A duális képzőhelyek mindennapi működésében kiemelt figyelmet igényel a szakmát tanulók betegszabadságának, táppénzének és szabadságának megfelelő kezelése, valamint a szakképzési munkaszerződést követő foglalkoztatáshoz kapcsolódó bértámogatási feltételek ismerete. Az alábbiakban mindkét témához összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Betegség, táppénz és szabadság – fontos tudnivalók a gazdálkodó szervezeteknek
I. Keresőképtelenség alatt is lehet szabadságot igénybe venni
Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely kizárná, hogy a keresőképtelen szakmát tanuló a táppénz helyett szabadságot vegyen igénybe.
Ehhez azonban célszerű, hogy a tanuló írásban nyilatkozzon arról, hogy az érintett időszakra szabadságot kíván igénybe venni, és táppénzt nem igényel. Ilyen esetben táppénzigénylési eljárás nem indul.
Fontos ugyanakkor, hogy ugyanarra az időszakra szabadság és táppénz egyidejűleg nem vehető igénybe.
II. Az iskolai oktatás is munkavégzésnek minősül
A szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott szakmát tanulók esetében társadalombiztosítási szempontból az iskolai oktatási napok és a duális képzésben töltött gyakorlati napok azonos megítélés alá esnek.
Ez azt jelenti, hogy betegség esetén a szakmát tanulót az iskolai oktatási napokra is megilletheti betegszabadság, illetve a feltételek fennállása esetén táppénz.
III. Keresőképtelenség alatt nem vehet részt a képzésben
Lényeges szabály, hogy aki keresőképtelenség miatt táppénzt vesz igénybe, nem vehet részt sem a duális képzőhely gyakorlati képzésében, sem az iskolai oktatásban.
Ha a szakmát tanuló az orvos által igazolt keresőképtelenség ideje alatt mégis részt vesz a gyakorlati vagy az iskolai képzésben, az a keresőképtelenség fennállását kérdőjelezheti meg, és ennek következtében táppénzre sem lehet jogosult az adott időszakra.
Összefoglalva:
A gyakorlatban fontos, hogy a duális képzőhelyek minden esetben megfelelően dokumentálja a tanuló nyilatkozatait és a kapcsolódó iratokat.
Amennyiben a szakmát tanuló a keresőképtelenség időszakára szabadságot kíván igénybe venni, írásban kell rögzíteni, hogy szabadságot kér az adott időszakra és táppénzt nem igényel.
Abban az esetben, ha a tanuló táppénzt kíván igénybe venni, a keresőképtelenség időtartama alatt nem vehet részt sem a gyakorlati képzésben, sem az iskolai oktatásban.
Fontos tudnivalók a bértámogatási lehetőségekről 2026-ban
A munkáltatók számára több olyan bértámogatási program is elérhető, amely az álláskeresők elhelyezkedését és a munkahelyteremtést segíti. Fontos azonban, hogy ezek a támogatások nem minden esetben vehetők igénybe, különösen akkor, ha a munkavállaló korábban már ugyanannál a vállalkozásnál dolgozott.
Jelenleg elérhető főbb bértámogatási programok:
I. Az Ifjúsági Garancia Plusz Program a 15–29 év közötti álláskeresők foglalkoztatását segíti. A támogatás általában 4 hónapra, bizonyos esetekben 6 hónapra igényelhető, mértéke a bruttó munkabér 50 százaléka, legfeljebb havi 350 ezer forint.
II. A GINOP Plusz-3.1.1-23-00001 „A munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése” program a 30–64 év közötti álláskeresők munkába állását támogatja. A támogatás szintén általában 4 hónapra, egyes célcsoportok esetében 6 hónapra vehető igénybe, a bruttó munkabér 50 százalékáig, legfeljebb havi 300 ezer forintig.
Mindkét program esetében alapvető feltétel, hogy a foglalkoztatni kívánt személy az illetékes járási hivatalnál álláskeresőként legyen nyilvántartva.
A szakképzési munkaszerződés esetében:
Különösen fontos szabály, hogy a szakképzési munkaszerződés munkaviszonynak minősül. Ezért, ha egy tanuló vagy képzésben részt vevő személy korábban szakképzési munkaszerződéssel dolgozott egy vállalkozásnál, majd ugyanaz a vállalkozás később munkaviszonyban kívánja foglalkoztatni, a bértámogatás nem vehető igénybe.
További feltétel, hogy a támogatás csak álláskereső személy foglalkoztatásához kapcsolódhat. Ha a szakképzési munkaszerződés megszűnése után a foglalkoztatás folyamatosan fennmarad – például a felek határozatlan idejű munkaszerződést kötnek –, az érintett személy nem válik álláskeresővé, így a támogatás feltételei sem teljesülnek.
Összefoglalva:
A szakképzési munkaszerződés korábbi fennállása kizárhatja a bértámogatás igénybevételét, ha a munkavállalót ugyanaz a vállalkozás kívánja később munkaviszonyban foglalkoztatni. Ezért a támogatási lehetőségeket célszerű már a munkaviszony létesítése előtt megvizsgálni.