Magyarország az EU-büdzséből való részesedésénél kisebb arányban profitál majd azokból az új forrásokból, amelyeket a 750 milliárd eurós újjáépítési eszközből bocsát majd az Unió a tagállamok részére.
A nagy volumenű gazdasági beruházási csomag fő kedvezményezettjei a közösség déli tagjai lesznek, de a sokak által renitensnek tartott Lengyelország is szép summához juthat majd.
Az Európai Bizottság szerdán mutatta be a 750 milliárd euró összegű újjaépítési alapot, ami a 2021 és 2027 közötti többéves keretköltségvetéssel együtt 1850 milliárd euró pénzügyi transzferrel segítheti az EU tagállamait, régióit, üzleti vállalkozásait és a polgárokat.
Miközben a valamelyest módosított MFF-javaslat érdemben nem vesz el és nem tesz hozzá a magyar pénzes borítékhoz (kivéve a közös agrárpolitikára az EU27-ek számára javasolt plusz 4 milliárd euró hazánkra jutó részét), a 2021 januárjától négy éven át kötvénykibocsátáson keresztül rendelkezésre álló 750 milliárd euró papíron hazánkra jutó része első ránézésre kisebbnek tűnik az EU-büdzséből való magyar részesedésnél.
A 750 milliárd euróból, illetve annak nem központilag (a Bizottság által), tagállami allokációk formájában elosztandó részéből (ennek összege 655 milliárd euró) Magyarországra papíron négy különböző forrásból durván 15 milliárd euró jut. Azért csak papíron, mert ez az összeg azt a 7 milliárd eurós kölcsönt is tartalmazza, aminek a folyósítása külön igénybenyújtásra történik, tehát nem automatikus. Ha így vesszük a csomagból körülbelül 8 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás.
Az Európai Bizottság minden tagállamra kiszámította a 655 milliárdos keret rá eső részét. A 15 milliárdos magyar rész a teljes keret 2,29 százaléka, ami általában véve elmarad az EU-büdzséből való magyar részesedéstől. Ennek elsődleges oka a hivatalos magyarázat szerint az, hogy a gazdaság talpra állítását szolgáló pénzügyi csomag főleg a válság által leginkbb sújtott régiókat célozza meg. Egyes vélekedések szerint azonban a program valódi célja az, hogy egy jelentős pénzügyi transzferrel benntartsa az eurózónában Olaszországot. Róma az újjáépítési eszköz legnagyobb alapjából, az 560 milliárdos „helyreállítási és tűrőképesség-javító eszközből” (RRF) egymaga több mint 154 milliárd euróra lenne elvileg jogosult. Spanyolország pdig közel 125 milliárd euróra.
Ahogy a többi tagállam, úgy hazánk esetében is négy pénzes borítékot "címzett meg" az Európai Bizottság, ezek összege adja ki nagyjából a 15 milliárd eurót. A legnagyobb tételt az RFF jelenti, amelyből Magyarországra 6,136 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és majdnem 7 milliárd euró kölcsön jut. Ez így együttesen 13,1 milliárd euró. Ehhez jön még a kohéziós politikai források kiegészítésének szánt 55 milliárd euró összegű, új REACT-EU programból hozzávetőlegesen 1,1 milliárd euró (2020 és 2022 között), továbbá a Méltányos Átállási Alap (JTF) 7,5 milliárd euróról 40 milliárd euróra felemelt keretéből 437 millió euró (a JTF Magyarországra jutó része így 530 millió euróra nőne a kezdeti 92 millióról). A fennmaradó rész pedig az uniós szinten 15 milliárddal megemelt vidékfejlesztési költségvetésből állna a házhoz. Ez így együtt tehát durván 15 milliárd euró ablakba kitett pénz az újjáépítési eszközből. De, ezen belül csak 8 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás összege.
A 750 milliárdos egyszeri keret 2020 és 2024 vége között fogja megnövelni a többéves pénzügyi keret (MFF) tűzerejét, a keretköltségvetés utolsó három évében ez a támogatás kifut és helyreáll a rend. Mindez azt is jelenti, hogy továbbra is érvényes, hogy Magyarország – az érvényes ajánlat szerint - körülbelül 17,9 milliárd euró felzárkóztatási forráshoz juthat 2021 és 2027 között. Ez egyébként a jelentős csökkentés ellenére is a teljes keret 5,5 százaléka, miközben a koronaválság utókezelésére létrehozandó kis kohéziós alapnál (REACT-EU) mindössze 2 százalék. Ennél azonban a szokásos berlini formula helyett a mostani válság gazdasági és szociális hatásait vette figyelembe elsősorban a Bizottság, és csak másodsorban a tagállamok relatív fejlettségét.
Az 560 milliárdos helyreállítási és tűrőképesség-javítási eszköz – amiből elsősorban a közpénzből finanszírozott beruházásokhoz és reformokhoz igényelhetnek majd támogatást és/vagy kölcsönöket a kormányok – 50,6 százaléka öt déli tagállamra (Olaszországra, Spanyolországra, Portugáliára, Görögországra és Ciprusra) jut majd, azon az alapon, hogy nem érik el a fejlettségi átlagot és jelentős államadósságot is görgetnek maguk előtt.
Az uniós GDP-átlag feletti tíz másik tagállam a teljes keret 24,5 százaléka fölött rendelkezne, míg 25 százalék a részesedése annak a 12 országnak – köztük Magyarországnak is -, amelyek ugyan a legtöbb déli tagállamnál is szegényebbek, de nincsenek túlzottan eladósodva.
Ezen a csoporton belül is vannak azonban kivételek. Lengyelországnak például a harmadik legnagyobb összeget, 53 milliárd eurót számolt ki a Bizottság (27 milliárd vissza nem térítendő támogatás és 26 milliárd kölcsön leosztásban). Varsó ráadásul a Méltányos Átállási Alap (JTF) felemelt keretéből is plusz 6 milliárd euróhoz jutna (összesen 8 milliárdhoz), és a RECT-EU-n, valamint a még nem kiszámolt vidékfejlesztési pluszkerete belül is újabb milliárdokhoz férhet hozzá.
Érdemes egy pillantást vetni a 750 milliárd eurós kölcsön visszafizetésére is. Ez a kérdés még jó darabig nyitva marad, annál is inkább, mert a hitelt legkésőbb 30 év múlva kell egészében visszafizetni. Ha viszont az uniós büdzséhez való általános magyar hozzájárulási kulcsot vesszük, akkor az körülbelül 1 százalék (igaz, az új MFF-ben felmenne 1,2 százalék fölé). Ami elvileg 7,5 milliárdos magyar részt feltételez, ami nagyjából megegyezik az újjáépítési eszközből származó nemzeti allokációnkkal (mínusz a kölcsönök). De, ez az összeg jelentősen csökkenthető lenne azzal, ha a kormányok rábólintanak a Bizottság által javasolt új saját forrásokra, illetve azok némelyikére.
Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa mindenesetre bizakodó, hogy valamennyi tagállam vonzónak találja majd az uniós gazdaságélénkítési programot.
Forrás: bruxinfo