TÁJÉKOZTATÓ
a bejelentővédelmi törvény szabályairól
2023. május 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben (2023/78. szám) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: „Bejelentővédelmi törvény”), amely az ún. Whistleblowing-irányelv szabályait ülteti át a magyar jogba.
A belső visszaélés-bejelentési rendszer főbb szabályai:
- létre kell hozni egy olyan visszaélés-bejelentési rendszert, amelyet egy független, erre a célra kijelölt személy, vagy szervezeti egység működtet („bejelentővédelmi megbízott”);
- bejelentést tehet bármely foglalkoztatott, korábbi munkavállaló és olyan személy is, aki munkaviszony létrehozatalára irányuló eljárás alatt áll, önkéntes és gyakornok, sőt, külső partner, korábbi partner is;
- a bejelentést írásban vagy szóban is meg lehet tenni, ha szóban teszik meg, akkor azt írásba kell foglalni és az írásba foglalt bejelentés egy példányát meg kell küldeni a bejelentőnek (erre tekintettel érdemes online bejelentés irányába terelni a munkavállalókat egy külön erre létrehozott felület rendszeresítésével. és az eljárás rövid összefoglalásának közzétételével szabályzat formájában); lehetőség van rögzített telefonvonalat is kijelölni a bejelentésre, de az utólagos írásba foglalás ekkor is szükséges;
- 30 napon belül ki kell vizsgálni a bejelentést, különösen indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal, maximum 3 hónapra meghosszabbítható az eljárás lefolytatásának határideje;
- meghallgatható az eljárás során a bejelentő, a bejelentéssel érintett más személy is, tanúk is;
- biztosítani kell, hogy a bejelentő adatait csak az arra jogosult személy, szervezeti egység ismerhesse meg és azt nem lehet nyilvánosságra hozni;
- ha ismételt, vagy nyilvánvalóan alaptalan, esetleg anoním a bejelentés, a kivizsgálás elhagyható;
- a bejelentés kivizsgálása után – ha a bejelentés alapos – megtehető a megfelelő munkajogi intézkedés, bűncselekmény esetén feljelentés tehető.
Milyen esetben lehet bejelentéssel élni? A törvény nem korlátozza a bejelentés megtételének lehetőségét, azt mondja, hogy bármely jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény, mulasztás, vagy visszaélés tekintetében lehet bejelentést tenni. A gyakorlatban minden bizonnyal problémákat fog jelenteni, ha a munkáltatónak a munkaviszonnyal egyáltalán nem összefüggő bejelentésekkel is kell foglalkoznia.
Meg lehet-e bízni ügyvédet a feladat ellátásával, koordinálásával? Meg, azonban a törvény az összeférhetetlenség biztosítása érdekében azt is kimondja, hogy olyan ügyvéd, akivel egyébként megbízási jogviszonya van a munkáltatóval, nem láthat el bejelentővédelmi, illetve visszaélés-kivizsgálási feladatokat.
Mikortól kell alkalmazni a rendszert? A törvény 2023. július 14-én lépett hatályba, azonban az 50 főnél több, de 249 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek csak 2023. december 17-re voltak kötelesek kiépíteni a belső visszaélés-bejelentési rendszert. 249 főnél kevesebb főt foglalkoztató cégek más ilyen cégekkel közösen is létrehozhatják a rendszert (pl. egy anyavállalathoz tartozó leányvállalatok).
Hogyan védi a bejelentőket a törvény? Bármely, a bejelentő hátrányára, kárára hozott intézkedés jogellenesnek minősül, ha arra a bejelentés miatt került sor, akkor is, ha egyébként jogszerű lenne (pl. csoportos létszámcsökkentés, munkakör módosítása, előléptetés, fizetésemelés elmaradása, stb.). A bizonyítási teher is fordul: hatósági vagy bírósági eljárás során a munkáltatót terheli majd annak bizonyítása, hogy az intézkedésre alapos okkal, és nem a bejelentés miatt került sor. Ha tehát a munkavállaló ilyen bejelentést tesz, akkor a munkaviszonyának bármely okból való felmondása praktikusan megnehezül, mert a munkáltatónak kellene azt is bizonyítania, hogy a felmondásra nem a bejelentés miatt került sor.
Ki ellenőrzi a rendszer kiépítését? a munkaügyi hatóságként eljáró kormányhivatalok fogják ellenőrizni, hogy a rendszer kiépítése megtörtént-e. E körben kötelezhetik a munkáltatókat a rendszer kiépítésére, azonban bírságot és tevékenységtől eltiltást, mint szankciót a kormányhivatalok nem alkalmazhatnak a mulasztás megállapítása esetén.