TÁJÉKOZTATÓ
a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló jelentéstételi rendszerről
Háttér:
Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése. Az ESG egy új vállalati jelentéstételi terület, melynek célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomonkövetése, és az azokkal kapcsolatos éves beszámoló készítése.
Az ESG keretrendszeren belül 3 pillért különböztetünk meg, mely igazából az a 3 tématerület, amiben a vállalatoktól elvárt a jelentéstétel:
- Környezetvédelmi pillér: a vállalat olyan kibocsátásai, mint az üvegházhatású gázok, a lég-, víz- és talajszennyezés. Erőforrás felhasználási kérdések, például, hogy egy gyártó szűz vagy újrahasznosított anyagot használ a termelés során és hogyan gondoskodik egy vállalat arról, hogy a termékeibe bekerült alapanyagok „bölcsőtől a sírig” minél inkább vissza legyenek forgatva a gazdaságba és ne a hulladéklerakóban végezzék.
- Társadalmi pillér: A társadalmi pillér alatt jelentenek a vállalatok arról, hogy hogyan gondoskodnak dolgozóik fejlődéséről, illetve személyügyi kérdésekkel kapcsolatos gyakorlataikról. Itt jelentenek a vállalatok termékeik biztonságáról és minőségéről. Továbbá itt jelentenek az ellátási láncuk személyüggyel, munkahelyi biztonság- és egészségvédelemmel, etikátlan beszállítói magatartással kapcsolatos kérdéseiről.
- Irányítás pillér: Az irányitás pillér alatt jelentett főbb tényezők a részvényesek jogai, igazgatótanács diverzitása, a vezetőség kompenzációja, illetve, hogy az mennyire van összhangban a fenntarthatósági célokkal. Továbbá itt jelentenek versenyellenes magatartással és korrupcióval kapcsolatos tényezőkről a vállalatok.
Irányelvi szabályozás:
Az Európai Parlament 2022. novemberében elfogadta a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló 2464/2022/EU számú irányelvet (Corporate Sustainability Directive - CSRD), amely a korábban hatályos nem pénzügyi beszámolási irányelvet (NFRD) módosította. A CSRD támogatja az Európai Zöld Megállapodás elnevezésű szakpolitikai intézkedéscsomagot, amely a klímaválság leküzdésével az EU-t modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá hivatott átalakítani, 2050-ig nullára csökkentve az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását.
Hazai szabályozás:
A magyar ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény) célja, hogy a vállalatok azonosítsák és kezeljék működésük fenntarthatósági kockázatait, és erről az elvárt módon beszámolót készítsenek. Ez a transzparencia segíti a velük kapcsolatba lépő szervezeteket, különösen a pénz- és tőkepiaci szereplőket. Ösztönzi a fenntartható finanszírozást és az egységes vállalati felelősségvállalást környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe véve.
Milyen cégekre vonatkozik?
A törvény hatálya az EU-s CSRD rendeletben meghatározott fokozatos kiterjesztés elveit átvéve a következő magyarországi székhelyű vállalatokra terjed ki:
- 2024. üzleti évre vonatkozóan már alkalmazzák azok a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozások, amelyeknél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket: 1. a mérlegfőösszeg a 10 milliárd forintot, 2. az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot, 3. az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt;
- 2025. üzleti évre vonatkozóan alkalmazzák azok a nagyvállalkozások, amelyeknél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket: 1. a mérlegfőösszeg a 10 milliárd forintot, 2. az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot, 3. az átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt;
- 2026. üzleti évre vonatkozóan alkalmazzák a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások.
Az első ESG beszámolókat így az idei üzleti évre vonatkozóan 2025. elején kell közzétenniük az érintett, főként tőzsdei nagyvállatoknak.
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó:
- az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták,
- illetve minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít.
Központi felügyelet és kontroll
A törvény betartását és megfelelő alkalmazását a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága hivatott felügyelni. A hatóság a fenntarthatósági kérdések tekintetében ellenőrzi a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének megfelelőségét, az ESG adatszolgáltatási folyamatok átláthatóságát – szükség esetén pedig közigazgatási bírságot is kiszab 2026-tól kezdődően.
A hatóság nyilvántartást vezet az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról, az ESG tanúsítókról, az ESG tanácsadókról, a Magyarországon ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokról, az ESG minősítőkről, valamint azokról az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról, amelyek állami szervekkel vagy állami vállalatokkal is üzleti kapcsolatban vannak. Szintén ez a hatóság akkreditálja a Magyarországon bejegyzett ESG tanácsadókat, az ESG tanúsítványok kiadását, a Magyarországon ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokat.
A vállalatok kötelezettségei
A vállalatoknak fenntarthatósági szempontú kockázatkezelési rendszert kell létrehozniuk és rendszeres kockázatelemzést kell végezniük. Ezt a tevékenységet nem csak saját működésükre, hanem a teljes értékláncukra, köztük a beszállítóikra is ki kell terjeszteni. ESG stratégiát kell kialakítaniuk, ahol a számukra lényeges társadalmi felelősségvállalási és környezeti területeket azonosítják, melyekre ESG adatgyűjtési és mérési rendszert alakítanak ki. Az ESG teljesítmény mérése mellett annak javítása érdekében megelőzési és korrekciós intézkedéseket kell definiálniuk és végrehajtaniuk. Például panaszkezelési rendszert is ki kell alakítaniuk, amelyen keresztül bárki bejelentést tehet. Az előző feladatok eredményeinek bemutatására pedig teljesíteniük kell az ESG adatszolgáltatási kötelezettségüket.
A vállalkozásoknak évente ESG beszámolót kell készíteniük, ezt kötelesek ESG tanúsítóval auditáltatni, majd az üzleti év végét követő hat hónapon belül közzétenni a honlapjukon.
Az első hullámban érintett, főként tőzsdei nagyvállalatoknak már év elejétől alkalmazniuk kell a törvényben megfogalmazottakat.
A magyar ESG törvény egy keretszabályozás, melynek további részleteit végrehajtási rendeletekben fogják kidolgozni.
Vonatkozó jogszabályok:
- 2464/2022/EU. számú CSRD irányelv: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32022L2464
- ESG tv.: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2300108.tv