A Bizottság közzétette az európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló 2019. évi jelentést (ESDE-jelentés). Olyan hosszú távú, átfogó trendek mellett, mint a népesség elöregedése, a globalizáció, a technológiai átalakulás és az éghajlatváltozás, a 2019-es ESDE-jelentés középpontjában a fenntarthatóság témája áll.
A jelentés rávilágít az éghajlatváltozás megfelelő kezelése és a növekedés fenntartása közötti összefüggésekre.
A dokumentum emellett számos olyan szakpolitikai lehetőséget felvázol, amelyek – egy klímasemleges gazdaságra történő átállás nagy ívű célkitűzésének szem előtt tartásával – segítenek megőrizni az EU versenyképességét, fenntartani a növekedést, és az EU egész jelenlegi népességét, illetve későbbi generációit is részesíteni annak előnyeiben. A 2019-es jelentés is megerősíti az EU gazdasági tevékenységének folyamatos bővülését, amely új foglalkoztatási rekordokkal és egyre jobb szociális helyzettel párosul.
Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és a mobilitásért felelős uniós biztos a következőket mondta: „Az idei jelentés tanúsága szerint az európai gazdaság az élénkülés útjára lépett. Jelenleg 240,7 millió európai dolgozik, ami a Juncker-Bizottság hivatalba lépése óta 13,4 millióval több munkahelyet, és minden eddiginél magasabb uniós foglalkoztatási rátát jelent. Szinte soha nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség Európában, a szegénység kockázatának kitett emberek száma pedig folyamatosan csökken. Ez kiváló alapot teremt ahhoz, hogy a polgárok fokozott mértékben részesüljenek a szociális jogok európai pillérére épülő lehetőségekből. Ehhez igazságos módon át kell térni egy klímasemleges gazdaságra, amely teljes mértékben kiaknázza a »zöld növekedésben« rejlő lehetőségeket. Mindenki életszínvonalát javíthatjuk, ha az EU és a tagállamok a szociális partnerekkel együtt készek új és jobb készségekbe, magasabb szintű képzésekbe és szociális szolgáltatásokba beruházni.”
A szén-dioxid-semleges gazdaságra való átállás növelni fogja a betöltendő munkahelyek számát, és hatással lesz a munkaerőpiac egész szerkezetére, a munkahelyek megoszlására és a szükséges készségekre is. Előreláthatóan az átállás 2030-ig a jelenlegi várakozások szerinti 12 millió új munkahelyen felül további 1,2 millió munkahely teremtéséhez fog hozzájárulni az EU-ban. Az átállás enyhítheti a munkahelyeknek az automatizálás és a digitalizáció miatti jelenlegi polarizálódását azáltal, hogy – különösen az építőipar és a gyártás területén – a bérek és a szükséges készségek szempontjából a középső tartományba tartozó munkahelyeket teremt.
Mindettől függetlenül az átmenet hatásai országonként és ágazatonként eltérőek lesznek. Ezért az egyes országoknak fel kell készülniük erre az átmenetre annak biztosítása érdekében, hogy a továbbra is magas szénkibocsátású modellekhez kapcsolódó szakmákban, ágazatokban és régiókban tevékenykedő emberek kezét se engedjék el. Különösen fontos a szociális dimenzió beépítése egészen a kezdetektől fogva, például olyan intézkedések révén, amelyek az átmenet során jövedelemtámogatást biztosítanak, vagy a magasabb energiaadókat újraelosztással ellensúlyozzák.
A jelentés összességében azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés fenntartásához az EU-nak az emberek készségei és az innováció terén kell beruházásokat eszközölnie. Azok az uniós vállalkozások teljesítenek a legjobban, amelyek beruházásai leginkább munkavállalóik képzésére és minőségi munkakörülményeire irányulnak. A készségekre, képesítésekre és felnőttképzési programokra fordított beruházások ténylegesen segítik a munkavállalók foglalkoztathatóságát, a bérek növekedését és a vállalkozások versenyképességét. Az ESDE-jelentés azt is megállapítja, hogy a szociális beruházások, például a gyermekgondozási és a bölcsődei-óvodai ellátás biztosítása termelékenyebbé teszi az embereket és növeli jóllétüket. A megfizethető és megfelelő lakhatás pedig lehetővé teszi az európaiak számára, hogy a munkaerőpiacon kibontakozhassanak és a társadalmi életben is részt vehessenek.
Háttér-információk
Az európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló éves jelentés naprakész gazdasági elemzéssel szolgál az európai foglalkoztatási és szociális trendekről, valamint bemutatja a kapcsolódó szakpolitikai lehetőségeket. Ez az Európai Bizottság legfontosabb elemző jelentése a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén.
Az Európai Tanács 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrendje a zöld átmenet, a technológiai fejlődés és a globalizáció által előidézett változások felkarolására szólít fel, ügyelve arra, hogy senki ne maradjon ki a folyamatokból. Az idei ESDE-jelentés az új stratégiai menetrend – „a klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa építése” – négy fő prioritásának egyike szempontjából nyújt áttekintést a foglalkoztatási és szociális fejleményekről. Az ESDE-jelentés megállapításai inspirálhatják a politikai döntéshozókat a nagyratörő célkitűzések teljesítésében. A javaslatok beépülnek majd a klímasemleges gazdaságra vonatkozó hosszú távú stratégiai jövőkép foglalkoztatási szempontjairól szóló irányadó vitába is, amelyre az európai foglalkoztatási és szociális miniszterek 2019. július 8-i ülésén kerül sor.
Számos példát idézhetnénk arra vonatkozóan, milyen válaszokat kínál a Bizottság a foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló éves jelentésekben felmerülő kihívásokra. A többéves pénzügyi keretre vonatkozó, 2018 májusában előterjesztett bizottsági javaslat például több forrást irányoz elő az emberekbe történő beruházásokra, többek között az új Európai Szociális Alap Plusz (ESZA +) és a megreformált Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) révén. A szociális jogok európai pillére mellett az olyan kezdeményezések és eszközök, mint az európai készségfejlesztési program, a Digitális Európa program, az ifjúsági garancia, illetve az Erasmus program további erősítése és az Európai Szolidaritási Testület is hozzájárulnak e célok megvalósításához.
Forrás: ec.europa.eu