A koronavírus-járvány nyomán súlyos népegészségügyi veszélyhelyzet alakult ki Európában. A járványt az emberek mellett a gazdaság is megsínyli, ezért a Bizottság azonnali válaszintézkedéseket hoz, hogy összehangolt európai fellépés révén enyhítse a COVID-19 társadalmi-gazdasági hatásait.
A Bizottság a rendelkezésére álló eszközök mindegyikét fel fogja használni a világjárvány következményeinek enyhítésére azzal a céllal, hogy:
- az egészségügyi rendszerek ellátását a szükséges mértékben biztosítsa az egységes piac, valamint a termelési-, forgalmazási- és értékláncok integritásának megőrzése révén;
- segítséget nyújtson az embereknek ahhoz, hogy a válság ne sújtsa aránytalan mértékben a jövedelmeket és a munkahelyeket, és hatása ne legyen tartós;
- támogassa a vállalkozásokat, és biztosítsa, hogy a pénzügyi ágazat likviditása továbbra is megmaradjon;
- elősegítse, hogy a tagállamok az állami támogatásra vonatkozó uniós keretrendszer és a Stabilitási és Növekedési Paktum teljes rugalmasságát kamatoztatva határozottan és összehangoltan léphessenek fel.
Az állami támogatásra vonatkozó uniós keretrendszer rugalmassága: A koronavírus-járványra a tagállamok hozzák meg a legfontosabb költségvetési válaszintézkedéseket nemzeti költségvetéseikből. Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak köszönhetően a tagállamok gyors és hatékony lépéseket tehetnek a COVID-19 miatt gazdasági nehézségekkel küzdő polgárok és cégek, különösen a kkv-k támogatásáért, és egy sor támogatási intézkedést életbe léptethetnek, köztük a következőket: bértámogatások bevezetése; a társasági adó, az áfa vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének felfüggesztése; közvetlen pénzügyi támogatás a fogyasztóknak (lemondott szolgáltatások/belépőjegyek miatt); a likviditási hiánnyal küzdő és sürgős megmentési támogatásra szoruló vállalkozások megsegítése; közvetlen ellentételezés a vállalatoknak a rendkívüli események okozta kárért (pl. a légi közlekedési és az idegenforgalmi ágazatban).
Az európai költségvetési keretrendszer rugalmassága: A Bizottság javaslatot fog tenni a Tanácsnak az uniós költségvetési keretrendszer által biztosított teljes rugalmasság alkalmazására, hogy a tagállamok végrehajthassák a járvány megfékezéséhez és a károk enyhítéséhez szükséges intézkedéseket.
Szolidaritás biztosítása az egységes piacon belül: Kizárólag egymással szolidárisan, egész Európára kiterjedő összehangolt megoldást találva leszünk képesek hatékonyan kezelni a népegészségügyi veszélyhelyzetet. A Bizottság minden szükséges lépést megtesz ennek érdekében: iránymutatást nyújt a tagállamoknak az ellátásbiztonságot garantáló megfelelő ellenőrzési mechanizmusok kialakítására vonatkozóan, gyorsított közös közbeszerzési eljárást indít e termékek beszerzése céljából, és ajánlást bocsát ki a CE-jelöléssel nem rendelkező védőfelszerelésekre vonatkozóan. Ezenfelül ma célzott jogszabályra tett javaslatot, hogy a légitársaságokat ideiglenesen kivonja a „használd vagy elveszíted” szabály alól (mely szerint a légitársaságoknak a résidők legalább 80%-át fel kell használniuk egy adott időszakon belül ahhoz, hogy a következő év azonos időszakában megtarthassák azokat).
Az uniós költségvetés mozgósítása: A nehéz helyzetben lévő kkv-k azonnali megsegítése érdekében az EU-költségvetés a meglévő eszközök igénybevételével likviditási támogatást nyújt majd ezeknek a cégeknek. A Bizottság a következő hetekben 1 milliárd eurót fog átirányítani az uniós költségvetésből garanciaként az Európai Beruházási Alapnak. Ez legalább 100 000 európai kkv-nak és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatnak nyújt majd segítséget mintegy 8 milliárd euró összegű finanszírozás révén.
A foglalkoztatásra gyakorolt hatás enyhítése: Védelmet kell nyújtani a munkavállalóknak a munkanélküliséggel és a jövedelemkieséssel szemben, a Bizottság pedig kész ehhez támogatást nyújtani a tagállamoknak.
Koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezés: A Bizottság azt javasolja, hogy a kohéziós politika forrásaiból irányítsanak 37 milliárd eurót a koronavírus okozta válság elleni küzdelemre. E célból azt indítványozza, hogy idén ne legyen köteles a strukturális alapok el nem költött előfinanszírozásának visszatérítésére kötelezni a tagállamokat. Ez az összeg mintegy 8 milliárd eurót tesz ki az uniós költségvetésben, amelyet a tagállamok az Unió egészére vonatkozó 29 milliárd eurós strukturális finanszírozás kiegészítésére használhatnak fel. Ez hatékonyan növelni fogja a 2020-as beruházások összegét, és elősegíti a 2014–2020-as kohéziós politikai programok keretében még le nem kötött 40 milliárd euró összegű finanszírozás felhasználásának az időszak elejére történő ütemezését.
A teljes sajtóközlemény itt olvasható.