Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a veszpremikamara.hu honlap a felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmaz. A honlap használatával Ön a tájékoztatást tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Tájékoztató a fogyasztók részére

Tájékoztató a békéltető eljárásban a fogyasztókat érintő legfontosabb szabályokról

 

A békéltető eljárás alapvető szabályait a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) tartalmazza.

 

KI A FOGYASZTÓ?

A fogyasztóvédelmi törvény alkalmazásában 2018. december 3-tól:

Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. A békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában - a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével - fogyasztónak minősül a fentieken túlmenően az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

A belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. február 28-i (EU) 2018/302 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2018/302 rendelet] alkalmazásában fogyasztónak minősül a fentieken túlmenően az (EU) 2018/302 rendelet szerint vevőnek minősülő vállalkozás is."

 

MILYEN ÜGYEKBEN JÁR EL A KAMARA MELLETT MŰKÖDŐ BÉKÉLTETŐ TESTÜLET?

(HATÁSKÖR)

18. § (1) bekezdés: „A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.”

A FOGYASZTÓI JOGVITA FOGALMA: s) fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy,

t) belföldi fogyasztói jogvita: adásvételi vagy szolgáltatási szerződés kapcsán felmerülő olyan jogvita, amely esetében a fogyasztó a termék vagy a szolgáltatás megrendelésének időpontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, és a vállalkozás rendelkezik Magyarországon székhellyel, telephellyel, fiókteleppel,

u) határon átnyúló fogyasztói jogvita: adásvételi vagy szolgáltatási szerződés kapcsán felmerülő olyan jogvita, amely esetében az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és a vállalkozás székhelye, telephelye, letelepedési helye ettől eltérő európai uniós tagállamban van, vagy az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye más európai uniós tagállamban található, és a vállalkozás székhelye Magyarországon van [2. § s), t), u) pontjai].

Vannak olyan esetek, amikor külföldön, egy európai uniós, izlandi vagy norvég vállalkozásnál vásárol, és problémája van a termékkel, és panaszt szeretne tenni.

A határon átnyúló egyedi fogyasztói panaszok és jogviták rendezésének megkönnyítése érdekében célszerű az Európai Fogyasztói Központ közreműködését kérni.

A segítségnyújtás ingyenes; szakszerű; informális, egyszerű; gyors; sok esetben eredményes; valamint permegelőző hatású.

Az Európai Fogyasztói Központ  elérhetőségei:

1027 Budapest, Csalogány utca 9-11.

Levelezési cím: Innovációs és Technológiai Minisztérium – Európai Fogyasztói Központ, 1440 Budapest Pf. 1.

Telefon: 06-1-896-77-47; 

E-mail: info@magyarefk.hu

Honlap: Európai Fogyasztói Központ

Facebook oldal: https://www.facebook.com/EuropaiFogyasztoiKozpont

 

Ha valakinek pénzintézetekkel, biztosító társaságokkal (amelyeknek felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank látja el) van jogvitája, akkor annak megoldását a Pénzügyi Békéltető Testületnél lehet kezdeményezni.

A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet között - szolgáltatás igénybevételére vonatkozó - jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése.” [A Magyar Nemzeti Bankról  szóló 2013. évi CXXXIX. törvény  96. § (1) bekezdése]

Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levélcím: Pénzügyi Békéltető Testület H-1525 Budapest Pf.:172.

Telefon: +36-80-203-776

E-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu

Honlap: http://www.mnb.hu/bekeltetes

 

MELYIK BÉKÉLTETŐ TESTÜLET ILLETÉKES ELJÁRNI A FOGYASZTÓ ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT ÜGYBEN?

Fő szabály: Az eljárásra a Fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti vármegyei (fővárosi) békéltető testület illetékes.

Ha a Fogyasztónak nincs belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, akkor az illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett Vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye határozza meg.

A Fogyasztó – az előzőekben ismertetett szabályok mellőzésével -  megjelölheti, hogy melyik (19 vármegyei és a Fővárosi) békéltető testület előtt kívánja az eljárást lefolytatni [20. § (3) bekezdés]. Ebben az esetben az általa kiválasztott testületnek kell a beadványát megküldeni, azzal  a kifejezett kéréssel, hogy az eljárást a címzett testület indítsa el.

Ha több fogyasztó közösen terjeszt elő kérelmet, bármelyik kérelmezőre illetékes testület valamennyi kérelmezőre nézve illetékes. [20. § (1)- (4)  bekezdései]

Online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén az eljárásra valamennyi békéltető testület illetékes.

 

MI SZÜKSÉGES AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁHOZ? KI NYUJTHATJA BE, ÉS MILYEN FORMÁBAN?

A Fgytv. 27. §: „A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.”

A kérelmet a Fogyasztó nyújthatja be (vagy az általa meghatalmazott személy – meghatalmazással). Ahhoz, hogy a kérelem megfeleljen a törvényi követelményeknek, a békéltető testület ajánlja, hogy használják a honlapon közzétett minta-nyomtatványt (Természetes személyek fogyasztói kérelme – 2015; illetve a Nem természetes személyek fogyasztói kérelme – 2015.).

A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Az írásos formának a levél, távirat, távgépíró vagy telefax útján, továbbá bármely egyéb olyan eszközzel is eleget lehet tenni, amely a békéltető testület számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. (A benyújtott kérelem bármikor visszavonható.)

 

MIT KELL TARTALMAZNIA A KÉRELEMNEK?

A konkrét előírásokra a 28. § vonatkozik, melynek megfelelően a kérelemnek tartalmaznia kell

a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, [előfordul, hogy csak az e-mail címét adja meg a Fogyasztó – ez nem elegendő! Ugyanakkor a kapcsolattartás miatt, a gyorsabb ügyintézés érdekében célszerű megadni a telefon/fax számot, az e-mail címet is!]

b) a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,

c) ha a fogyasztó az illetékességet a 20. § (3) bekezdésére kívánja alapítani – akkor kérelmezett testület megjelölését,

d) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,

e) a fogyasztó nyilatkozatát, hogy megkísérelte az egyeztetést a Vállalkozással   (27. §)

f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,

g) a testület döntésére irányuló indítvány,

h) a fogyasztó aláírását.

A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot a 27. §-ban előírt egyeztetés megkísérléséről.

Ha meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást.

Ha a kérelem nem felel meg a fentieknek, a békéltető testület elnöke a hiány megjelölésével - a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – megfelelő határidő biztosításával, pótlásra hívja fel a kérelmezőt. Ha a határidőben nem érkezik be a pótlás, az eljárás megszüntetésre kerül.

 

A BEÉRKEZETT KÉRELEM ALAPJÁN TETT INTÉZKEDÉSEKRŐL

A testület elnöke a beküldött dokumentációt, a beérkezéstől számított 8 napon belül megvizsgálja. (Csak tájékoztatásul mondjuk el, hogy sem az elnök, sem a testület tagjai nem alkalmazotti, vagy egyéb munkajogviszonyban végzik a tevékenységüket, nem „hivatalnokok”, nem munkaidőben végzik a munkát!), és ha megállapítja  testület hatáskörét és illetékességét, akkor – fő szabályként - az eljárás megindulásától számított hatvan napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.

(Ez az időpont Veszprém vármegyében általában 25-45 napon belüli időre esik.)

Az eljárást 90 napon belül be kell fejezni, az elnök egyszer 30 nappal ezt a határidőt meghosszabbíthatja,

A vizsgálat során, ha adat, tény merül fel arra, ha az elnöknek tudomására jut, hogy

a) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt

aa) békéltető testület előtt eljárást indítottak,

ab) közvetítői eljárást indítottak,

ac) per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak,

b) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti ügyben fizetési meghagyás kibocsátására került sor,

c) a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű,

d) a kérelemből megállapítható, hogy az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának, illetve ha a békéltető testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására vagy

e) a fogyasztó a hiánypótlási felhívást - az erre nyitva álló határidőben - nem teljesítette, akkor az elnök az eljárást meghallgatás kitűzése nélkül megszünteti [Fgytv. 29. § (4)bekezdés]. Az elnök a kérelem meghallgatás kitűzése nélküli elutasítása esetén ennek tényéről, valamint indokáról a feleket a kérelem kézhezvételétől számított huszonegy napon belül értesíti a Fogyasztót, adott esetben a Feleket. [Veszprém vármegyében, ha ilyen előfordult, akkor a tudomás szerzéstől számítottam általában 8 napon belül megtörtént a kiértesítés.]

Ugyanez történik akkor is, ha az eljárás, a meghallgatás során szerez ezekről tudomást az eljáró tanács, akkor ők is megszüntetik az eljárást.

 

A MEGHALLGATÁSRÓL

A meghallgatást Veszprémbe, a Radnóti tér 1. fsz. 116-os (vagy 115-ös) irodájába hívja össze a testület elnöke. (Az ezzel kapcsolatos kiértesítést, tájékoztatást tartalmazó levelek olvashatóak a honlapon is!)

A tanács elnöke a meghallgatás hivatalos „megnyitását” követően

  • bemutatja  az eljáró tanácsot, (ha volt tagi javaslat – kitér annak teljesítésére; a változtatás indokára; elfogadja-e a jelölő ezt?, van-e kifogás bármelyik taggal szemben?,stb.)
  • megállapítja, hogy a kért tanácstag szerepel-e a tanács összetételében, ismerteti a tanács összetételét.
  • azonosítja a megjelent Feleket; ha a Feleken kívül jelen kíván lenni bárki, ahhoz a másik félnek hozzá kell járulnia;
  • rögzíti, hogy az értesítések szabályszerűen kézbesítettek voltak-e (vagyis van-e kézbesítésből származó akadálya a meghallgatásnak), a távolmaradó bejelentette-e távolmaradását és a meghallgatás távollétében való megtartását,
  • röviden ismerteti az eljárás célját (egyezség létrehozása), illetve 
    a döntési lehetőségeket.
  • Először azt kell vizsgálni, hogy sikerül-e egyezséget létrehozni.  Ha nem sikerült, akkor folytatni kell az eljárást.
  • A Felek nyilatkoznak az ügyről, álláspontjukról.
  • Az eljáró tanács döntést hoz, és azt a meghallgatás végén ki is hirdeti. A döntést írásba foglalása  után tértivevényes levélben kézbesíti a Feleknek.

A meghallgatás időtartama kb. egy óra.

A Felek - így a Fogyasztó is - nem kötelesek az eljárás során jogi képviselőt igénybe venni, azonban az eljárás bármely szakában kérhetnek független szakvéleményt, illetve képviselheti vagy segítheti őket harmadik fél.

 

AZ ELJÁRÓ TANÁCSRÓL

A békéltető testület tagja egyedül jár el.

Az egyedül eljáró testületi tag jogi vagy közgazdasági felsőfokú végzettséggel kell, hogy rendelkezzen.

Ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita bonyolultsága indokolja, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el.

Ha azt bármely fél kéri, akkor a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el.

Ahol a törvény a továbbiakban eljáró tanácsot, illetve az eljáró tanács elnökét említi, azon az egyedül eljáró testületi tagot is érteni kell.

Nem vehet részt az eljárásban az a békéltető testületi tag, aki az üggyel kapcsolatban a fogyasztónak vagy a vállalkozásnak tanácsot adott és a megelőző három évben az eljárásban részt vevő vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állt.

 

ÍRÁSBELI LEBONYOLÍTÁS

Arra is van lehetőség, hogy az elnök a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie. A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a fél - az elnök erre irányuló felhívásának kézbesítésétől számított - tizenöt napon belül nem nyilatkozik. [Fgytv. 29. § (5) – (7) bekezdés]

 

A DÖNTÉSEKRŐL

A békéltető testületi eljárás során a fő cél a felek közötti egyezség létrehozása (Fgytv. 30. §), illetve jóváhagyása.  Ha ilyen ajánlatot a Vállalkozás a válasziratban nem tett, és nem is jelent meg a meghallgatáson, akkor erre az eljárásban nincs lehetőség. Ha létrejön az egyezség, de azt mégsem hajtja végre a Vállalkozás, akkor a bíróságtól végrehajtási záradékolást lehet kérni.

A törvény szerint a békéltető testület akkor hozhat a bepanaszolt vállalkozóra nézve kötelezést tartalmazó  (és így akár bírósági végrehajtás útján is kikényszeríthető) határozatot (Fgytv. 32. § a) pont), ha a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadásáról a vállalkozás előzetesen, vagy legkésőbb a döntésig nyilatkozik (alávetés).

[Rögzíti a törvény azt is, hogy a megtett egyezségi ajánlat elfogadása előtt a fogyasztó szabadon dönthet arról, hogy elfogadja a békéltető testület ajánlását, az egyezségi ajánlatot, valamint a kötelezést tartalmazó határozatot.]

Ennek hiányában – amennyiben az eljáró tanács elfogadja a fogyasztó álláspontját (részben, vagy egészében) - akkor a vállalkozó számára ajánlást (Fgytv. 32. § b) pont) fogalmaz meg. Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – a törvényben írt egyéb feltételek teljesülése esetében – nyilvánosságra hozza, a fogyasztó nevének megjelölése nélkül (Fgytv. 36. § (1) bekezdése). Az ajánlás hatósági vagy bírósági úton nem kényszeríthető ki.

Az ajánlás elleni fellebbezést a törvény 34. § (2) bekezdésében írt szabály zárja ki!

A Fél, az ajánlás részére történt kézbesítéstől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Veszprém Vármegyei Törvényszéktől (8200 Veszprém, Vár u. 19.) amennyiben

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból.

A Vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes vármegyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

A pert a Veszprém Vármegyei Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az eljáró tanácsnak az eljárást ajánlással lezáró döntése nem érinti a Feleknek az a jogát, hogy az ügyet békéltető testületi eljáráson kívül ismételten áttekintsék, illetve, a Fogyasztónak lehetősége van arra, hogy igényét bírósági eljárás keretében kísérelje meg érvényesíteni [Fgytv. 34. § (1) bekezdése].

A Fgytv. 36. § (5) bekezdésének alapján a Fogyasztó köteles az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról értesíteni a békéltető testületet. Ha a Vállalkozás nem teljesíti az ajánlásban foglaltakat, úgy a Fgytv. 36. § alapján a békéltető testület a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét, a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – a törvényben írt egyéb feltételek fennállása esetén - nyilvánosságra hozza.

Más esetekben a békéltető testület eljáró tanácsa megszünteti az eljárást (Fgytv. 31. § (3) bekezdés),

[A tanács az eljárást megszünteti, ha

a) a fogyasztó a kérelmét visszavonja,

b) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,

c) az eljárás folytatása lehetetlen,

d) az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból - ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható - nincs szükség,

e)  a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt

ea) békéltető testület előtt eljárást indítottak,

eb) közvetítői eljárást indítottak,

ec) per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak,

f) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti ügyben fizetési meghagyás kibocsátására került sor,

g)) a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű,

h) a kérelemből megállapítható, hogy az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának, illetve ha a békéltető testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására.]

vagy a kérelem elutasításáról dönt (Fgytv. 32/A. §). 

 

AZ ELJÁRÁS EGYÉB – FONTOSABB SZABÁLYAIRÓL, A FOGYASZTÓ JOGAIRÓL ÉS KÖTELEZETTSÉGEIRŐL, LEHETŐSÉGEIRŐL A TESTÜLET HONLAPJÁN KÖZZÉTETT TÁJÉKOZTATÓKBÓL  SZEREZHET TOVÁBBI INFORMÁCIÓT.