A 2024. évi társaságiadó-bevallások összesítése
Veszprém vármegyében
Tartalom:
A foglalkoztatottak száma és az átlagbérek
Naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő vállalkozások
BEVEZETÉS
Elemzésünk a Veszprém vármegyei vállalkozások 2024-es társaságiadó-bevallásainak adatain alapul*, így nem terjed ki a kiva hatálya alá tartozó, az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő, az újonnan alakult vagy megszűnő, a székhelyáthelyezéssel, illetve a vármegyén kívüli képviselővel rendelkező csoportos tao-adóalanyisággal érintett vállalkozásokra. Bemutatjuk továbbá a 100, és a 300 legnagyobb nettó árbevételt elérő cég vármegyén belüli részarányát (ez a rangsor nem azonos az Opten Cégtárból készült toplistával), illetve helyenként kitérünk a vállalkozási kategóriákra is: mikro-, kis-, és középvállalkozásokra (továbbiakban: kkv), valamint az egyéb vállalkozásokra. Ez utóbbi csoportba tartozik a nagyvállalati kör, valamint a 25 százalék feletti állami vagy önkormányzati tulajdoni részesedéssel bíró társaságok és a nonprofit szervezetek.
A társaságiadó-bevallást beadók köre egyik évről a másikra jelentősen változik – például a csoportos adózás választásából adódóan –, ezért a dinamikák helyett a vármegyén belüli megoszlásokat ábrázoljuk.
*Forrás: Veszprém vármegyében székhellyel rendelkező, a naptári évvel azonos üzleti évet és magyar számviteli elszámolást választó kettős könyvvezetésű vállalkozások 2024-es társaságiadó-bevallásainak adatait összesítő gyorsjelentés. Adatok zárása: 2025.07.31.
A BEVALLÁSOK SZÁMA
2024-re vonatkozóan 9 505 Veszprém vármegyei vállalkozás nyújtott be társaságiadó bevallást, a legtöbb cég főtevékenységként a kereskedelmet jelölte meg (1. számú ábra). Ezt követte a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, az építőipar és a feldolgozóipar. Ez a négy nemzetgazdasági ág a vármegyei vállalkozások mintegy felét tették ki. A TOP300- és 100-cég körében a feldolgozóipar számított a legnagyobb szegmensnek, az előbbinél 36,3, az utóbbinál 51 százalék volt az arány.
A kkv-szektor kilencezres állománya a gazdasági társáságok 94,9 százalékát jelentette, ezek túlnyomó többsége mikrovállalkozás volt. Az egyéb vállalkozások közé 481 cég tartozott. A Veszprém vármegyei vállalkozások 92,3 százaléka 10 főnél kevesebbet foglalkoztatott 2024-ben, ezen belül a 0-1 fővel működők a vármegye cégeinek több mint 60 százalékát fedték le. A 250 fő feletti létszámú kategóriába 29 vállalkozás tartozott. A TOP300-ból 136 cég 50 vagy több dolgozóval végezte tevékenységét, 10 alatti létszámmal pedig 45-en működtek. A TOP100-ból 27 vállalkozás foglalkoztatott 250 vagy annál több dolgozót, egy cég pedig egyáltalán nem szerepeltetett alkalmazotti létszámot bevallásában.
A TÁRSASÁGIADÓ-BEVALLÁSOK SZÁMA ÉS MEGOSZLÁSA
VESZPRÉM VÁRMEGYÉBEN
(1. sz. ábra)
ÜZEMI BEVÉTELEK
A Veszprém vármegyei cégek 3 592,1 milliárd forint üzemi bevételt mutattak ki, melynek több mint 93 százalékát a nettó árbevétel tette ki. A vármegye nettó árbevételének 84,3 százalékát a TOP300-, 75,5 százalékát pedig a TOP100- vállalkozás adta (2. számú ábra).
NETTÓ ÁRBEVÉTEL (MILLIÁRD FT)
(2. sz. ábra)
Ugyanezt más szempont szerint csoportosítva, a vármegyei nettó árbevétel 62,5 százaléka a 481 egyéb, a fennmaradó 37,5 százalék pedig a több mint kilencezer kkv-vállalkozáshoz tartozott. Utóbbin belüli három kategóriában (mikro-, kis-, és középvállalkozás) viszonylag kiegyenlítetten, 11,5-14,2 százalék között alakultak az arányok. A vármegyei nettó árbevétel közelítőleg 46-54 százalékban oszlott meg a belpiaci és az exportforgalom között (3. számú ábra).
NETTÓ ÁRBEVÉTEL ÉRTÉKESÍTÉSI IRÁNYOK SZERINT (MILLIÁRD FT)
(3. sz. ábra)
A belföldi árbevétel több mint kétharmadát a TOP300, mintegy felét pedig a TOP100 mutatta ki. A vármegyei export alakításában meghatározó, csaknem kizárólagos szerepe volt a TOP-vállalkozásoknak, hiszen e bevételek 98,7 százalékát a 300, 96,5 százalékát pedig a 100 legnagyobb árbevételű cég könyvelte el.
A TOP300 és 100 értékesítési szerkezetét nézve, mindkettőnél közelítőleg egyharmad-kétharmad arányban oszlott meg az árbevétel a belföldről és a külföldről származó bevételek között.
A vármegyei nettó árbevétel közel kétharmadát a feldolgozóipari, 12,6 százalékát pedig a kereskedelemmel foglalkozó cégek adták, ezektől lemaradva, négy százalékos aránnyal a mezőgazdaság következett (4. számú ábra). A TOP300- és TOP100-vállalkozásoknál az első három nemzetgazdasági ág sorrendje megegyezett a vármegyeivel, de a feldolgozóipari koncentráltság ezekben a körökben sokkal erősebb volt.
Veszprém vármegyében és a TOP-vállalkozásoknál az exportbevételen belül a feldolgozóipar 95-97 százalékos részaránnyal szerepelt. A belföldi értékesítésekből is a feldolgozóiparhoz köthető a legmagasabb bevétel mindhárom összesítésben, de a külpiacinál lényegesen alacsonyabb volt az ágazati arány (vármegye: 29,5%, TOP300: 38,3%, TOP100: 43,3%).
A LEGNAGYOBB NETTÓ ÁRBEVÉTELT KIMUTATÓ NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK
(4. sz. ábra)
KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK
2024-ben a vármegyei vállalkozások 3 410,3 milliárd forint üzemi költséget és ráfordítást számoltak el (5. számú ábra). A vármegyei költségek 83,4 százalékát a 300, háromnegyedét pedig a 100 legnagyobb nettó árbevételt kimutató vállalkozás számolta el. 2024-ben a bevételek mintegy 4-5 százalékkal haladták meg a költségeket a vármegyében és a 300, illetve 100 legnagyobb árbevételt kimutató cégnél.
ÜZEMI BEVÉTEL ÉS A KÖLTSÉGEK, RÁFORDÍTÁSOK (MILLIÁRD FT)
(5. sz. ábra)
A Veszprém vármegyei társaságok költségeinek 74 százalékát az anyagjellegű, több mint 15 százalékát pedig a személyi jellegű kiadásaikra fordították (6. számú ábra). Kisebb eltéréssel ez a költségszerkezet jellemezte a TOP300- és a TOP100 vállalkozásokat is, melyeknél kissé hangsúlyosabb volt az anyagjellegű ráfordítások aránya és alacsonyabb a személyi jellegűeké.
ÜZEMI KÖLTSÉGEK, RÁFORDÍTÁSOK MEGOSZLÁSA (MILLIÁRD FT)
(6. sz. ábra)
A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÉS AZ ÁTLAGBÉREK
A vármegyei vállalkozások átlagos állományi létszáma 61 497 fő volt 2024-ben (7. számú ábra), melynek 62 százalékát a TOP300-, közel felét pedig a TOP100-cégek foglalkoztatták.
A kkv-szektor 9 024 vállalkozása a vármegyei átlagos állományi létszám közel 56 százalékát (34,3 ezer fő), a 481 egyéb vállalkozás pedig a fennmaradó 44,3 százalékot foglalkoztatta.
AZ ÁTLAGOS ÁLLOMÁNYI LÉTSZÁM (EZER FŐ)
(7. sz. ábra)
A vármegyében átlagosan 6,5 fővel működött egy cég 2024- ben (8. számú ábra), ugyanez a mutató a kkv-szektorban 3,8 főt, az egyéb vállalkozásoknál viszont ennek közel tizenötszörösét, 56,6 főt jelentett. Az egyéb vállalkozások átlagos létszámának alakulásával kapcsolatban ki kell emelni, hogy az ide sorolt 481 társaság közül mindössze 29-nél volt 250 felett az alkalmazottak száma, a többi cég (a 25 százalék felett állami vagy önkormányzati tulajdonnal rendelkezők és a nonprofit szervezetek) alacsonyabb létszáma mérsékelte a kategóriára számított mutatót. A 250, illetve ennél nagyobb létszámmal működő cégek átlaglétszáma 846,6 fő volt 2024-ben.
EGY VÁLLALKOZÁSRA JUTÓ LÉTSZÁM (FŐ/VÁLLALKOZÁS)
(8. sz. ábra)
A TOP300-vállalkozások átlagosan 127,2, a TOP100-nál pedig 303,8 fővel végezték tevékenységüket 2024-ben. A vármegyei társas vállalkozásoknál több mint 46 százalékkal a feldolgozóipar bizonyult a legnagyobb foglalkoztatónak, melyet a kereskedelem követett, ahová a foglalkoztatottak tizede tartozott. A TOP300-nál a dolgozók közel kétharmada, a TOP100-nál pedig csaknem háromnegyede a feldolgozóiparhoz köthető.
ÉVES ÉS HAVI ÁTLAGBÉR (EZER FT/ÉV; EZER FT/HÓ)
(9. sz. ábra)
Veszprém vármegyében a társaságiadó-bevallások adatai szerint az éves átlagbér megközelítette a 6,7 millió forintot (9. számú ábra), ez havi 556,3 ezer forint bért jelentett egy dolgozóra vetítve. A vármegyeinél lényegesen magasabb átlagbérek jellemezték a TOP300- és TOP100-vállalkozásokat, az előbbi kör éves szinten mintegy 1,6, utóbbi pedig több mint kétmillió forinttal fizetett magasabb összeget dolgozóinak.
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY
A vármegyében a 196,5 milliárd forint nyereség és a 43,3 milliárd forint veszteség 153,2 milliárd forint adózás előtti eredményt tett ki 2024-ben (10. számú ábra). A nyereség mintegy hattizedét és a veszteség közel felét a TOP300-ba sorolt cégek számolták el. A száz legnagyobb árbevételt elérők a vármegyén belül negyven százalék körüli arányt jelentettek mind a nyereségből, mind a veszteségből.
A negatív eredmény mintegy negyede a legnagyobb veszteséget kimutató vállalkozásnál képződött, a hasonló nagyságú legnagyobb nyereség a vármegyei összeg 6,1 százalékát jelentette. Egymilliárd forint felett 28 cég könyvelt el nyereséget és hárman mutattak ki legalább ekkora veszteséget.
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (MILLIÁRD FT)
(10. sz. ábra)
A vármegyei bevallások mintegy hatvan százaléka nyereséget, több mint egyharmada veszteséget, s a fennmaradó közel öt százalék nulla eredményt tartalmazott (11. számú ábra). A TOP300 adózás előtti pozíció szerinti megoszlása a vármegyétől eltérően alakult, ezeknek a vállalkozásoknak csaknem kilencven, a TOP100-asoknak pedig 82 százaléka zárta nyereséggel a 2024-es évet.
A VÁLLALKOZÁSOK JÖVEDELEMPOZÍCIÓK SZERINTI SZÁMA (DB)
(11. sz. ábra)
MÉRLEGADATOK
A 2024-es társaságiadó-bevallásokban 3 036,5 milliárd forint összvagyont, azaz mérlegfőösszeget szerepeltettek a vármegyei vállalkozások. Ennek mintegy hetven százalékával a TOP300, és közel hatvan százalékával pedig a TOP100 rendelkezett. Veszprém vármegyében az eszközök több mint fele forgóeszköz, 43,4 százaléka pedig befektetett eszköz volt 2024-ben (12. számú ábra).
Az eszközök legnagyobb hányada, 37,9 százaléka tárgyi eszköz volt, valamivel több mint negyede pedig követelés. A TOP-körök eszközeinek összetétele csak néhány százalékponttal tért el a vármegyeitől, a nagyobb cégeknél az arány erőteljesebb mértékben tolódott el a forgóeszközök felé.
FŐBB MÉRLEGADATOK (MILLIÁRD FT)
(12. sz. ábra)
2024-ben a vármegyei és a TOP300-vállalkozások valamivel nagyobb arányban fedezték gazdálkodásuk finanszírozását saját forrással (saját tőke, céltartalékok), mint idegen forrással (kötelezettségek), a TOP100-nál viszont, ha nem is jelentős különbséggel, de a kötelezettségek voltak túlsúlyban. A kötelezettségek döntő hányada, mintegy 77-80 százaléka rövid lejáratú volt a vármegyei és a TOP-vállalkozások bevallásai szerint is.
JEGYZETT TŐKE
Veszprém vármegyében 2024-ben 155,3 milliárd forint jegyzett tőkét mutattak ki a vállalkozások, melynek 54 százalékával a TOP300-, és több mint 42 százalékával a TOP100-cégek rendelkeztek (13. számú ábra).
JEGYZETT TŐKE (MILLIÁRD FT)
(13. sz. ábra)
Nemzetgazdasági ágakat tekintve a feldolgozóiparban koncentrálódott a jegyzett tőke legnagyobb része. Ennek az ágnak az aránya a vármegyében csaknem 40 százalékos, a TOP300-nál kétharmados, a TOP100-nál pedig a vármegyei mintegy duplája, 80,2 százalék volt. A vármegyében a jegyzett tőke több mint hetven százaléka belföldi (állami, önkormányzati, magánszemélyi és társasági), 27,2 százaléka pedig külföldi tulajdon volt (14. számú ábra). A belföldi tulajdonosok közül a legnagyobb hányadot a magánszemélyek jegyezték.
A JEGYZETT TŐKE TULAJDONI FORMA SZERINT (MILLIÁRD FT)
(14. sz. ábra)
Amellett, hogy a külföldi tőke jelentős arányt képviselt a jegyzett tőkén belül, a vármegyei vállalkozások mintegy 97 százaléka teljes egészben belföldi tulajdonban volt. Kizárólag külföldi tőkével 195 cég rendelkezett, vegyes (belés külföldi) tulajdon a vállalkozások fél százalékánál fordult elő.
A TOP300-nál a külföldi tulajdon részesedése jelentősen meghaladta a vármegyeit, (46,3% volt), s így a legnagyobb arányt is jelentette. A TOP100-as körben külföldi tulajdonban állt a jegyzett tőke 57 százaléka, másodikként mindkét TOP-körben a belföldi társasági részesedés szerepelt.
BERUHÁZÁSOK
2024-ben a vármegyei beruházási érték 150,7 milliárd forint volt (15. számú ábra). Ennek közel háromnegyedét a TOP300-, több mint 61 százalékát pedig a TOP100-vállalkozások számolták el. Veszprém vármegyében a 2024-es beruházási érték mintegy 45 százaléka a feldolgozóiparhoz kötődött és 13 százalék feletti volt az arány a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágban.
A vármegyében összesen 22 cég egymilliárd, ezen belül két vállalkozás pedig tízmilliárd forintnál nagyobb összeget fordított fejlesztésre. Az első két legnagyobb beruházó adta a teljes vármegyei érték mintegy 19 százalékát.
BERUHÁZÁSOK
(15. sz. ábra)
NAPTÁRI ÉVTŐL ELTÉRŐ ÜZLETI ÉV SZERINT MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK
Veszprém vármegyében 30 társaság választott a naptári évtől eltérő időszakot 2023-ban. E cégeknek jellemzően a gyorsjelentés összeállítása után volt esedékes a 2024. évi bevallása, így gazdálkodásukat a 2023-as adataik alapján lehet összehasonlítani. Az egy vállalkozásra jutó értékeken látható (16. számú ábra), hogy kis számuk ellenére jelentős gazdasági erőt képviseltek.
A NAPTÁRI ÉVTŐL ELTÉRŐ ÉS AZZAL MEGEGYEZŐ
ÜZLETI ÉVET VÁLASZTÓ VÁLLALKOZÁSOK FŐBB ADATAI
(MILLIÓ FT/VÁLLALKOZÁS, FŐ/VÁLLALKOZÁS)
(16. sz. ábra)
A 30-ból tizenegyen a feldolgozóiparban, heten pedig kereskedelemben végezték tevékenységüket.