Az Európai Unió a jogállamiság elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy valamennyi uniós intézkedés alapjául olyan szerződések szolgálnak, amelyeket minden uniós tagállam – önkéntesen és demokratikusan – jóváhagyott. A Lisszaboni Szerződés a legújabb uniós szerződés, de már 10 éve hatályban van.
A szerződések az uniós tagállamok között létrejött, kötelező erejű megállapodások, amely meghatározzák az uniós célkitűzéseket, az uniós intézményekre vonatkozó szabályokat, a döntéshozatal módját és az EU és a tagállamai közötti viszonyt.
A Lisszaboni Szerződés 2007. december 13-án került aláírásra és 2009. december 1-jén lépett hatályba.
Célja a a 27-tagú EU demokratikusabbá és hatékonyabbá tétele, valamint annak biztosítása, hogy képes legyen jobban, egységes fellépés keretében kezelni a globális problémákat, például az éghajlatváltozást stb.
Milyen fő változásokat hozott a Lisszaboni Szerződés?
1. Az Európai Tanácsban általánossá vált a minősített többségi szavazás. 2014. november 1-je óta a Tanács kettős többségi döntéshozatali eljárásban szavaz, a döntések elfogadásához a tagállamok 55%-kának és az EU népessége legalább 65%-át képviselő kormányok támogatása szükséges.
2. Az Európa Tanács uniós intézményi státuszt és állandó elnököt kapott két és fél éves, egyszer hosszabbítható mandátummal. Az elnököt maga a Tanács választja.
3. A Szerződés az emberi méltóságot, az emberi jogokat, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget és a jogállamiság védelmét az Unió alapvető értékeiként írta le.
4. Az Alapjogi Chartában foglaltakat jogilag kötelező erőre emelte és lehetőséget adott az EU csatlakozására az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez.
5. A korábbinál átláthatóbbá vált az intézmények működése, világosabbá a hatáskörök, és teljesen új elemként megjelent az Unióból való kilépés joga is.
6. Az Európai Parlament szerepe megerősödött, mivel az együttdöntési eljárást - rendes jogalkotási eljárás néven - kiterjesztették az uniós jogszabályok túlnyomó többségének megalkotására.
7. A jobb átláthatóság szempontjából a Szerződés a korábbinál pontosabban határozza meg az EU hatásköreit (432), de az uniós hatáskörök száma csak kis mértékben és olyan területeken bővült, ahol erre minden tagállam szerint egyértelmű szükség volt.
8. A Szerződés a korábbinál pontosabban fogalmazza meg az EU-nak a közös kül- és biztonságpolitika terén betöltött szerepét.
9. Az EU egységesebb fellépését segíti, hogy önálló jogi személlyé vált. Ez lehetővé teszi, hogy az unió nemzetközi szerződéseket kössön, illetve csatlakozzon nemzetközi szervezetekhez.
10. A Szerződés létrehozta a Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselői posztot és ezt követően létrejött az Európai Külügyi Szolgálat is.
11. Az Európai Bizottság szerepe és hatásköre is megerősödött. A Bizottság elnökét minősített többséggel az Európai Tanács jelöli, figyelembe véve az aktuális európai parlamenti többséget, és az Európai Parlament egyszerű többséggel hagyja jóvá.
12. Az Európai Unió Bírósága a Szerződés nyomán a korábbi Európai Közösségek Bírósága átnevezésével jött létre.
Forrás: Európa közjog és politika (2018)
ec.europa.eu