Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felhívja a figyelmet, hogy nehezítik a magyar vállalkozások németországi tevékenységét a kiküldetéssel összefüggő, közelgő német szigorítások.
Az Európai Bizottság 2018 nyarán adta ki a munkavállalók unión belüli kiküldetésére vonatkozó átdolgozott irányelvét, ezt alapul véve az egyes tagországoknak 2020. július végéig kell megalkotniuk a kiküldetésre vonatkozó új nemzeti törvényüket. A német törvényhozás 2020. július 30-ai hatállyal ülteti át nemzeti jogrendjébe az Európai Unió új kiküldetési irányelveit.
Az új munkavállalói kiküldetési törvény alapelve, hogy a munkavállalót minden olyan, a foglalkoztatásával összefüggő jogok megilletik, amelyek a munkavégzés helyén alkalmazott helyi munkavállalóknak is járnak.
A módosított német kiküldetési törvény ennek alapján előírja, hogy a kiküldött munkavállalóknak a németországi munkavállalókkal egyenlő bérezés jár a kiküldetés első napjától kezdve, amennyiben a bérezésre országosan általánosan kötelező érvényű tarifaszerződés van hatályban. A kiküldetés 18. hónapja után a bérezési előírások mellett az egyéb helyi munkaügyi jogszabályokat is alkalmazni kell.
Az eddigi kiküldetési törvény a helyi munkaügyi jogszabályok töredékének betartását írta elő kötelezően, például a napi munkaidőt és minimálbérek biztosítását – jelzi az ÉVOSZ.
A közlemény szerint az új kiküldetési törvény, mint munkaügyi jogszabály, nem módosítja a kiküldetésre vonatkozó európai uniós szociális előírásokat, így változatlanul kiküldhető egy magyar munkavállaló Németországba úgy, hogy a társadalombiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége a kiküldetés első 24 hónapja alatt változatlanul Magyarországon áll fenn.
A szakszövetség ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiküldetéssel összefüggő németországi szigorítások mellett a magyar társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségek változása is nehezíti a magyar vállalkozások németországi tevékenységét. Július 1-jétől a kiküldött munkavállalók magyarországi és németországi összbére után a korábbi gyakorlattól eltérően kell megfizetni a járulékot. A tárgyévet megelőző év júliusában a KSH által kimutatott nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetet kell figyelembe venni, míg a korábbi gyakorlat szerint a járulékot csak a munkavállaló kiküldetése előtti alapbére után kellett megfizetni, ami rendszerint az elvárt minimálbér, illetve a munkavállaló foglalkoztatásának ágazatában szokásosan fizetett bér volt.
Az ÉVOSZ szerint a két, időben szinte egybeeső változás komoly kihívást jelent a Németországban vállalkozó magyar cégeknek, mert a felmerülő jelentős többletköltségek fedezetére emelniük kellene ajánlati, illetve szerződéses áraikat.
A koronavírus-világjárvány miatt az európai uniós tagországokba is begyűrűzött recesszió következményeként kialakult piaci helyzetben nehezen becsülhető meg, hogy milyen esélye van erre a magyar vállalkozásoknak – fogalmaz a szövetség.
Forrás: ÉVOSZ, Adózóna