkal kibővített elemzés a 2019. évi TOP 100+200 kiadványban olvasható.

TOP 100+200 2019 összefoglaló

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.