Az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásokat terjesztett elő, amelyek gazdaságpolitikai iránymutatást nyújtanak valamennyi uniós tagállamnak a koronavírus-járvány kapcsán, koncentrálva a legsürgetőbb kihívásokra és a fenntartható növekedés újraindítására.
Az ajánlások két célkitűzés köré épülnek: rövid távon a koronavírus-járvány súlyos negatív társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítése; rövid és középtávon pedig olyan fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása, amely elősegíti a zöld átállást és a digitális átalakulást.
Újragondolt európai szemeszter
Az éves fenntartható növekedési stratégia felvázolta a Bizottság növekedési stratégiáját, amely a versenyképes fenntarthatóság előmozdításán alapul az ember- és bolygóközpontú gazdaság kiépítése érdekében. A koronavírus-válság kitörésére való tekintettel a stratégia továbbra is kiemelkedő jelentőséggel bír. Az ajánlások felölelik a versenyképes fenntarthatóság négy dimenzióját – a stabilitást, a méltányosságot, a környezeti fenntarthatóságot és a versenyképességet –, és külön hangsúlyt helyeznek az egészségügyre. Az ajánlások egyben a Bizottság azon kötelezettségvállalását is tükrözik, hogy az európai szemeszterbe beágyazza az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, mivel azok olyan integrált keretet biztosítanak, amely kiterjed a népegészségügyi, a társadalmi, a környezeti és a gazdasági szempontokra.
Az ajánlások olyan területekre terjednek ki, mint a népegészségügybe és az egészségügyi ágazat rezilienciájába való beruházás, a foglalkoztatás megőrzése az érintett munkavállalók jövedelemtámogatása révén, az emberekbe és a készségekbe való beruházás, a vállalati szektor (különösen a kis- és középvállalkozások) támogatása, valamint az agresszív adótervezés és a pénzmosás elleni fellépés. A helyreállításnak és a beruházásoknak kéz a kézben kell járniuk, átformálva a digitális és zöld átállás küszöbén álló uniós gazdaságot.
Az idei költségvetési országspecifikus ajánlások minőségi jellegűek, és eltérnek a szokásosan alkalmazandó költségvetési követelményektől. Ez az általános mentesítési záradék aktiválását tükrözi, és a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a pandémia hatékony kezelése, a gazdaság fenntartása, majd a helyreállítás támogatása érdekében. Amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik, a költségvetési politikának törekednie kell a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítására és az adósság fenntarthatóságának biztosítására, a beruházások élénkítése mellett.
A költségvetési fejlemények nyomon követése
A Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentéseket is elfogadott valamennyi tagállam vonatkozásában, kivéve Romániát, amely már a Paktum korrekciós ágához tartozik.
A Bizottság azon tagállamok tekintetében köteles ilyen jelentést készíteni, amelyek – a koronavírussal kapcsolatos okok miatt – a bizottsági előrejelzés szerint 2020-ban nem tartják be a strukturális hiányra vonatkozó 3%-os korlátot, vagy maguk tervezik e korlát túllépését. A Franciaországra, a Belgiumra, a Ciprusra, a Görögországra, az Olaszországra és a Spanyolországra vonatkozó jelentés az Eurostat által hitelesített, megerősített adatok alapján azt is értékeli, hogy ezek a tagállamok 2019-ben megfeleltek-e az adósságkritériumnak.
Ezek a jelentések figyelembe veszik a koronavírus-járvány nemzeti államháztartásokra gyakorolt negatív hatását. A pandémia rendkívüli makrogazdasági és költségvetési hatásait övező kivételes bizonytalanság fényében a Bizottság úgy véli, hogy a jelen helyzetben nem szabad döntést hozni arról, hogy a tagállamokat túlzotthiány-eljárás hatálya alá vonják-e.
Magyarországnak szóló idei országspecifikus ajánlásaiban a Bizottság azt szorgalmazza, hogy az ország:
- Az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban hozzon meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és az elkövetkező helyreállítás támogatása érdekében. Amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik, folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítására és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, a beruházások fokozása mellett. Kezelje az egészségügyi dolgozók hiányát és az egészségügyi rendszer ellenálló képességének fokozása érdekében biztosítsa a kritikus orvosi eszközökkel való megfelelő ellátást és az infrastruktúrát. Javítsa a minőségi megelőző és alapellátási szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
- A csökkentett munkaidős foglalkoztatás megerősített konstrukciói, valamint hatékony aktív munkaerőpiaci intézkedések révén védje meg a munkahelyeket, és hosszabbítsa meg az álláskeresési járadékok időtartamát. Javítsa a szociális ellátások megfelelőségét, és biztosítsa az alapvető szolgáltatásokhoz és minőségi oktatáshoz való hozzáférést mindenki számára.
- Biztosítson likviditási támogatást a kis- és középvállalkozások számára. Ütemezze előre a kiforrott közberuházási projekteket, és mozdítsa elő a magánberuházásokat a gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében. Helyezze a beruházások középpontjába a zöld és digitális átállást, mindenekelőtt a tiszta és hatékony energiatermelést és -felhasználást, a fenntartható közlekedést, a hulladék- és vízgazdálkodást, a kutatást és innovációt, valamint az iskolák digitális infrastruktúráját.
- Biztosítsa, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések az európai és nemzetközi normákkal összhangban szigorúan arányosak és időben korlátozottak legyenek, és ne befolyásolják az üzleti tevékenységet és a szabályozási környezet stabilitását. Biztosítsa a szociális partnerek és az érdekelt felek hatékony bevonását a szakpolitikai döntéshozatalba. Javítsa a versenyt a közbeszerzések terén.
- Erősítse meg az adórendszert az agresszív adótervezés kockázatával szemben.
Következő lépésként a Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy fogadja el az országspecifikus ajánlásokat, továbbá felkéri a tagállamokat, hogy maradéktalanul és kellő időben hajtsák végre azokat. Ezenfelül a Bizottság a költségvetési hiányra vonatkozóan is elfogadott jelentéseket valamennyi tagállam vonatkozásában (kivéve Romániát, amely már a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához tartozik). A Bizottság azon tagállamok tekintetében köteles ilyen jelentést készíteni, amelyek a bizottsági előrejelzés szerint 2020-ban várhatóan túllépik a strukturális hiányra vonatkozó 3%-os korlátot, vagy már be is tervezték, hogy ennél nagyobb hiányt halmoznak fel. Ugyanakkor a koronavírus-járvány rendkívüli makrogazdasági és költségvetési hatásainak fényében a Bizottság úgy véli, hogy a jelen helyzetben nem szabad döntést hozni arról, hogy a tagállamokat túlzotthiány-eljárás hatálya alá kell-e vonni, vagy sem.