Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájára (COP26) a világ vezetőinek részvételével került sor október 31. és november 12. között az egyesült királysági Glasgow-ban. A klímacsúcs célja, hogy összefogja az országokat a Párizsi Megállapodás céljainak megvalósítását célzó intézkedések felgyorsítása érdekében.
A megállapodásnak ez idáig 197 részes fele van, és két fő célt tűztek ki benne. Az első, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2 °C alatt kell tartani, és erőfeszítéseket kell tenni annak 1,5 °C-ra való korlátozása érdekében. A második cél pedig az, hogy alkalmazkodni kell az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz.
A COP ülésén az EU-t uniós küldöttség képviselte, amelyet Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Janez Janša szlovén miniszterelnök, az EU Tanácsának soros elnöke vezetett.
A tudomány álláspontja szerint a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartása a legjobb módja annak, hogy megóvjuk a bolygót az éghajlatváltozás veszélyes hatásaitól. Sajnos a világ jelenleg nem ezen az úton halad: a globális hőmérséklet emelkedik és a klímavédelmi intézkedések a világon mindenhol túl lassú ütemben haladnak.
Az Unió az évek során több olyan környezetvédelmi jogszabályt fogadott el, amelyek világviszonylatban is a legelőremutatóbbak közé tartoznak. Idén megújította éghajlatvédelmi törekvéseit is, és ennek keretében vállalta, hogy 2030-ig legalább 55 %-kal csökkenti a kibocsátásokat. Mindezek szolgálják az EU azon célját, hogy Európa 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon.
A klímacsúcson az EU arra ösztönözte a többi résztvevőt, hogy fokozzák a kibocsátáscsökkentésre irányuló kötelezettségvállalásaikat és fellépéseiket azért, hogy ezáltal a Párizsi Megállapodás célkitűzései elérhető közelségben maradjanak.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozásának legnagyobb hozzájárulójaként az EU finanszírozást nyújt fejlődő országoknak, ezzel segítve őket az éghajlatváltozás hatásainak kezelésében. Az Unió felkérte a többi fejlett országot, hogy ők is járuljanak hozzá a fejlődő országok támogatásához.
A klímacsúcson az EU több vállalást is tett, amelyek közül néhány: 1 milliárd euróval fog hozzájárulni a COP26 résztvevőinek globális erdővédelmi pénzügyi kötelezettségvállalásához. Az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és a Breakthrough Energy Catalyst programja közötti partnerség akár 1 milliárd dollárt mozgósíthat majd a következő négy évben a tiszta technológiák bevezetésének felgyorsítására és gyors kereskedelmi forgalomba hozatalára. Nem utolsó sorban létrejött az igazságos energetikai átmenetre irányuló partnerség is, ami a dél-afrikai gazdaság dekarbonizációját támogatja.
Az EU ambiciózus klímacéljait az Európa Zöld Megállapodás tartalmazza, amellyel az EU célja, hogy végigvezesse az Uniót azon az úton, amelynek végén a társadalom klímasemlegessé, a gazdaság pedig korszerűvé, erőforráshatékonnyá és versenyképessé válik.