Az új uniós költségvetési ciklus közeledtének okán az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara KKV-konzultációt szervezett.
Az esemény lehetőséget nyújtott a megyei mikro-, kis- és középvállalkozásoknak arra, hogy dr. Nagy Ádámmal, az ITM helyettes államtitkárával megosszák véleményüket és megtegyék javaslataikat a gazdaságfejlesztési források tervezéséről és a KKV 4.0 stratégia megvalósításáról.
A kkv-k adják a gazdaság gerincét, a fenntartható növekedés biztos bázisát, valamint a foglalkoztatásban is meghatározó szerepet töltenek be. A kkv-szektor termelékenységének és hatékonyságának fejlődése érdekében kiemelt fontosságú az Európai Unió 2021-2027-es költségvetési ciklusában tervezett gazdaságfejlesztési támogatások megfelelő előkészítése, amely a valós vállalkozói igények figyelembevételével lehetséges.
Dr. Markovszky György kamarai elnök köszöntőjét követően dr. Nagy Ádám, iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkár előadásában hangsúlyozta a kkv-k meghatározó szerepét a hazai gazdaság teljesítményében. A megyénként megrendezésre kerülő eseménnyel az ITM célja, hogy keretet adjon a Minisztérium, a kormányzat és a vállalkozói szféra hatékony együttműködésének. A helyettes államtitkár ismertette a 2021-2027-es uniós források elosztásának három sarokpontját, amelyek: a kisvállalkozói szféra megerősítése, a gazella típusú (rövid idő alatt nagy fejlődést mutató) vállalkozások támogatása és az iparágspecifikus támogatások növelése.
Négy ágazatot terveznek fókuszba helyezni, amelyek az egészségipar, élelmiszeripar, építőipar és a kreatív ipar lesz. Ezek azok az ágazatok, amelyek az életminőségünk javításához leginkább hozzájárulnak. Meglepő lehet a kreatív ipar jelenléte, azonban az olyan üzleti tudományágak átfogó gyűjteménye, amelyek kulturális és gazdasági hatása egyaránt jelentős. Fontos tehát megjegyezni, hogy a kultúra és kreativitás nem korlátozódik ez esetben a művészi értékre. A gazdasági-társadalmi értékek, mint például a versenyképesség, a növekedés és a munkahelyteremtés legalább annyira fontosak, mint a művészeti érték.
Valamennyi pályázati konstrukcióban kiemelt tartalmi elemként fognak szerepelni a folyamat- és rendszerfejlesztést, hatékonyságnövelést, hulladékcsökkentést, digitalizációt és technológiaváltást célzó vállalkozói törekvések, hiszen ezek révén tudjuk növelni versenyképességünket. Másrészről ezek jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar termékek aránya valamennyi ágazatban növekedjen, így csökkentve gazdaságunk importfüggőségét. A koronavírus járvány rávilágított valamennyi uniós országban az alábbiakra: a gazdaságoknak előtérbe kell helyezni a lehető legnagyobb fokú önellátást, a távoli harmadik országok helyett még erősebb partnerséget kell kialakítani az európai piac szereplőivel, és az egyre gyorsabban változó piaci környezet megköveteli a rugalmasságot, mind a piaci, mind a szabályozó szereplőktől. A 2021-2027-es uniós források elosztása során tehát ezeket a szempontokat kell szem előtt tartani, hogy elkerüljük egy, a mostanihoz hasonló gazdasági visszaesést.
Az előadást követően a jelenlévő vállalkozások képviselői megosztották tapasztalataikat és javaslataikat. Utóbbiak között szerepelt többek között a mikrovállalkozások nagyobb mértékű támogatása, a pályázással járó bürokratikus terhek további csökkentése, a piaci környezet változásait rugalmasan lekövető szabályozás, és a pályázók és pályázatkiírók között aktív és gyors kétirányú kommunikáció meglétének biztosítása.