A gazdasági kamarák kötelezően ellátandó feladatai közé tartozik a vállalkozói tevékenységek folytatásához szükséges információkról, a képesítéshez, valamint a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről való tájékoztatás nyújtása.
2022. márciusától a Kamarai Vállalkozói Információs Rendszer (KAVIR) (korábban eTus) áll a tájékozódni kívánók részére.
Tevékenységi körök
- Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08) /társas vállalkozások számára/
- Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ’21) /egyéni vállalkozások számára/
TEÁOR (Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere): az európai uniós előírásoknak megfelelően a főtevékenységük alapján minden szervezetet, gazdálkodó egységet be kell sorolni a TEÁOR’08 rendszerének négy számjegyű ágazatába. A főtevékenység TEÁOR-kódját az egyes gazdálkodók statisztikai számjelében is megtaláljuk: ez az adószám első nyolc számjegye után következő négy érték.
ÖVTJ (Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke): az egyéni vállalkozók tevékenységét nem a TEÁOR, hanem az ÖVTJ-struktúra alapján határozzuk meg és ez alapján kerül bejelentésre az általuk végzett tevékenység.Az ÖVTJ kódrendszere a TEÁOR-besoroláson alapul, mivel az ÖVTJ hat számjegyéből az első négy számjegy a TEÁOR, az ötödik és hatodik számjegy pedig egy alábontás, amely még inkább konkretizálja az adott tevékenységet.
TESZOR (Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere): szintén a TEÁOR-struktúrára épülő rendszer, ám nem a tevékenységeket, hanem az azok által „megtermelt” termékeket és szolgáltatásokat tartalmazza. Bontása hat számjegyű, melynek első négy számjegye a hozzá tartozó tevékenység kódja, azaz a TEÁOR. Mivel mind a termékek, mind pedig a szolgáltatások besorolását is magában foglalja, egységesítette a korábban alkalmazott Szolgáltatások jegyzékét (SZJ’03) és a Belföldi Termékosztályozást (BTO).
Formához kötött tevékenységek:
- Egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott társasági formában végezhetőek.
- Pl. banki, pénzintézeti tevékenységet, biztosítási, közraktári tevékenységet és a koncesszióköteles tevékenységek egy részét csak részvénytársasági formában lehet folytatni.
Bejelentéshez kötött tevékenységek:
- Egyes tevékenységek megkezdését a vállalkozásnak kötelessége bejelenteni a gazdasági társaság székhelye szerinti illetékes közigazgatási szervhez vagy országos közigazgatási szervhez/hatósághoz (tevékenység jellegétől függő).
- Pl. a kereskedelmi tevékenység vagy a játék-automaták üzemeltetése vagy időszaki lap kiadása bejelentéshez kötött tevékenység (vállalkozási székhelye szerint illetékes jegyzőnél).
Nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységek:
- Ebben az esetben a gazdasági társaság addig nem kezdheti meg a tevékenységét, amíg az adott jegyzékben nem szerepel. Ebbe a kategóriába tartozik pl.: az utazásszervezés, csomagküldő, ingatlanközvetítő vagy tolmácsolási tevékenység stb.
Hatósági engedélyhez kötött tevékenységek:
- Alapítási engedély akkor szükséges, ha a törvény a gazdasági társaság alapítását hatósági engedélyhez köti. Az alapítási engedély hiányában a társaság nem jöhet létre, tehát az alapítónak már a gazdasági társaság megalapítása előtt be kell szereznie az engedélyeket. Az engedélyt a cégbejegyzési kérelemhez mellékelni kell, ennek elmulasztása esetén a cégbíróság a kérelmet hiánypótlási eljárás nélkül elutasítja.
- Alapítási engedély hiányában nem jegyzik be a cégnyilvántartásba, pl. a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozást, vagy temetkezési szolgáltatás végzésére létrehozandó gazdasági társaságot.
- Alapítási engedélyt csak törvény írhat elő. Az alapítási engedélytől eltérő a tevékenység gyakorlásához szükséges engedély. Ilyenkor a társaság engedély nélkül megalapítható, a cégbíróság a cégnyilvántartásba a társaságot és az érintett tevékenységi kört bejegyzi, az üzletszerű gazdasági tevékenységét meg tudja kezdeni a vállalkozás. Azonban a hatósági engedélyhez kötött tevékenységeit csak a működési engedély birtokában szabad megkezdenie. Ha megvan az engedély, akkor a cégbíróságnak ezt be kell nyújtani. Az engedély számát és érvényességi idejét a cégjegyzékbe be kell jegyezni.
Működési engedély, telephely engedély
- Működési engedély szükséges pl. szakértői működéshez, üzletben kereskedelmi tevékenység folytatásához, állatmenhely és állatpanzió működtetéséhez stb.
- Tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyt törvény, kormányrendelet és miniszteri rendelet írhat elő.
- Tekintettel a folytatható tevékenységek nagy számára, valamint arra, hogy egyes tevékenységek vonatkozásában megkövetelt engedélyekre irányadó szabályozás igen gyakran változik a vállalkozás tevékenységeinek megválasztása előtt mindig le kell ellenőrizni kell, hogy a tevékenység engedély birtokában folytatható-e, és amennyiben igen, az engedélyt kiadó hatóságnál még a cégeljárás előtt érdeklődni kell az engedély megadásának aktuális feltételeiről, így többek között az engedély kiadása iránti kérelem díjáról is.
- Bizonyos gazdasági tevékenységek folytatásához hatósági engedélyre van szükség. Az adott tevékenység tehát kizárólag az engedély birtokában végezhető. A gazdasági társaságok vonatkozásában a cégeljárásról szóló törvény kötelezően előírja, hogy a tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedélyt az engedélyköteles tevékenység megkezdésekor a cégbírósághoz kell benyújtani. Ennek elmulasztása törvényességi felügyeleti eljárást, a működési engedély beszerzésének az elmulasztása pedig egyéb hatósági eljárást vonhat maga után.
Kötelező kamarai nyilvántartásba vétel
- A 2011. év CLVI. sz. törvény értelmében 2012. január 1-től kötelező a gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vétele a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamaránál, valamint ezzel összefüggésben az 5000,- Ft-os kamarai hozzájárulás (regisztrációs díj) évenkénti megfizetése. Bővebben >>
Építőipari kivitelezői nyilvántartásba vétel
- A 191/2009 (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében minden építőipari kivitelezői tevékenységet folytatni kívánó vállalkozás és egyéni vállalkozó köteles az erre irányuló szándékát a vállalkozó kivitelezői névjegyzéket vezető Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához bejelenteni. A regisztráció egyszeri (díja: 5.000,- Ft), azonban a vállalkozás köteles a tevékenységében bekövetkezett változásokat is folyamatosan bejelenteni (pl. telephelyváltozás, tevékenységbővítés stb.). Bővebben >>
Pénztárgépkötelezettség (a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet szerint)
Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
a) a gyógyszertárak,
b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08
1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,
2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,
3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,
4. a 47.1–47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,
5. 49.32 szerinti taxis személyszállítási,
6. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),
7. az 55.1–55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),
8. 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,
9. a 77.1–77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,
10. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,
11. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,
12. a 95.1–95.2 szerinti javítási,
13. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,
14. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és
15. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási
tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
bd) a termelői borkimérés,
be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2–46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek, a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.
Költséghányad és TESZOR:
Az átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az állam költségként elismeri a bevétel egy bizonyos hányadát. Az ezen felüli bevételre kötelezett a vállalkozó adózni. Három költséghányad (40%-os, 80%-os és 90%-os kötségányad) különböztethető meg az átalányadózó szempontjából.
Az átalányadózó vállalkozó besorolása attól függ, milyen tevékenységet végez.
A főszabály a 40%-os költséghányad, az egyéni vállalkozók nagy része ide sorolható, míg a másik két kategória specifikus.
Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról alapján:
53. § (1) A jövedelmet a bevételből
a) az egyéni vállalkozó 40 százalék,
b) az adóév egészében kizárólag a (2) bekezdésben, vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és a c) pont szerinti tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 80 százalék,
c) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék,
d) a mezőgazdasági őstermelő 90 százalék
költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem).
Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységek a következők:
a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR’08 01, 02), bányászati (TESZOR’08 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR’08 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR’08 41, 42);
b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR’08 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR’08 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR’08 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR’08 81.30.10);
c) halászati szolgáltatás (TESZOR’08 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR’08 03.00.72);
d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR’08 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR’08 18.20) kivételével;
e) építőipari szolgáltatás (TESZOR’08 43);
f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR’08 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR’08 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR’08 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR’08 43.21, 43.22, 43.29);
g) a taxis személyszállítás (TESZOR’08 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR’08 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR’08 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR’08 49.41.1);
h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR’08 95.1);
i) fényképészet (TESZOR’08 74.20);
j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR’08 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR’08 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR’08 96.09.11);
k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56);
l) személygépjármű-vezető képzés tevékenység (TESZOR’08 85.53.11).
(3) Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.
Személyre szabott adózási tanácsadásért javasoljuk a kapcsolatfelvételt könyvelővel, vagy adótanácsadóval, aki minden ismeret tudatában segítséget tud nyújtani.
A személyes ügyintézéshez előzetes telefonos vagy e-mailes időpont egyeztetés szükséges (ld. Kapcsolat).