2021. január 1-től, azok a kereskedők, szolgáltatók, akik nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel teljesíthetik, kötelesek biztosítani a fogyasztók, a vevők számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.
Azaz legalább egy, nem készpénzes fizetési lehetőséget kell biztosítaniuk (kártyás fizetés, vagy azonnali átutalásra épülő (pl. QR-kódos) fizetés, vagy más egyéb megoldás).
Ahhoz, hogy a felsorolt fizetési lehetőségek a pénztárgépbe is szabályosan bekerüljenek a NAV tájékoztatót adott ki 2020. január 18-án.
A kereskedők és szolgáltatók számára is hasznos a tájékoztató, de hangsúlyozottan csak egy ajánlás: „a pénztárgép elvárt működéséről az azonnali fizetési rendszerre épülő fizetési megoldások használatával teljesített fizetések pénztárgépben való rögzítésének módjáról”.
A 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet előírja, hogy a pénztárgépnek alkalmasnak kell lennie a készpénzben és ettől eltérő fizetési módokban eszközölt fizetések és egyéb pénzmozgások kimutatására, rögzítésére és bizonylatolására.
A gyakorlatban ez azt az elvárást jelenti, hogy minden érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgépnek alkalmasnak kell lennie az egyes fizetési műveletekhez, valamint az egyéb pénzmozgásokhoz kapcsolódóan
- az alkalmazott fizetőeszköz típusát rögzíteni az adóügyi ellenőrző egység naplóállományának vonatkozó bejegyzésében, és
- megjeleníteni azt a pénztárgép által kiállított bizonylaton.
A hatályos szabályozás alapján a pénztárgépeknek jelenleg az alábbi fizetőeszközöket kell kezelniük:
- készpénz (forint vagy valuta),
- bankkártya,
- egyéb fizetőeszköz.
Egyéb fizetőeszköz használata esetén a Pénztárgép rendelet meghatározza, hogy az AEE naplóállományának bejegyzéseiben az egyéb fizetőeszközök nevét milyen karaktersorozattal kell rögzíteni (például Széchenyi Pihenőkártya használata esetén a „SZÉCHK” megnevezést kell tárolni a bejegyzésben). Mindezekről a Pénztárgép rendelet 4. mellékletéből (Az Adóügyi Ellenőrző Egységben (AEE) tárolt bizonylati adatok tartalmára és szerkezetére vonatkozó előírások) tájékozódhatunk.
Ha a fizetési módnak az NGM rendelet még nem adott nevet (szó szerint) akkor az adóhatóság szerint, „ha az alkalmazott egyéb fizetőeszköz neve nem szerepel a jogszabály által előre meghatározott felsorolásban, akkor a fizetőeszköz egyedi nevét kell eltárolni, ami tetszőlegesen meghatározható, azzal a megkötéssel, hogy maximum 20 karakter hosszúságú szöveg lehet és meg kell felelnie a bejegyzést validáló XSD7 szerinti formátumnak”.
A NAV azt tanácsolja, hogy „az azonnali fizetésre vonatkozó új egyéb fizetőeszköz típus használatát is elsődlegesen azoknál a pénztárgépeknél kell biztosítani, amelyeknél ténylegesen alkalmazható ez a fajta fizetési mód.”
Ha a pénztárgépbe többféle fizetési módszer is rögzíthető legyen az adóhatóság az alábbi tájékoztatót bocsátotta ki:
- Ha a pénztárgépen a pénztárgép-, illetve AEE-szoftver módosítása nélkül is lehetőség van az azonnali fizetés felvételére az egyéb fizetőeszközök között, javasolt annak lehetőség szerint, soron kívüli végrehajtása. Ha az új egyéb fizetőeszköz-típus beállítását az üzemeltető maga is el tudja végezni a pénztárgépen, akkor ennek módjáról a forgalmazó közvetlenül vagy szerviz partnerei útján tájékoztatja az üzemeltetőt. Ha az új egyéb fizetőeszköz-típus beállításához a forgalmazó vagy szerviz közreműködése szükséges, akkor a forgalmazó közvetlenül vagy szerviz partnerei útján intézkedik a beállításról.
- Abban az esetben, ha a pénztárgépen a pénztárgép-, illetve AEE-szoftver módosítása szükséges az azonnali fizetés felvételére az egyéb fizetőeszközök között, akkor célszerű a forgalmazó által tervezett, soron következő szoftvermódosításba beépíteni a tájékoztató szerinti elvárt működést.