VESZPRÉM VÁRMEGYE GAZDASÁGA
2025. I. FÉLÉV
Tartalom:
BEVEZETÉS
2025 I. félévében Veszprém vármegye gazdasága még mindig a globális felvevőpiacok állapotából fakadó kihívásokkal néz szembe. A vármegye exportorientált iparának, azon belül is főleg a járműipar termékeinek felvevőpiacai kisebb keresletet biztosítanak. Az építőipar a tavalyi visszaesés után idén sem talált magára. A feldolgozóipari beruházások viszont, ha alacsony szintről és csekély mértékben is, de bővültek.
FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓK ALAKULÁSA VESZPRÉM VÁRMEGYÉBEN
(2025. I. félév, az előző év azonos időszakához képest)
(1. sz. ábra)
GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY
Veszprém vármegye 2023-ban nem tudta megismételni a megelőző évi kiemelkedő gazdasági teljesítményét, mindezzel együtt sem lett kedvezőtlenebb az országos szintű pozíciója. A bruttó hazai termék nagysága az országos érték 2,7%-a, 2036 milliárd forint volt. Az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke 6,0 millió forintot tett ki, ami a 7. legmagasabb volt a vármegyék és a főváros rangsorában.
A szomszédos vármegyék közül Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyében haladta meg az egy főre eső bruttó hazai termék a veszprémit, míg Zalában és Somogyban alacsonyabb volt az érték. Az országos átlag 77%-a volt a veszprémi érték, amely kis mértékben elmaradt a 2022-es négyötödös aránytól és gyakorlatilag megegyezett a két évvel korábbival.
AZ EGY FŐRE JUTÓ BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, 2023
(millió Ft; országos átlag: 7,8)
(2. sz. ábra)
2023-ban 1761 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket állítottak elő Veszprém vármegyében, amelynek 40%-át a termelőágak adták, meghaladva az egyharmadot kitevő országos arányt. A feldolgozóipari kibocsátás 26%-os aránya tíz évvel korábban volt utoljára alacsonyabb.
A FELDOLGOZÓIPAR ARÁNYA A BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉKEN BELÜL, 2023
(%; országos átlag: 19,9)
(3. sz. ábra)
A szolgáltató szektor 60%-os részarányából a kereskedelem, szállítás és raktározás, vendéglátás, illetve a közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás ágcsoportok egyaránt 17%-os súlyt képviseltek, az ingatlanügyletek arány 13, az üzleti szolgáltatásoké 8,4% volt a vármegyében.
VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET
Veszprém vármegyében 2025. 1–8. hónapjában összességében emelkedett a regisztrált vállalkozások száma, élénkült a vállalkozói kedv, annak ellenére, hogy az augusztusi mutatók kedvezőtlenül alakultak. 2025 január–augusztusában az előző év azonos időszakához képest 5,1%-kal több, összesen 2,5 ezer újonnan alakult vállalkozást jegyeztek be, emellett 22%-kal kevesebb, 2,3 ezer vállalkozás szűnt meg. Az alakulások és a megszűnések egyenlege az első félév hónapjaiban még pozitív volt, de augusztusban jelentősen emelkedett a megszűnések száma.
AZ ÚJONNAN ALAKULT ÉS MEGSZŰNT VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA VESZPRÉM VÁRMEGYÉBEN
(4. sz. ábra)
Az árbevételük alapján az ország ötszáz legnagyobb vállalkozása között mindössze tizenkét Veszprém vármegyei vállalkozást találunk, az előző évinél egyel többet. Ezen, többségében elektronikai termékek gyártásával foglalkozó vállalkozások a TOP 500 létszámából 2,6, árbevételéből 1,7%-kal részesedtek, mellyel Veszprém a főváros és a vármegyék sorrendjében a középmezőnyben helyezkedik el: létszáma alapján a 7., árbevétele szerint a 11.
BERUHÁZÁSOK
A Veszprém vármegyei székhelyű gazdasági szervezetek 2024. évi 192 milliárd forint értékű fejlesztési tevékenysége 34%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A főváros és a vármegyék között ennél nagyobb visszaesést csak Nógrádban figyeltek meg. Összehasonlító áron az agrárium 23, a feldolgozóipar 26, a kereskedelem 31, míg a szállítás, raktározás 35%-kal fordított kevesebbet beruházásokra, mint 2023-ban.
2025 I. félévében a 89 milliárd forint értékű új beruházás összehasonlító áron 2,2%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. A volumen változása szerint a vármegye teljesítménye területi összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedett el. Az egy lakosra jutó beruházási érték (268 ezer forint) a hazai átlag 54%-át, a vármegyék átlagának pedig háromnegyedét tette ki. A vármegyék és a főváros rangsorában ezzel az értékkel – akár csak egy évvel korábban – Veszprém a 13. helyen állt.
2025 első hat hónapjában a vármegyei beruházásokból legnagyobb arányban (51%) részesedő feldolgozóipar 3,9%-os és az egytizedes részarányú mezőgazdaság 21%-os bővülése nem tudta ellensúlyozni a szállítás, raktározás 15, az oktatás 33 és a kereskedelem beruházásainak 41%-os visszaesését. A feldolgozóipari fejlesztések 56%-át gépipari tevékenységet folytató vállalkozások valósították meg. Ezen belül kiemelkedtek a közúti járműgyártáshoz kapcsolódó beruházások
A BERUHÁZÁSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKE VÁRMEGYÉNKÉNT, 2025. I. FÉLÉV*
(5. sz. ábra)
(1: Az adatok évközi adatgyűjtésből származnak, a szervezetek beruházásait székhely szerint tartalmazzák, függetlenül a beruházás helyétől, és a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési szervekre és a kijelölt nonprofit szervezetekre vonatkoznak. Előzetes adatok.)
IPAR
Az ipari termelés a 2023. évi mérséklődés után 2024-ben jelentős visszaesést szenvedett el, a négy főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások Veszprém vármegyei telephelyein 10%-kal csökkent a kibocsátás. 2025 I. félévében 6,5%-os csökkenéssel folytatódott az ipar lejtmenete, júniusig minden hónap alulmúlta az előző évi értéket, legnagyobb mértékű a júniusi 19%-os visszaesés volt. Az első hat havi 994 milliárd forint értékű kibocsátás egy főre jutó értéke 3,0 millió forintot tett ki, 5,7%-kal meghaladva az országos átlagot.
A 49 főnél többet foglalkoztató vármegyei székhelyű ipari vállalkozások ipari termelési értéke (víz- és hulladékgazdálkodás nélkül) közel tizedével alulmúlta az előző év azonos időszaki értéket 2025 első hat hónapjában. A csökkenés szinte teljes egészében a feldolgozóipari kibocsátás 58%-át adó járműipar teljesítményének 16%-os visszaesésével magyarázható, míg a gumi-, műanyag- és építőanyagipar termelése 5,2%, a kohászat, fémfeldolgozásé 7,8%-kal csökkent. Ugyanakkor a vármegyei teljesítmény egytizedét adó vegyi anyag, termék gyártása ágazatcsoport kibocsátása 12%-kal bővült.
A FELDOLGOZÓIPARI TERMELÉS MEGOSZLÁSA FŐBB ÁGAZATOK SZERINT*, 2025. I. FÉLÉV
(6. sz. ábra)
(*A 49 főnél többet foglalkoztató vármegyei székhelyű ipari vállalkozások adatai alapján.)
A termelés visszaesése jórészt a nemzetközi értékláncokba betagozódó iparági termékek alábbhagyó exportkeresletére vezethető vissza. Az 1030 milliárd forintot kitevő értékesítések 10%-os csökkenését a belföldi eladások 14, illetve az export 8,6%-os visszaesése okozta. A vármegyei ipari értékesítés 81%-a, 831 milliárd forint származott kivitelből.
A megközelítőleg egyaránt kilenctizednyi exportaránnyal jellemezhető járműipar 15, a kohászat, fémfeldolgozás 11%-os csökkenést regisztrált a külpiaci értékesítésekben. A hazai és külföldi értékesítési szerkezet alapján kiegyensúlyozottabb gumi-, műanyag- és építőanyagipar exportja 3,1%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól, míg a vegyi anyag, termék gyártása 15%-kal növelte külpiaci értékesítéseit.
A BELFÖLDI- ÉS EXPORT ÉRTÉKESÍTÉS MEGOSZLÁSA ÉS AZ EXPORT ÉRTÉKESÍTÉS ÉVES VÁLTOZÁSA A FŐBB
ÁGAZATOKBAN, 2025. I. FÉLÉV
(7. sz. ábra)
(*A 49 főnél többet foglalkoztató vármegyei székhelyű ipari vállalkozások adatai alapján.)
EXPORT ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE VÁRMEGYÉNKÉNT*, 2025. I. FÉLÉV
(8. sz. ábra)
(*A 49 főnél többet foglalkoztató vármegyei székhelyű ipari vállalkozások adatai alapján.)
ÉPÍTŐIPAR, LAKÁSÉPÍTÉSEK
2024-ben a vármegyei székhelyű építőipari szervezetek 84,8 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron 5,8%-kal kevesebbet az előző évinél. Építményfőcsoportok szerint a termelés mérséklődését a kibocsátás valamivel több mint kétharmadát adó épületépítések 13%-os volumencsökkenése okozta, miközben az egyéb építmények építése ugyanennyivel emelkedett.
2025 I. félévében a nemzetgazdasági ág 40,3 milliárd forint termelési értéke csupán 0,7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A csökkenés mértéke területi összehasonlításban itt volt a legalacsonyabb. A teljesítmény mérséklődését a kibocsátás háromtizedét kitevő egyéb építmények építésének 3,0%-os volumencsökkenése okozta.
2025 első hat hónapjában az egy lakosra jutó termelési érték 120,9 ezer forintot tett ki a vármegyében, ami a hazai átlag 48, a vármegyék átlagának pedig 61%-át érte el. A vármegyék és a főváros rangsorában ezzel az értékkel – akár csak egy évvel korábban – Veszprém a 15. helyen állt.
AZ ÉPÍTŐIPARI TERMELÉS VOLUMENVÁLTOZÁSA
(AZ ELŐZŐ ÉV AZONOS IDŐSZAKÁHOZ KÉPEST)
(9. sz. ábra)
A vármegyei székhelyű építőipar kibocsátásának kilenctizedét az 5–49 főt alkalmazó vállalkozások adták. A vállalkozások által kötött szerződések értéke (32,4 milliárd forint) 27%-kal volt magasabb a tavalyinál. Az építőipari vállalkozások 2025. június végén fennálló, 13,4 milliárd forint értékű szerződésállománya összehasonlító áron 1,6-szerese az egy évvel korábbinak.
Veszprém vármegye 2019-ben még egyik meghatározó szereplője volt az ország lakásépítési piacának. A sokéves csúcsot követően – a 2022-es növekedést kivéve – évről évre kevesebb lakás épült a vármegyében. 2025 I. félévében azonban kedvező fordulat következett be a vármegye lakáspiacán: az előző év azonos időszaki alacsony bázisnál 31%-kal több, 179 új lakást adtak át, illetve nőtt a kiadott lakásépítési engedélyek száma is.
TURIZMUS ÉS KISKERESKEDELEM
A tavalyi évhez képest szerényebb forgalmat hozó július miatt a Veszprém vármegyei szállásadók az év első 7 hónapjában mérsékelt forgalomnövekedést tapasztalhattak. A vármegye szálláskapacitását ez év júliusában 232 (az előző évinél 12-vel kevesebb) kereskedelmi szálláshelyen 9,1 ezer szobával és 37 ezer férőhellyel várták a vendégeket. A kiadható szobák száma több mint százzal csökkent, a férőhelyeké ugyanakkor kismértékben nőtt.
A VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA A SZÁLLÁSHELYEKEN VESZPRÉM VÁRMEGYÉBEN
(10. sz. ábra)
A szálláshelyeket 2025 első hét hónapjában 750 ezer vendég kereste fel, akik együttesen 2,0 millió vendégéjszakát töltöttek el. Noha a vendégszám 2,3%-kal bővült, a vendégéjszakák száma érdemben nem változott.
2025 első hét hónapjában az előző évinél folyó áron 10%-kal több, összesen 43,3 milliárd forint árbevétel képződött. A bevételek héttizede a szállásdíjakból, negyede a vendéglátásból származott.
A KISKERESKEDELMI FORGALOM VOLUMENVÁLTOZÁSA VÁRMEGYÉK SZERINT,% 2025 I. FÉLÉV
(%; országos átlag: 2,6)
(11. sz. ábra)
A Veszprém vármegyei kiskereskedelmi üzlethálózat 2025 I. félévében 313 milliárd forint értékű forgalmat ért el. Az éves alapon számolt, kiigazítatlan volumenindex alapján az országosnál (102,6%) kisebb mértékben nőtt az üzletek forgalma az I. félévben (101,3%).
A KISKERESKEDELMI ÜZLETEK FORGALMÁNAK VOLUMENVÁLTOZÁSA VESZPRÉM VÁRMEGYÉBEN*
(az előző év azonos hónapjához viszonyítva)
(12. sz. ábra)
(* 2024. októbertől előzetes adat)
2024. év végén 3,9 ezer kiskereskedelmi üzlet (gépjármű- és járműalkatrész üzletekkel együtt) várta a vásárlókat, 142-vel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az üzletek közül 1363-at üzemeltettek egyéni vállalkozók.
MUNKAERŐPIAC
2024-ben a gazdaságilag aktívak száma, a fogyatkozó népességszám mellett 2,4 ezer fővel gyarapodott a vármegyében. A foglalkoztatottak száma az előző évi visszaesést követően ismételten megközelítette a 166 ezer főt, a foglalkoztatotti arány meghaladta 66%-ot. A munkanélküliek száma egy év alatt 3,8 ezerről 4,7 ezerre nőtt, de a munkanélküliségi ráta éves átlagban 3,0% alatt maradt.
A 15–74 ÉVES NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA
(13. sz. ábra)
A vonatkozási körbe (2) tartozó vármegyei szervezeteknél 2025 április–júniusában 105 ezer fő állt alkalmazásban, 0,9%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában (3). Az alkalmazotti létszám közel 1000 fős visszaeséséhez leginkább az egészségügy (-894), valamint a feldolgozóipar (-640) járult hozzá, előbbiben 9,9, utóbbiban 1,9%-kal dolgoztak kevesebben.
Az alkalmazottak háromtizede, több mint 32 ezer fő a feldolgozóiparban dolgozott, de az egyes ágazatokban eltérően alakultak a létszámok. A legnagyobb ipari foglalkoztató a vármegyében a járműipar (azon belül is a járműalkatrész gyártás), ahol közel tizedével kevesebben álltak munkában, mint egy évvel korábban, ennek következtében az alkalmazotti létszám 10 ezer fő alá csökkent. Az előbbi ágazathoz szorosan kapcsolódó fémipar és gépgyártás létszáma szintén visszaesett, előbbi 6,1, utóbbi 23%-kal.
2025 II. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 620 ezer forint volt, amely 7,3%-kal múlta felül az előző év azonos időszakát. Ez a növekedés elmaradt az országos átlagtól, ezért a vármegyei és az országos átlagkeresetek közti olló tovább nyílt, és a különbség 69 ezerről 85 ezerre emelkedett. A szellemi foglalkozásúak keresete a vármegyei átlagnál kevésbé nőtt (6,9%), átlagosan bruttó 773 ezer forintot kerestek havonta, a fizikai munkakörökben dolgozóké jobban emelkedett (7,5%), átlépve a bruttó 500 ezer forintot. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezményekkel korrigált nettó átlagkeresete 428 ezer forint volt.
2: Munkáltatók teljes köre (alkalmazottal rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek, illetve költségvetési intézmények teljeskörűen)
3: A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) revideálta a 2019 január és 2025 február közötti időszakra közzétett kereseti adatait: Link. Módszertani változás: Link
Vissza a Business Eminence főoldalra >>