Érdemi előrelépés történt a 2027. évi minimálbér és garantált bérminimum meghatározásáról folyó egyeztetéseken.
.jpg)
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) november 10-i ülésén a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek egyaránt elmozdultak korábbi tárgyalási pozíciójukról. A legfontosabb változás, hogy a korábbi százalékos béremelési javaslatok helyett a felek már konkrét minimálbér- és garantáltbérminimum-összegekről kezdtek tárgyalni, ezeket azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Megállapodás még nem született, a nyilatkozatok alapján ugyanakkor érdemben javultak a kompromisszum feltételei.
A munkáltatói oldal részéről Perlusz László, a VOSZ főtitkára úgy értékelte, hogy jelentősen közeledtek az álláspontok, és reális lehetőség van arra, hogy még novemberben megállapodás szülessen. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke megerősítette, hogy az egyeztetés már konkrét bérösszegekről folyik. A munkavállalói oldalról Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke szintén jelezte, hogy mindkét oldal módosított korábbi álláspontján, ugyanakkor a kialakult helyzetet a szakszervezetek döntéshozó testületeinek is meg kell tárgyalniuk. A kormány részéről Kármán András pénzügyminiszter ugyancsak az álláspontok közeledéséről számolt be, a kormányzati cél továbbra is az, hogy 2027. január 1-jétől érdemben emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum nettó összege.
A november 10-i fordulat jelentőségét jól mutatja a korábbi pozíciók közötti különbség. A munkáltatói oldal a tárgyalások korábbi szakaszában mindkét kötelező legkisebb munkabér 4 százalékos bruttó emelését, míg a munkavállalói oldal a minimálbér 14 százalékos emelését javasolta. Ezek azonban a november 10-i egyeztetést követően már nem tekinthetők változatlanul fenntartott aktuális ajánlatoknak, az újonnan tárgyalt összegek nem nyilvánosak.
A munkáltatói javaslat értékelésénél lényeges a bruttó és nettó béremelés közötti különbség. Az ÁFEOSZ-COOP korábbi számítása szerint a 4 százalékos bruttó minimálbér-emelés, a minimálbér személyi jövedelemadó-terhének tervezett 9 százalékra csökkentésével együtt, a nettó minimálbér közel 14 százalékos emelkedését eredményezhetné. A konstrukció logikája szerint a nettó keresetek növekedésének egy részét adópolitikai eszközök biztosítanák, mérsékelve a vállalkozásokra háruló közvetlen bruttó bérköltség-emelkedést. Fontos ugyanakkor, hogy ez a számítás egy korábbi munkáltatói ajánlathoz és a tervezett adószabályokhoz kapcsolódik, nem tekinthető a november 10-i tárgyaláson elfogadott vagy véglegesített megállapodásnak.
A mostani egyeztetések hátterét a 2024. november 25-én megkötött hároméves bérmegállapodás adja. Az eredeti pálya 2027-re 14 százalékos minimálbér-emelést és bruttó 374 600 forintos minimálbért irányzott elő. A 2026. évi tényleges minimálbér azonban bruttó 322 800 forint, vagyis a bérpálya már korábban eltért az eredeti többéves megállapodásban feltételezett pályától. A 2027-es végleges összeg meghatározásánál ezért a korábbi célokat már a megváltozott gazdasági környezettel együtt szükséges értékelni. A sajtóban korábban megjelent bruttó 340 ezer forintos minimálbérre vonatkozó számítás nem hivatalos bérajánlat és nem elfogadott összeg.
A MASZSZ korábbi álláspontja szerint a hároméves megállapodás felülvizsgálatakor indokolt figyelembe venni a 2026. harmadik negyedévi makrogazdasági adatokat is. Ennek megfelelően a béremelési mozgásteret a GDP, az infláció, a vállalati teljesítőképesség és a gazdaság általános állapota együttesen határozhatja meg. Ez a szempont a kompromisszum szempontjából azért lényeges, mert a bérek emelésének egyszerre kell támogatnia a munkavállalói reáljövedelmeket és illeszkednie a vállalkozások tényleges teherviselő képességéhez.
A következő napokban a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek belső konzultációkat folytatnak. A kormány kezdeményezte, hogy a következő háromoldalú egyeztetés előtt a két oldal külön is tárgyaljon egymással. A jelenlegi információk szerint az újabb VKF-ülésre várhatóan november 16–20. között kerülhet sor, pontos időpontot azonban még nem jelentettek be hivatalosan.
Kamarai és gazdaságfejlesztési szempontból a tárgyalások kulcskérdése a munkavállalói vásárlóerő növelése, a vállalkozások – különösen a bérintenzív és alacsonyabb termelékenységű kkv-k – költségviselő képessége, valamint a bérdinamika és a termelékenység közötti összhang egyidejű biztosítása. A munkáltatói oldal értékelése szerint a vállalkozások egy részének gazdasági helyzete továbbra is törékeny: a gyenge beruházási várakozások, a késlekedő megrendelések és a növekvő adóterhek korlátozzák a bérköltségek jelentősebb emelésének mozgásterét.
Ebben a helyzetben a nettó keresetek adócsökkentéssel is támogatott emelése potenciális kompromisszumos megoldást jelenthet, mivel lehetőséget teremthet arra, hogy a munkavállalók rendelkezésre álló jövedelme a munkáltatók közvetlen bérköltségénél gyorsabban növekedjen. A vállalkozásokra gyakorolt tényleges hatás azonban csak a végleges bruttó minimálbér és garantált bérminimum, a kapcsolódó adó- és járulékszabályok, valamint az esetleges munkáltatói kompenzációs intézkedések ismeretében lesz pontosan számszerűsíthető.
A november 10-i VKF-ülés legfontosabb eredménye nem egy új bérajánlat nyilvánosságra hozatala, hanem a tárgyalási pozíciók érdemi közeledése és a konkrét bérösszegekre irányuló alku megkezdése. A következő tárgyalási fordulóban már körvonalazódhat a 2027. évi kötelező legkisebb munkabérek kompromisszumos szintje. A végső megállapodás mozgásterét együttesen határozza meg a 2024-es hároméves bérmegállapodás eredeti pályája, a 2026. évi makrogazdasági teljesítmény, a vállalkozások teherviselő képessége és a 2027-re tervezett adópolitikai változások. A folyamat további nyomon követése ezért a vállalkozói terhek, a kkv-k versenyképessége és a várható bérköltségek szempontjából is kiemelt jelentőségű.