A Munka törvénykönyve tavaly év végi módosítása bizonyos értelemben a munkavállalók érdekeit is képviselte, fogalmazta meg lapunknak Pál Lajos ügyvéd, munkajogász.
Dr. Pál Lajos ügyvéd
Terjedelmesebb módosítás lépett hatályba január 1-től, ami a Munka törvénykönyvének a munkaidővel kapcsolatos szabályait érintette. A vitás kérdések tisztázása érdekében a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkaügyi fórumot szervezett. Előadónak dr. Pál Lajos ügyvédet kérték fel, aki 30 éve foglalkozik munkajoggal. Részt vett minden jelentős munkajogi szabály (törvény) előkészítésében, így az új Mt-ét előkészítő szakmai stábnak is tagja volt. A veszprémi fórum előtt beszélgettünk.
A korábbi Mt. 2012-ben lépett hatályba. Azóta felhalmozódott jó pár tapasztalat (bíróságon, jogalkalmazásban), és kiderült, a törvény szövegezése bizonyos esetekben nem fogalmaz pontosan, és részben ezek pontosítása történt meg most. Ilyenek például a fogalom meghatározások: általános munkarend; munkanap; pihenőnap; egyenlőtlen munkaidő beosztás; heti pihenőnap; a munka díjazása. Dr. Pál Lajos leszögezte, minél pontosabb egy jogszabályi rendelkezés, annál inkább szolgálja a munkavállalók érdekeit, hiszen egyre kisebb a mozgástere a munkáltatónak a bizonytalan jogértelmezésre. Éppen ezért a Munka törvénykönyve tavaly év végi módosítása ebben az értelemben bizonyosan a munkavállalók érdekeit képviselte.
Konkrét példákat említett: Az általánostól eltérő munkarendben havonta legalább egy pihenőnapot (vasárnap) ki kell adni – ilyen szabály korábban nem volt.
A Parlamentben nagy vita bontakozott ki a munkaidő átlagszámítási időszakával kapcsolatban. Mit mond erre a szakértő? A törvény úgy rendelkezik, hogy a munkáltató négy, bizonyos esetékben – például többműszakos tevékenységnél, idénymunkánál – hat havi átlagszámítási időszakot alkalmazhat. Ezt a KSZ mostantól bizonyos esetekben, de kizárólag a szakszervezet egyetértése esetén 36 hónapra felemelheti. A nyolcórás munkaidőt nem az egyes munkanapokon vizsgálják, hanem ennek a 36 hónapnak az átlagában. Minél hosszabb ez az időszak, annál nagyobb ciklikusságokat tartalmazhat. Erre azért volt szükség, mert a munkáltatók nagy része nem egyenletesen dolgozik az év minden napján – például az idényjelleg okán. Nem vitatható, ez a munkavállalók számára okozhat kellemetlenségeket, de ezt a munkáltatónak szabadidővel kell kompenzálnia, mert az átlag nem fog kijönni.
Jelezte, arról azonban senki nem beszél, hogy ezt a kilengést korlátozza az a szabály, hogy minden 12 hónapot figyelembe véve (nem egy naptári évről van szó, hanem az adott héttől számított 12 hónap) heti 48 órát nem haladhatja meg a munkaidő! Elismerte, munkavállalóként kellemesebb, életvitelszerűbb az egyenletes munkabeosztást, de sokan vannak azok is, akik szívesen ledolgozzák három nap alatt a heti munkaidőt, így több a szabadidejük.
Megjegyezte, két eltérő jellegű módosítás a rendkívüli munkaidő tartamának felemelése (maximum évi 400 órányi túlóra lehetősége), valamint a 36 hónapos szabályként meghonosodott, egyenlőtlen munkaidő-beosztásra vonatkozó rendelkezéssor. A kettő között nincs összefüggés, holott folyamatosan összemossák őket.
Megengedi a jogalkotó, hogy a munkáltató és a munkavállaló kössön olyan egyedi megállapodást, miszerint a munkavállaló által teljesíthető rendkívüli munkaidő éves tartama 400 óra lehet.
Ezt hívja az ellenzék rabszolgatörvénynek… - vetettük közbe.
Az ügyvéd meggyőződése, hogy a munkáltatónak nem érdeke a rendkívüli munkaidőkeret felemelése, lévén, mert drága, a hatékonyság, az intenzitás, a minőség pedig nem olyan ebben az időszakban, mint ami elvárható. Ugyanakkor elismerte, akármennyire is keresleti piacról beszélünk, a munkavállaló valamilyen szinten kiszolgáltatott. Éppen ezért azt nem lehet kizárni, hogy a munkáltatót nyomásgyakorlással veszik rá a túlmunkára.
Nem ez az első fóruma. Mit tapasztalt, a munkáltatók tisztában vannak a módosításokkal? A munkáltatók értik a jogszabályokat, örömmel fogadják a pontosításokat. Azért is jók ezek a munkaügyi fórumok, hogy az esetleges félreértéseket tisztázni lehessen, mondta dr. Pál Lajos.
Tremmer Tamás
Üzlet magazin (2019. március)