A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetre tekintettel a duális képzéssel kapcsolatos gyakran ismételt kérdéseket összefoglaltuk a digitális munkarend bevezetéséról szóló rendelet alapján.
A teendőket a szakképző intézményekben tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetésének eljárási szabályairól szóló, JEF/29359/2020-ITM számú egyedi miniszteri határozat sorolja fel.
Hogyan szervezheti meg a duális képzőhely a szakmai gyakorlatot 2020. március 16-tól?
- A duális képzőhely a hagyományos módon a továbbiakban is megtartja a gyakorlatot.
- A duális képzőhely a gyakorlati képzést digitális munkarendben bonyolítja le.
- Az iskola „átveszi” a tanuló gyakorlati oktatását digitális formában.
- Az iskola és a gyakorlati képző közösen dönt a gyakorlat elhalasztásáról.
Mindegyik lehetséges mód kialakításánál kiemelten fontos, hogy az iskola és a duális képzőhely közös döntése alapján válasszanak, szükség esetén a tanuló és adott esetben a szülő bevonásával és a körülmények figyelembe vételével.
Hogyan alakul a finanszírozás és a gyakorlati képzés költségeinek elszámolása a négy különböző gyakorlati képzés megvalósítása esetében?
Hagyományos gyakorlati képzés esetén a hatályos tanulószerződés alapján a tanulót tanulói pénzbeli juttatás illeti meg és a gyakorlati képzési normatíva lehívható (azaz érvényesíthetők a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget csökkentő tételek).
Digitális munkarend a duális képzőhely szervezésében: a hatályos tanulószerződés alapján a tanulót tanulói pénzbeli juttatás illeti meg és a normatíva is lehívható.
Ha az iskola átveszi a tanulót és ő szervezi meg digitális munkarendben a gyakorlati képzést, akkor a hatályos tanulószerződés alapján a tanulót továbbra is pénzbeli juttatás illeti meg, de a normatíva (gyakorlati képzés teljesítése hiányában) nem hívható le. (A helyzet kezelésére az MKIK javaslatcsomagot dolgozott ki.)
A szakmai gyakorlat elhalasztása és később, tömbösített formában való megszervezése esetén a hatályos tanulószerződés alapján a tanulót pénzbeli juttatás illeti meg és a normatíva lehívható. Fontos, hogy a normatíva kizárólag akkor elszámolható, ha a szakmai gyakorlatot a tervezettnek megfelelően lebonyolították.
Mi történik akkor, ha a duális képzőhely a 61/2020. (III.23.) Korm.rendelet értelmében nem kötelezett szakképzési hozzájárulás fizetésére, visszaigényelheti-e a csökkentő tételt?
Ha a vállalkozásnak, duális képzőhelynek a fentiek szerint nem keletkezik szakképzési hozzájárulási kötelezettsége, akkor nem csökkenti a bruttó kötelezettségét a jogszabályban meghatározott tételekkel, hanem azonnal visszaigénylő pozícióba kerül, azaz a normatívát „lehívhatja”.
Mi történik, ha a halasztott gyakorlati képzés mellett döntöttek, de a gyakorlat később nem pótolható?
Ha a duális képző ‒ pótlás, tömbösítés, átcsoportosítás hiányában ‒ arra az időszakra nem jogosult a normatívára, amelyet később nem tud bepótolni, a tanulói juttatás azonban ekkor is fizetendő a tanulónak a hatályos tanulószerződésre tekintettel.
Kell-e étkezést, étkezési hozzájárulást biztosítania a duális képzőhelynek a digitális oktatás esetén?
Nem. Az egyéb juttatások, köztük a kedvezményes étkezés a gyakorlati képzéssel összefüggésben járnak, nem a tanulószerződés alapján. A gyakorlati képzőhelyen történő fizikai megjelenés hiányában a gyakorlati képzéssel összefüggésben nem életszerűek, ezért azok biztosításának jelen helyzetben történő elmaradása nem tekinthető a tanulószerződésből eredő kötelezettség nem teljesítésének.
Felmondható-e a tanulószerződés egyoldalúan a duális képzőhely részéről, vagy szüneteltethető-e a tanulószerződés a veszélyhelyzetre való hivatkozással?
Nem. A tanulószerződés szüneteltetésére csak a tanulói jogviszony szüneteltetése és a szülési szabadság esetén van lehetőség. A vállalkozási tevékenység szüneteltetése nem tartozik azon esetek közé, mely a tanulószerződés szüneteltetését vagy felmondását vonja maga után.
Hogyan igazolható és minősíthető a digitális tanrendben lebonyolított szakmai gyakorlat?
A digitális tanrend kialakítása, a jelenlét dokumentálása és a követelményeknek való megfelelés szakmai megítélése az iskola és a duális képző közös feladata. A tanulók gyakorlati teljesítményének értékelésére, osztályozására vonatkozóan szintén az iskolával közösen érdemes kialakítani az ideális eljárást, ami mindenki számára jól követhető és szakmailag elfogadott.
A jelenléti ív vezetéséhez érdemes a gyakorlati képző a saját nyilvántartó rendszerében létrehozni egy új kategóriát is („digitális gyakorlat”). Azt az időbeosztást lehet rögzíteni, amely a rendes gyakorlati képzésben is rögzítésre kerülne (mely napokon van gyakorlat), de más megoldás is elfogadott, ugyanis erre vonatkozóan jelenleg nincsenek kötött szabályok.
Mi a teendő, ha a tanuló hiányzik, hogyan kell kezelni a távolmaradást?
Amennyiben a tanuló nem jelenik meg az iskolában vagy a duális képzőhelyen, mert a szülő úgy dönt, hogy a járványügyi veszélyre hivatkozva nem engedi, az igazolt hiányzásnak minősül. Erről azonban az iskolának is és a gyakorlati képzőhelynek is tudnia kell, és meg kell erősíteni a tanuló (szülő) felé a mulasztás igazoltságát. A gyakorlati képzőhelytől való távolmaradás egyébként az iskola és a gyakorlati képzőhely megállapodása alapján a szakmai gyakorlat elhalasztását is eredményezheti. Ugyanez vonatkozik a nagykorú tanulókra is.
Amennyiben a tanuló sem az iskola által biztosított digitális lehetőséggel nem él az iskolában (legfeljebb ötfős kiscsoportban) vagy otthonában (az iskola által biztosított eszközkihelyezéssel), sem a duális képzőhelyen nem jelenik meg, vagy nem vesz részt a duális képzőhely által digitális munkarendben biztosított gyakorlati képzésben, akkor mulaszt (hiányzik).
Változik-e a hiányzás mértékéről szóló 20%-os szabály?
Nem. Az igazolt és igazolatlan hiányzások mértékével kapcsolatos jogszabályi előírások továbbra is érvényesek.
Változik-e az együttműködési megállapodás (EM) keretében szervezendő gyakorlati képzés?
Nem. Az EM alapján történő gyakorlati képzésre (kiemelten az összefüggő gyakorlati idején) jelen helyzetben is ugyanazok az elvek vonatkoznak, mint a tanulószerződésre: tehát a hatályos EM alapján az összefüggő gyakorlati idejére jár a tanulói juttatás a régi szakképzési törvény (2011. évi CLXXXVII.) szabályai alapján (nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban), illetőleg a gyakorlati képzési normatíva napi összege a 280/2011. Kormányrendelet szerint.
Mikor lesznek a szakmai záróvizsgák, és milyen formában?
Ez még csak minisztérium javaslat, de már a jövő héten döntést hozhat róla a kormány.
Az ITM javaslatában az áll, hogy a szakmai vizsgák írásbeli részét az írásbeli érettségi vizsgákat követő időszakban kell megszervezniük az intézményeknek, a gyakorlati vizsgákat pedig májusban tarthatják meg, ezek időpontját az iskolák határozzák meg. Az egészségügyi előírások miatt a vizsgákat kis létszámban, a vizsgázók közötti megfelelő védőtávolság biztosításával kell megtartani, akárcsak az érettségiknél.
A vizsga végeredményét a szóbeli vizsga eredménye nélkül kell megállapítani.
Alapfeltétel a vizsgázáshoz, hogy a végzős tanuló az utolsó tanévben kötelező szakmai gyakorlatának legalább 60 százalékát teljesítse, ám a vizsgára feltételeként előírt okiratokat, például a nyelvvizsgát vagy a jogosítvány nem kötelező bemutatni. Sikeres vizsga esetén a bizonyítványt azok hiányában is ki kell állítani.
Mellék-szakképesítés esetén a vizsgákat a 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában kell megtartani, ahogy a javító- és pótlóvizsgákat határidejét is meghosszabbították a 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakának utolsó napjáig.
Az ITM kezdeményezi, hogy aki nem vesz részt valamelyik vizsgán, annak a hiányzását a veszélyhelyzet miatt igazoltnak tekintsék, és biztosítsanak az érintett tanulónak a 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában vizsgalehetőséget, amely így nem számít javító- vagy pótlóvizsgának.
Hogyan fognak a tanulók felkészülni a szakmai vizsgákra?
A duális képzőhely és az iskola közösen összeállított projektfeladataival.
Hogyan tudja elkészíteni az a végzős évfolyamon tanuló diák a vizsgaremekét, akinek a szakmai és vizsgakövetelményei között szerepel a vizsgaremek?
A végzős évfolyamon tanuló diák esetében a leadott tervdokumentáció és az abban szereplő részletes technológiai leírás megléte az irányadó a vizsga további lebonyolítását érintő rendelkezések megjelenéséig.
Köthető-e tanulószerződés eredményes szintvizsga nélkül?
Igen. Az ITM Határozat 5. pontja alapján 2020. március 15. napját követően esedékes szintvizsgákat el kell halasztani, a szakképző intézmény javaslata alapján az összefüggő szakmai gyakorlat kezdetétől a tanulók szintvizsga nélkül is tanulószerződést köthetnek (a teljes hátralévő képzési időre).