VESZPRÉM VÁRMEGYE TOP300 VÁLLALATA
A Business Eminence 2025 kiadványban megjelenő TOP300-as vállalkozáslista elemzése
Tartalom:
A TOP300 vállalat árbevételének alakulása
A TOP300 vállalat eredményessége
A TOP300 vállalat exportteljesítménye és méretbeli megoszlása
A TOP300 vállalat ágazati megoszlása
A TOP300 vállalat területi megoszlása
A TOP300 vállalat árbevételének alakulása
Veszprém vármegyében a vállalatok értékesítési nettó árbevétele alapján kialakított TOP300-as listába való bekerülés alsó határa 1,147 milliárd Ft volt 2024-ben. Ez a 300 vállalat összesen 3 321 milliárd Ft árbevételt generált a tavalyi évben, ami nominális értéken 1,65%-os növekedést jelent ugyanezen vállalati kör 2023-as összárbevételéhez viszonyítva. A 2024-es inflációs adattal korrigálva azonban az árbevétel változása reál értéken közel 2%-os csökkenést mutat az összes vállalatot figyelembe véve.
Jelentős, 9,4%-os reálárbevétel növekedést realizált azonban a legmagasabb árbevételű vállalat ugyanezen időszakban, amitől csak kis mértékben marad el a legalacsonyabb árbevételű vállalat 7,5%-os reálárbevétel növekedése. Ezek a vállalatok továbbá összesen 42 019 főt foglalkoztattak és 105 milliárd Ft értékű beruházást eszközöltek a tavalyi évben.
A TOP300 vállalat eredményessége
A TOP300 vállalatok túlnyomó többsége, 89%-a pozitív adózott eredménnyel zárt 2024-ben, mindössze 34 vállalat volt veszteséges. A listán szereplő vállalatok aggregált adózott eredménye így meghaladta a 98 milliárd Ft-ot, és csaknem 34 vállalat egyedi esetében meghaladta az 1 milliárd Ft-ot. Ez a 34 vállalat feltétlenül a lista elején foglal helyet, hisz van olyan vállalat, amelyik például árbevétel alapján csupán a 160. helyet foglalja el, de a 2 milliárd Ft-ot meghaladó adózott eredménye a 10. legmagasabb a TOP300-ak körében.
Általában azonban elmondható, hogy a 300 vállalat körében mért gazdasági teljesítménymutatók erősen koncentrálódnak. A legjobb 5 vállalat generálta például a nettó árbevétel 41%-át és az exportárbevételnek az 58%-át. Mindeközben a legjobb 50 vállalat a nettó árbevétel közel négyötödét, az exportárbevételnek pedig 92%-át tudhatja magáénak. Habár a beruházásokat és a foglalkoztatottak számát tekintve az árbevételhez viszonyítva alacsonyabb a koncentráció foka a legjobb 5 és 10 vállalat szintjén, a legjobb 50 vállalat a beruházások háromnegyedét eszközölte, és az alkalmazottak kétharmadát foglalkoztatta 2024-ben a TOP300-ak körében.
A TOP300 vállalat exportteljesítménye és méretbeli megoszlása
A 300 vállalat 42%-a, 127 vállalat generált árbevételt exporttevékenység révén a tavalyi évben, összesen 1 787 milliárd Ft értékben. Ezen vállalatok közül 12 vállalat kizárólag exportárbevételt realizált, beföldre nem értékesített, további 46 vállalat esetében pedig az exportárbevétel a teljes árbevétel több, mint felét teszi ki. A fokozott exporttevékenység elsősorban különböző feldolgozóipari szektorokban működő nagy- és középvállalatokra jellemző.
Méretüket tekintve a TOP300 vállalatok jelentős többsége a kkv kategóriába tartozik, a nagyvállalatok azonban így is magasan felülreprezentáltak a nemzetgazdasági arányukhoz viszonyítva. A legjobb 300 vállalat közül 36 mikro-, 115 kis-, 112 közép, 37 pedig nagyvállalatnak minősül. Ez a 37 nagyvállalat realizálta azonban a nettó árbevétel 73%-át, az exportárbevétel 89%-át, az alkalmazottaknak pedig közel kétharmadát foglalkoztatta. A beruházások többsége, 55%-a azonban a középvállalatokra esik, amelyek ugyan jelentős számú alkalmazottat foglalkoztatnak, árbevétel, és különösen exportárbevétel tekintetében messze elmaradnak a nagyvállalatok összteljesítményétől.
A TOP300 vállalat ágazati megoszlása
A TOP300-ak ágazati megoszlása alapján elmondható, hogy a legtöbb, 88 vállalat a kereskedelmi ágazatból került ki. Emellett a vállalatok számosságát tekintve kiemelhető még a vegyipar, a fémfeldolgozás, a mezőgazdaság, valamint a szállítás, raktározás ágazatok, amelyeket rendre 27, 23, és 18-18 vállalat képvisel a listán. A többi 115 vállalat különböző szektorokból kerültek ki, amelyek egyenként kevesebb, mint 15 vállalatot adnak.
A vállalatok nettó árbevételének ágazati megoszlása eltérő képet mutat. Az árbevétel szempontjából a kereskedelemnél is nagyobb súllyal rendelkezik a gépjárműgyártás és a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása, amelyek rendre 19% és 22%-át adják az összárbevételnek. Ettől elmaradva a kereskedelem részesedése 15%. Az 5%-os határt még a szállítás, raktározás, valamint a fémfeldolgozás haladja meg 9%, illetve 7%-kal.
A gépjárműgyártás és a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása még nagyobb részesedéssel rendelkezik az exportárbevétel terén, aminek rendre 30% és 35%-át realizálták ezek a szektorok 2024-ben. Továbbá kiemelendő a fémfeldolgozás és a vegyipar, mint exportáló szektorok.
A beruházások terén azonban a vegyipar dominál, mely a 105 milliárd Ft összberuházás 44%-áért felelt a tavalyi évben, emellett pedig kiemelendő a gépjárműgyártás és a mezőgazdaság is, amely szektorokban jelentős, 20 és 10 milliárd Ft-ot meghaladó összegben eszközöltek beruházást a vállalatok.
A létszám a fenti teljesítménymutatóknál egyenletesebb ágazati eloszlást mutat, a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása, a kereskedelem, a gépjárműgyártás, a fémfeldoglozás és a vegyipar szektorokban hasonló, 4 000 fő körüli az alkalmazotti összlétszám.
A TOP300 vállalat területi megoszlása
A TOP300 vállalatok körében viszonylag erős a területi koncentráció. A vállalatok több, mint egyharmada a Veszprémi járásból, további 41 pedig a Pápai járásból került ki. A többi járást egyenként a vállalatok kevesebb, mint 10%-a képviseli. Ez a területi koncentráció megjelenik egyes gazdasági teljesítménymutatók mentén is. A Veszprémi járási székhelyű vállalatokra esik például a nettó árbevétel 55%-a, az exportárbevételnek pedig 72%-a. Míg a Pápai járás a teljes árbevétel tekintetében 11%-os súllyal rendelkezik, az exportárbevétel terén már csak 5%-os a hozzájárulása. A Várpalotai járásnak beruházások terén jelentős, 47%-os súlya van, ami elsősorban az ebben a járásban székhellyel rendelkező, beruházások terén aktív vegyipari vállalatoknak köszönhető.
Készítette:
Budapesti Corvinus Egyetem (a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Kormány "Szövetségben a vállalkozókkal" című megállapodása alapján, a Vállalkozásfejlesztési Projekt keretében.
Vissza a Business Eminence főoldalra >>