Az Európai Bizottság minden téren támogatja a COVID-19 koronavírus-járvány megfékezésére irányuló erőfeszítéseket. Ennek keretében folyamatosan koordinálja a tagállamok közötti információcserét, felméri a szükségleteket és gondoskodik a válaszlépések uniós szintű összhangjáról.
A munkát öt biztos egyezteti össze, akik a következő területekért felelnek:
- Janez Lenarčič a válságkezelésért,
- Sztella Kiriakídisz az összes egészségügyi vonatkozású kérdésért,
- Ylva Johansson a határellenőrzéssel kapcsolatos kérdésekért,
- Adina Vălean a mobilitásért,
- Paolo Gentiloni pedig a járvány makrogazdasági aspektusaiért.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) az uniós ügynökségek egyike, amelynek feladata, hogy megerősítse Európa védelmét a fertőző betegségekkel szemben.
Az ECDC technikai támogatást nyújt az Uniónak, hogy hathatósan fel tudjon lépni a betegségek jelentette veszélyek ellen. Kockázatértékeléseket végez és naprakész járványügyi tájékoztatást nyújt, továbbá az Európai Bizottsággal együtt segíti az országokat és a nemzetközi szervezeteket, hogy megtegyék a szükséges válaszlépéseket járványok kitörésekor.
A COVID-19 kapcsán a Bizottság és az ECDC feladata az, hogy kockázatértékeléseket végezzen és iránymutatást nyújtson. Az ECDC segít a tagállamoknak felkészülni a közegészségügyi vészhelyzetre; ennek érdekében naponta beszámol a járvány globális terjedéséről. Segítséget nyújt továbbá a helyzet elemzéséhez és annak megállapításához, hogy a járvány alakulásának fényében milyen további intézkedésekre van szükség.
A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex értelmében az illetékes hatóságoknak egyedi értékelés alapján kell dönteniük arról, hogy engedik-e vagy sem harmadik országok állampolgárainak a belépést az országuk területére. A tagállamok felelőssége, hogy közegészségügyi okokból megtagadják a beléptetést.
A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex szerint az EU külső határaira érkező harmadik országbeli állampolgárok által teljesítendő beutazási feltételek között szerepel, hogy nem veszélyeztethetik a közegészséget. Amennyiben ilyen veszély áll fenn, az érintett személyt – a belépési kérelmük sérelme nélkül – egészségügyi vizsgálatnak vetik alá.
További iránymutatásként a határőröknek szóló Schengeni Kézikönyv rögzíti, hogy az európai polgárok egészségét fenyegető veszélyeket a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren (EWRS) keresztül kell kiértékelni, és ez alapján kell hatékony válaszintézkedésekről dönteni. Az EWRS munkáját az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) koordinálja.
Az EWRS használói a tagállamok közegészségügyi hatóságai, melyek nemzeti szinten együttműködnek az elismert felügyeleti szervekkel. Az ECDC végzi a veszélyekkel kapcsolatos kockázatértékelést (www.ecdc.europa.eu).
Ezért az egyes tagállamok egészségügyi intézkedések végrehajtása terén illetékes hatóságait – a nemzeti és uniós közegészségügyi jogszabályokkal és az egyes tagállamok eljárásaival összhangban – mindig be kell vonni a közegészségügyi veszély értékelésébe, mely alapján döntés születik arról, hogy engedélyezik-e vagy sem a illető személy beutazását az országba.
A tagállamok közrendi vagy belső biztonsági okokból visszaállíthatják a határellenőrzést a belső határokon. A külső határokon végzett ellenőrzéseknek azonban elő kell segíteniük, hogy erre ne legyen szükség, és hogy valóban csak indokolt esetben és arányos mértékben állítsák vissza a határellenőrzéseket a szabad mozgást biztosító schengeni térségen belül.
A WHO és más források szerint a belső határokon történő határellenőrzés visszaállítása és a beléptetés megtagadása nem tekinthető megfelelő megelőző (vagy helyreállító) intézkedésnek. A karanténintézkedéseket megfelelőbbnek ítélik a szakértők.
Jóllehet elsősorban az uniós polgárok egészségét tartja szem előtt, a Bizottság szorosan figyelemmel kíséri azt is, milyen gazdasági következményekkel jár a koronavírus az uniós tagállamokban és az EU határain kívül. A Bizottság 2020. február 13-án előterjesztett téli gazdasági előrejelzése már új lefelé mutató kockázatként azonosította a COVID-19 vírust az európai gazdaság szempontjából, és a fejlemények arra utalnak, hogy ez a kockázat most részben megvalósul. Jelenleg azonban a túl sok bizonytalansági tényező miatt nagyon nehéz felbecsülni, hogy Európára mekkora hatással lesz a vírus. Bízunk abban, hogy az európai egészségügyi és polgári védelmi rendszerek szakértelmével és professzionalizmusával, valamint a nemzeti erőfeszítések átfogó összehangolásával minimalizálni tudjuk ezt a hatást.
A Bizottság külön munkacsoportokat hozott létre, amelyek szorosan nyomon követik a fejleményeket a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, az idegenforgalomban és a világpiacokon, illetve a COVID-19 hatását ezen ágazatokra.
Forrás: ec.europa.eu