EPR tájékoztató

TÁJÉKOZTATÓ

a kiterjesztett gyártói felelősség rendszeréről

Háttér, előzmények:

Az Európai Unió hulladékpolitikájának alapvetése, hogy az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési, (újra-használat, hasznosítás, ártalmatlantás) költségeit a gyártók, termelők fizessék meg. Ezt hívjuk kiterjesztett gyártói felelősségnek (angolul: extended producers responsibility, a továbbiakban EPR). Az Európai Unió többek között ettől az intézkedéscsomagtól várja a körforgásos gazdaság koncepciójának megvalósulását.

A körforgásos gazdaság lényege, hogy minél kevesebb termék váljék hulladékká, a képződő hulladékot pedig hasznosítsuk újra nyersanyagként minél nagyobb mértékben. A rendszer egyik sarokpontja, hogy a szennyező többet fizessen: a gyártók viselik a pénzügyi felelősséget a teljes termékéletciklus alatt keletkező hulladék kezeléséért, az ún. EPR-díj megfizetése révén.

Az EPR rendszer tehát olyan szakpolitikai eszköz, amely a gyártó pénzügyi és/vagy működési felelősségét kiterjeszti a termékre a fogyasztás utáni szakasz (a hulladék) kezelésére is. Ebben a rendszerben a gyártóknak, illetve az adott termék első belföldi forgalmazójának kell viselnie az úgynevezett körforgásos termékekből keletkező hulladék begyűjtésének, ártalmatlanításának a költségeit. Az EPR rendszer célja, hogy ösztönözze a termelőket a termékek környezetbarát tervezésére, a hulladék minimalizálására, a hulladék újrahasznosítására, vagy megfelelő kezelésére.

2024 végéig az uniós országoknak biztosítaniuk kell a gyártói felelősségvállalási rendszerek minden csomagolásra történő kiterjedését.

Irányelvi szabályozás:

Az EU 2018/852. számú irányelv a korábbi szabályozás átfogó módosítását jelenti, és célként írja elő, hogy 2025. december 31-ig az összes csomagolási hulladék legalább 65%-át, 2030-ig 70%-át újra kell hasznosítani. Az újrahasznosítási célok anyagonként a következő mértékek szerint alakulnak.

Újrahasznosítási célszázalékok anyagonként a 2018/852. Irányelv alapján

Hazai szabályozás:

2023. július 1-től Magyarországon is a gyártók, termelők a felelősek egyes termékek körforgásos hulladékkezelésének költségéért. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladék tv.) és a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet, a továbbiakban „Rendelet”) szerint kötelezettje a szigorú díjfizetési szabályoknak

• a körforgásos termék gyártója vagy
• ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő, az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarországon elsőként forgalomba hozza.

2023. július 1-től a következő körforgásos termékek gyártóira vonatkozik regisztrációs és díjfizetési kötelezettség:

• csomagolások
• egyes egyszer használatos műanyag termékek
• elektromos és elektronikus berendezések
• elemek és akkumulátorok
• gépjárművek
• gumiabroncs,
• reklámhordozó és irodai papír
• sütőolaj és -zsír
• textiltermékek
• fából készült bútorok

A gyártók teendői:

1. A gyártó a felelős a hulladék kezelésének megszervezéséért, de e kötelezettségét – néhány kivételtől eltekintve - a jogszabályok szerint kijelölt koncessziós szolgáltató (a MOHU) útján teljesíti;
2. A gyártónak a kapcsolat kialakítása érdekében regisztrálnia kell a MOHU Partner Portálján és meg kell adnia a Rendelet 3. mellékletében meghatározott adatokat;
3. A gyártónak egyéb adatszolgáltatási kötelezettsége van jogszabályi előírás vagy a koncessziós társaság kérése alapján;
4. A gyártónak kötelessége megfizetni a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat. Nem kell azonban kiterjesztett gyártói felelősségi díjat fizetnie a gyártónak azon kötelezően visszaváltási díjas termékek után, amelyekre nézve a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalomba hozatalának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti díjfizetési kötelezettség áll fenn

A díjfizetés:

A díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék gyártó általi első forgalomba hozatalával keletkezik. A Rendelet szerint forgalomba hozatalnak minősül a körforgásos termék tulajdonjogának

1. első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása vagy külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre, háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő átruházása, ideértve a tulajdonjog más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását is.
2. a saját célú felhasználás vagy
3. az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárból vagy a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti termékdíj raktárból a termék belföldre történő kitárolása,
4. a belföldi előállítású reklámhordozó papír esetében a nyomdai szolgáltatás teljesítése (nyomtatás és a termék átadása).

A díj mértékét a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter rendeletben határozza meg évente. A díj jellemzően tételes, egységre vetített díj, de pl. a borászati termék üvegcsomagolásának gyártója díjátalány-fizetésre jogosult. A gyártó a díjat negyedévente, a koncessziós társaság által kiállított számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül fizeti meg a koncessziós társaság részére.

Nem kell ugyanakkor a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni, ha a fizetésre kötelezett gyártó vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt körforgásos termék legalább hatvan százaléka önállóan vagy más termék alkotórészeként, tartozékaként igazoltan külföldre kiszállításra kerül.

Szankciók:

A fenti kötelezettségek teljesítését a hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi. E körben hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki, és amennyiben a bírságot a gyártó nem fizeti meg, úgy a hatóság a körforgásos termék forgalomba hozatalát felfüggesztheti.

Vonatkozó jogszabályok:

• EU 2018/852. számú irányelv: https://eur-lex.europa.eu/eli/dir/2018/852/oj/hun
• Hulladék tv.: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200185.tv
• Rendelet: https://njt.hu/jogszabaly/2023-80-20-22