2024 első felében, január 1-től június 30-ig Belgium tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Nem lesz könnyű időszak, mivel rohamosan közeledik az EP-választás, így egyre jobban háttérbe szorítja majd a kampány a sürgető szakpolitikai ügyeket.
Ennek ellenére a belga kormány jelentős eredményeket szeretne elérni, amihez kompromisszumos politikai megoldásokra lesz szükség.
A SPANYOL EREDMÉNYEK
Az előző trió (spanyol, belga, magyar) eredményei és nehézségei: az elmúlt fél év során kifejezetten nehéz feladata volt a spanyol elnökségnek. A Hamász terrorszervezet és az Izrael közötti konfliktus során újra nehéz diplomáciai kérdések kerültek napirendre az EU-ban. Az eltérő vélemények mellett, az intézmények kommunikációs zűrzavarával is meg kellett küzdenie nemcsak a spanyol elnökségnek, hanem az egész közösségnek is.
A spanyol elnökség vezetése alatt 71 ügy zárult le a rendes jogalkotási eljárás keretében. A sok téma közül kiemelendő, hogy a világon először az Európai Unióban fogadtak el jogszabályt a mesterséges intelligencia szabályozására. Továbbá az EU új migrációs paktumról szóló politikai megállapodásáig jutott, ami sokak szerint új alapokra helyezi a bevándorlást Európában. Itt lehetnek még buktatók, hiszen a magyar kormány álláspontja szerint még mindig nem megfelelő a tervezett szabályozás.
A napi ügymenet mellett hasonló méretű vitákat eredményezett Ukrajna támogatásának kérdése, ahol a legnagyobb eredménye a spanyol elnökségnek az volt, hogy az igazán fontos finanszírozási vitákat áttolták 2024-re.
Összességében pozitívan értékelhetjük a spanyolok munkáját, hiszen az elnökségi időszakban sokáig ügyvezető kormánya volt az országnak, azt követően pedig hatalmas tömegtüntetések nehezítették a baloldali kormány munkáját, ám mégis sikerült az európai napirenden a legtöbbször létrehozniuk a legkisebb közös többszöröst.
A BELGA KORMÁNY PRIORITÁSAI
Belgium a "rövid félév" ellenére hat területen jelölte meg stratégiai prioritásait. Kiemelendő, hogy véglegesítenék a migrációs paktumot, tovább lendítenék a zöld átállást és hangsúlyt fektetnek majd a kibervédelemre is. Támogatni fogják az Európai Unió bővítéspolitikáját, azonban a meglátásuk szerint a megfelelő belső reformok nélkül a tagállamok számának növekedése elképzelhetetlen. A reformok területén azonban nem várható jelentős előrelépés a választásokig. Érdekesség, hogy a belga kormány erősen támogatja az Európai Unióban a kohéziós politikát, mivel meglátásuk szerint a közösség záloga és alapértéke.
ZÖLD ÜGYEK
Az európai parlamenti választások közeledtével a belga elnökség mindenekelőtt a még nyitott jogalkotási ügyek lezárására fog összpontosítani. A félév célja, hogy véglegesítse a szén-dioxid-leválasztás uniós tanúsítási keretrendszerére vonatkozó javaslatot és a nehézgépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási normák felülvizsgálatát. Ezek az ügyek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az EU 2050-re elérje a klímasemlegességet, mivel csökkenteni kívánják az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ösztönzik a légkörben már jelen lévő kibocsátások szén-dioxid-leválasztására szolgáló technológiák fejlesztését. A nehézgépjárművek CO2-kibocsátási normáira vonatkozó javaslat célja a városok légszennyezésének kezelése és a környezetbarát mobilitásra való áttérés ösztönzése, míg a szén-dioxid-leválasztás tanúsítására vonatkozó keretrendszerre vonatkozó javaslat fenntartható szén-dioxid-gazdálkodási megoldásokat és olyan szabályokat határoz meg, amelyek uniós szinten számszerűsítik, nyomon követik és ellenőrzik a károsanyag-kibocsátó folyamatokat.
Az Európai Zöld Megállapodás folytatásaként az energiaügyi és éghajlati átmenetet helyezi a belga elnökség prioritásai középpontjába. Az éghajlatváltozással szembeni sebezhetőség csökkentése érdekében Belgium arra fog törekedni, hogy erősítse az EU körkörös gazdaságát, valamint alkalmazkodási és felkészültségi képességét.
A trió napirendje szintén a biztonságos, fenntartható és megfizethető energiaellátás biztosítására törekszik a polgárok számára, és ezzel összefüggésben a belga elnökség felügyeli az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálatát is.
A JOGÁLLAMISÁG, BŐVÍTÉS ÉS REFORM
Az Európai Unió az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokratikus értékek tiszteletben tartásán alapul, amely megnyitja az utat a kohézió, az egyéni szabadságjogok védelme, az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség, valamint polgáraink jóléte előtt. A demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok elveinek védelme a Tanács belga elnökségének munkájában alapvető fontosságú elem lesz.
A belga elnökség terve megállapítja, hogy a bővítésnek az EU-t erősebbé kell tennie. Az elnökség ezért elkötelezett amellett, hogy támogassa a tagjelölt országokat az Unióhoz való csatlakozásra irányuló erőfeszítéseikben. Ugyanakkor kulcsfontosságú lesz az Unió politikáinak, erőforrásainak és döntéshozatali struktúráinak előkészítése a jövőbeli csatlakozásokra való tekintettel.
MIGRÁCIÓS PAKTUM VÉGLEGESÍTÉSE
Az elnökség célja, hogy a migrációról és a menekültügyről szóló új európai paktummal kapcsolatos összes fennmaradó jogalkotási ügyet lezárja. Az elnökség a migráció és a menekültügy külső dimenziójának megerősítésén fog dolgozni, különösen az afrikai partnerekkel való szoros együttműködés révén, a két kontinens közötti kölcsönösen előnyös partnerség további fejlesztésére irányuló szélesebb körű erőfeszítéseink részeként, a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartása mellett.
Az elnökség különös figyelmet fog fordítani a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség megelőzésére és leküzdésére, valamint az EU válságokkal, illetve az új és hibrid kihívásokkal szembeni ellenálló képességének megerősítésére.
KOHÉZIÓS POLITIKA TÁMOGATÁSA
A belga elnökség célkitűzése, hogy a változó geopolitikai realitások és az új technológiák, például a mesterséges intelligencia gyors fejlődése fényében az EU-nak prioritásként kell kezelje hosszú távú versenyképességi és iparpolitikáját. Belgium meggyőződése, hogy az EU-nak egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania a vállalkozások, különösen a kkv-k számára, lehetővé téve számukra, hogy tisztességesen versenyezzenek mind Európán belül, mind pedig a globális színtéren. A belga elnökség az EU belső piacának és ipari jövőjének megerősítésén fog dolgozni, és folytatni fogja a tőkepiaci unió és az energiaunió kiteljesítésére irányuló munkát.
Az elnökség célja a kutatás, a fejlesztés és az innováció szerepének erősítése, hogy élenjáróvá váljon a kulcsfontosságú uniós értékláncok ellenálló képességét és versenyképességét növelő, személyre szabott megoldások kifejlesztésében és kereskedelmi forgalomba hozatalában. Az elnökség egy olyan, a jövőre szabott munkaerőpiac kialakításán fog dolgozni, amely növeli a foglalkoztatási arányt és ösztönzi a növekedést.
Hangsúlyozni fogja továbbá a kohéziós politika jelentőségét, mint alapvető hosszú távú beruházási eszközt, mint az átalakulás és a konvergencia katalizátorát. Különös figyelmet fog fordítani élelmiszertermelésünk autonómiájára.
EGÉSZSÉGÜGY MEGERŐSÍTÉSE
A belga elnökség a szociális jogok európai pillérére építve ambiciózus menetrenddel kívánja megerősíteni az EU-t egy olyan európai társadalom előmozdítása érdekében, amely befogadóbb, nemek közötti egyenlőséget biztosító és mindenki számára méltányosabb.
Az elnökség arra törekszik, hogy minden szinten erősítse a szociális párbeszédet, előmozdítsa a tisztességes munkaerő-mobilitást, a munkahelyi mentális egészséget, valamint a fenntartható szociális védelemhez való hozzáférést. Célja az európai szemeszter szociális dimenziójának megerősítése - különös tekintettel a szociális konvergencia keretrendszer első végrehajtására és a szociális befektetésekben rejlő lehetőségekre -, valamint a szociális gazdaság fejlődését elősegítő keret előmozdítása. Az elnökség emellett fokozott politikai fellépést fog szorgalmazni annak érdekében, hogy mindenki számára biztosítsák a tisztességes és megfizethető lakhatáshoz való hozzáférést.
KIBERTÉR
A belga elnökség továbbra is prioritásként fogja kezelni az EU kiberbiztonságának megerősítését az adatokkal, a digitális szférával és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakpolitikák révén. A belga elnökség prioritásai közé tartozik az aktív kibervédelem (ACP) közös megközelítése, valamint a NATO-val, a magánszektorral és az EU-n kívüli országokkal való együttműködés. Az európai kiberpolitikai eszközök megerősítése és az ICT-ellátási lánc stratégiai autonómiája is terítékre kerül. A kibernetikai szolidaritási jogi aktus potenciális fókuszterület, mivel az Európai Bizottság javaslata óta minimális előrelépés történt. Végezetül az EU kiberpolitikájának és intézményi környezetének felülvizsgálatára kerül sor a fennmaradó hiányosságok és egyenlőtlenségek azonosítása és kezelése érdekében.
A tavasszal az összes tagállamban elkezdődnek a választási kampányok, így az uniós szakpolitikai ügyek kicsit a háttérbe fognak szorulni, ezáltal a belga elnökség mozgástere is csökken. Ennek ellenére, vagyis inkább párhuzamos módon a napi ügymenet folytatódni fog, így számos területen fognak megegyezések születni a következő félév során is. Érdemes követni majd a migrációs paktum sorsát, a zöld ügyek aktuális, új szabályait és a kohéziós politika alakulását is.
Forrás: Eu-monitor