A 2024. június 6–9. között tartott európai választások új fejezetet nyitottak az EU történetében. Az újonnan megválasztott európai parlamenti képviselők számos kulcsfontosságú döntést hoznak arról, hogy kik álljanak az uniós intézmények élén, és folytatják a Parlament munkáját a jogszabályok elfogadásában.
Az új parlamenti ciklus első plenáris ülését július 16-19. között tartják Strasbourgban.
Az ülés előtt az újonnan megválasztott képviselők közös politikai elképzelések alapján képviselőcsoportokat alakítanak.
Az első plenáris ülésen a Parlament megválasztja új elnökét, alelnökeit és a quaestorokat, valamint dönt az egyes parlamenti bizottságokban részt vevő EP-képviselők számáról.
Egy későbbi szakaszban a képviselők szavaznak az Európai Bizottság új elnökének megválasztásáról, majd közmeghallgatáson értékelik a biztosjelölteket. Az új Bizottságnak szüksége van a Parlament jóváhagyására a hivatalba lépéshez. A képviselők a plenáris ülésen szavaznak a Bizottságról.
A képviselők folytatják a jogszabályok vizsgálatát és módosítását, más uniós intézmények munkájának vizsgálatát és az aktuális kérdések megvitatását.
A tagállamoknak értesíteniük kell az Európai Parlamentet az újonnan megválasztott EP-képviselők neveiről.
Azoknak a képviselőknek, akiknek megválasztásáról értesítették a Parlamentet, parlamenti képviselői helyük elfoglalása előtt írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy semmilyen olyan tisztséget nem töltenek, mely ütközhet be az európai parlamenti képviselői tisztséggel. A Parlament jogi bizottsága ezt követően ellenőrzi ezeket a nyilatkozatokat.
A képviselők nem állampolgárságuk szerint rendeződnek az ülésteremben. Legtöbbjük egy olyan politikai csoporthoz csatlakozik, amely a sajátjához hasonló politikai értékekkel és célkitűzésekkel rendelkezik.
A képviselőcsoportok a választásokat követő hetekben alakulnak meg.
Egy képviselőcsoportban legalább 23 európai parlamenti képviselőnek kell lennie hét uniós országból. Minden képviselő csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat. Vannak olyan képviselők, akik egyetlen képviselőcsoporthoz sem tartoznak, őket független képviselőknek nevezik.
Új képviselőcsoportok a parlamenti ciklus során bármikor alakíthatók.
Az Európai Parlament új elnökének megválasztása a képviselők első feladata, amikor júliusban először ülnek össze a plenáris ülésen.
A képviselők két és fél évre választják az elnököt (azaz a parlamenti ciklus felére), amely megújítható.
Jelöltet egy képviselőcsoport vagy olyan európai parlamenti képviselők csoportja állíthat, amely az összes EP-képviselő legalább egy huszadát képviseli (36 képviselő).
A szavazás titkos. Az a jelölt lesz az elnök, aki a leadott szavazatok abszolút többségét kapja.
Ha három szavazási forduló után egyik jelölt sem szerzi meg az abszolút többséget, a képviselők a negyedik fordulóban választanak a harmadik forduló két vezető jelöltje közül.
A képviselők az első plenáris ülésen döntenek az egyes parlamenti bizottságokban ülő tagok számáról.
Ezt követően a képviselőcsoportok rendes tagokat és póttagokat neveznek ki a bizottságokba. Az egyes képviselőcsoportok bizottsági helyeinek elosztása a teljes Parlament összetételét tükrözik.
Az első plenáris ülést követő első bizottsági üléseken a bizottsági tagok elnököket és alelnököket választanak két és fél évre.
Az Európai Bizottság elnökének megválasztása az új Parlament egyik első feladata.
Az uniós vezetők által az Európai Tanácsban előterjesztett jelöltet felkérik, hogy tegyen nyilatkozatot a képviselők előtt, és vegyen részt a velük folytatott plenáris vitában. Ezután a képviselők titkos szavazása következik.
A parlamenti jóváhagyás érdekében a jelöltet legalább az összes EP-képviselő felének plusz egy főnek kell támogatnia. Ha a jelölt nem szerzi meg a szükséges többséget, az Európai Tanácsnak másik jelöltet kell javasolnia.
Forrás és további információk: europarl.europa.eu