A JEF-36644/2020-ITM miniszeri rendelet értelmezése és alkalmazása a komplex szakmai vizsgák megszervezésének és lebonyolításának eltérő rendjéről, valamint a tanulószerződések és a kapcsolódó finanszírozási kérdések kezeléséről a koronavírus miatti veszélyhelyzetben (2019/20. tanév május-június)
A miniszteri rendelet értelmében a következő főszabály érvényesül minden esetben:
Függetlenül attól, hogy miért kerül sor a 2019/2020. tanév május-június vizsgaidőszak elhalasztására, az október-novemberi vizsgaidőszakban megtartott szakmai záróvizsga utolsó napjáig a tanulószerződések hatályban maradnak, ezek alapján eddig a napig a tanulói juttatást továbbra is fizetni kell és a gyakorlati képzés költségei elszámolhatók, a normatíva lehívható.
A tanuló vizsgára bocsáthatóságának feltétele:
A vizsgán megszerezhető szakképesítés utolsó évfolyamára meghatározott gyakorlati követelmények legalább 60%-ának a teljesítése.
Az a tanuló, aki nem teljesítette a meghatározott gyakorlati követelmények 60%-át, nem bocsátható vizsgára. A tanuló vizsgára történő felkészítése érdekében a gyakorlati képzést folytató szervezet az elmaradt tanulmányi követelmények teljesítése figyelembevételével a 2020. augusztus 24. – október 2. közötti időszakban köteles számára gyakorlati képzést szervezni. Ezen a tanuló részvétele kötelező. Ebben az esetben a 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában kell vizsgalehetőséget biztosítani, amely nem tekintendő javító-, pótlóvizsgának.
ITM állásfoglalás: „A tanulószerződés fennállása alatt a gyakorlati képzést szervező szervezet fizeti a tanulói juttatást. Ha az iskola végzi a gyakorlati képzés pótlását (és a gyak. képző fizeti a tanulói juttatást) a gyakorlati képző ez esetben is lehívhatja a normatívát, csak: ez esetben az iskola, mint teljesítési segéd vesz részt a képzésben és a gyakorlati képző (hozzájárulási kedvezménye terhére) megfizeti az iskolának a pótlást, olyan összegben, amennyiben megállapodnak.”
Annak a tanulónak, aki nem teljesítette a gyakorlati követelmények 60%-át a május-júniusi vizsgaidőszakra, hanem pl. csak 40%-át, az augusztus-október közötti pótlási időszakban csak 20%-ot kell teljesíteni. Így összesen rendelkezni fog a 60%-kal, ami a vizsgára bocsáthatóság feltétele.
Amennyiben a tanuló vizsgára bocsátható, abban az esetben sem kötelezhető arra, hogy részt vegyen a vizsgán.
Annak a tanulónak, aki a veszélyhelyzetre tekintettel valamely vizsgatevékenységen nem vesz részt, hiányzását igazoltnak kell tekinteni.
Ebben az esetben a tanuló számára a 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában kötelező biztosítani vizsgalehetőséget.
Attól függetlenül, hogy mennyi idő telik el az utolsó tanítási nap és a vizsga utolsó napja között, a hatályos tanulószerződés a jogalap a normatíva lehívására és a pénzbeli juttatás kifizetésének kötelezettségére, vagyis a főszabály él, a szakmai vizsga utolsó napjáig él a tanulószerződés és elszámolható a normatíva.
A vizsgára bocsátás feltételeként előírt egyéb feltételek teljesítését igazoló okirat (például a nyelvvizsga-bizonyítvány, valamint vezetői engedély) bemutatása nem kötelező, sikeres vizsga esetén a bizonyítványt ezeknek a hiányában is ki kell állítani.
A miniszteri határozatban szereplő szabály alapvetően azokra a szakképesítésekre vonatkozik, amelyek megszerzéséhez jogosítvány is szükséges, pl. mezőgazdasági gépész esetében vontató vezetésére érvényes vezetői engedély. A tehergépkocsi-vezető képzésben részt vevők esetében azonban ameddig nem rendelkezik a tanuló a hatósági vizsgával, addig meg sem szervezhető számára a záróvizsga. Ebben az esetben is a hatályos tanulószerződés alapján jár a pénzbeli juttatás és a normatíva lehívható még akkor is, ha a vizsgáig tartó időszak jelen eseteben több hónappal is elhúzódik.
A vizsga megszervezésére vonatkozóan:
A képző-és iparművészet, előadóművészet, hang-, film-, színháztechnika, közművelődés, pedagógia ágazat esetén vizsga megszervezésére nem kerül sor, a szakmai bizonyítványt a vizsgát megelőző két tanév szakmai tárgyainak átlageredményei alapján kell kiállítani.
Ebben az esetben külön kell kezelni a tanulószerződést és a tanulói jogviszonyt. A miniszteri határozat 27. pontja alapján a tanulói jogviszony tovább is fennállhat, mint a tanulószerződés hatályossága. És míg a tanulói jogviszony megszűnése megszünteti a tanulószerződést, addig a tanulószerződés megszűnése nem eredményezi automatikusan a tanulói jogviszony megszűnését. Itt is él a főszabály: ameddig él a tanulószerződés elszámolható a normatíva.
A vizsga lebonyolítására és a biztonsági szabályokra vonatkozóan:
A vizsgabizottság a vizsgaelnökből és egy tagból áll.
ITM állásfoglalás: „A kéttagú vizsgabizottság esetén egyidőben nem lehet több helyszínen a vizsga. Arra is van lehetőség, hogy egy adott csoport gyakorlati vizsgáját ne egy napra, hanem kisebb létszámokkal több napra elosztva oldják meg. Lényeg a biztonság. A bizottság felelősségét nem lehet további szakértőkre testálni."
Természetesen fenntartható a vizsgaszervező iskola részéről a korábban már javasolt vizsgaelnökök felkérése, amennyiben nem múltak el 65 évesek. A megkeresésükről, értesítésükről elsősorban a vizsgaszervezőnek (az iskolának) kell gondoskodnia, de nyilván a delegáló szervezet részéről is megerősíthető mindez egy tájékoztatással.”
Egyéb kérdések:
Szükséges vizsgálni, hogy milyen okból nem teljesítette a tanuló a vizsgára bocsáthatóság feltételét, a 60%-os gyakorlati képzést?
Nem. A 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakban való részvételre minden tanulónak lehetőséget kell biztosítani, aki a kötelező pótlást teljesítette a 2020. augusztus-októberi időszakban és vizsgára bocsátható. Tehát az a tanuló, aki:
- hagyományos módon részt vehetett volna a gyakorlati képzésben, de nem jelent meg a járványügyi helyzetre hivatkozva (szülő által igazolt hiányzás),
- hagyományos módon részt vehetett volna a gyakorlati képzésben, de nem jelent meg, távollétét nem igazolta és a tanév végéig nem is pótolta (klasszikus igazolatlan hiányzás),
- digitális tanrendben szervezte meg a képzőhely a gyakorlati képzést, de a tanuló nem vett részt a foglalkozásokon, nem igazolta a távollétét.
A hiányzás fajtája mellett a mértéke sem vizsgálandó, amennyiben a tanuló a 2020. augusztus-október időszakra előírt kötelező pótlás keretében teljesíti a vizsgára bocsáthatóság feltételét, és eléri a 60%-ot. Számára a 2020. október-novemberi komplex szakmai záróvizsgán való részvételt biztosítani kell. A tanulói jogviszonya és a tanulószerződése hatályban marad a záróvizsga utolsó napjáig, és a finanszírozási kérdések is a főszabály szerint alakulnak.
Hogyan kell módosítani a tanulószerződéseket azokban az esetekben, amikor a komplex szakmai vizsgára csak az október-novemberi vizsgaidőszakban kerül sor?
Alapesetben a tanulószerződések lejárt státuszba kerülnek 2020. június 30-án. Az eddigi gyakorlat szerint ezeket a szerződéseket módosítottuk, azonban jelenleg egyszerűbb és országosan egységes eljárás kerül kidolgozásra a helyzet megoldására. Szakmai egyeztetés zajlik a NAV-val, hogy a normatíva elszámolásának igazolása egységes szakmai szempontok szerint történjen és lehetőség legyen a szerződésmódosítások elkerülésére. Ezzel kapcsolatban tájékoztatást küldünk.
Nem végzős tanulók elmaradt gyakorlati képzésének pótlása hogy történik?
A jelenlegi miniszteri határozat csak a végzős tanulókra vonatkozik. A többi tanulónak az elmaradt gyakorlati képzését lehetőség szerint a tanév kezdetéig, az összefüggő szakmai gyakorlat meghosszabbításával vagy az iskolával együttműködve kell megoldani. Nem mentesíti őket az évfolyamismétlés alól a jelenlegi veszélyhelyzet. A jelenleg 9. évfolyamon tanulók, összefüggő szakmai gyakorlattól történő tanulószerződéseinek megkötése nem függ össze a hiányzások pótlásával.