Az Európai Bizottság közzétette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, a DESI 2019-es értékeit. Az eszköz segítségével nyomon követhető Európa általános digitális teljesítménye és az uniós tagállamok digitális versenyképesség terén mutatott teljesítménye. Magyarország a 23. helyen áll.
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóról (DESI) kiadott idei jelentés egyik legfőbb megállapítása, hogy azok az országok, amelyek az európai digitális egységes piaci stratégiával összhangban ambiciózus célokat tűztek ki maguk elé, és megfelelő beruházásokkal alapozták meg azokat, viszonylag rövid idő alatt is jobb teljesítményt tudtak elérni. Összességében az elmúlt évben mindegyik uniós tagország digitális teljesítménye javult. Az idén Finnország, Svédország, Hollandia és Dánia érte el a legjobb eredményt.
A 2019. évi DESI alapján Magyarország a 28 uniós tagállam között a 23. helyen áll. Eredményei az elmúlt néhány évben az uniós átlagnak megfelelő ütemben javultak, helyezésén azonban nem sikerült javítania az összesített rangsorban. Magyarország a széles sávú összekapcsoltság tekintetében teljesít a legjobban (valamivel az uniós átlag felett), ami a nagy sebességű és szupergyors széles sáv széles körű bevezetésének, valamint az új generációs hozzáférés és a szupergyors széles sávú infrastruktúra nagyarányú hálózati lefedettségének köszönhető. A legnagyobb kihívást továbbra is a digitális technológiák üzleti integráltsága és a digitális közszolgáltatások jelentik. Magyarország mindkét említett területen a legrosszabbul teljesítő tagállamok között van, eredménye jóval elmarad az uniós átlagtól. Az e-kormányzati szolgáltatások minősége gyengébb, mint más tagállamokban, igénybevételük aránya pedig átlag alatti. A vállalkozásoknak mindössze 14%-a (ez az EU-ban a legalacsonyabb arány) használ vállalati erőforrás-tervezési szoftvercsomagot az információk különböző részlegek közötti megosztása érdekében. Az e-kereskedelem, a nagy adathalmazok és a felhőalapú szolgáltatások használata hasonló képet mutat. A humán tőke tekintetében Magyarországon magas az IKT-diplomások aránya, az IKT-szakemberek aránya pedig közelít az átlaghoz, az internetfelhasználói készségeken azonban van még mit javítani.
A teljes sajtóközlemény ide kattintva olvasható.