Az Eurochambres 2019-ben felmérte a vállalkozások véleményét az egységes belső piac működéséről, arról, hogy milyen akadályokkal szembesülnek és hogyan lehetne ezeket elhárítani. A kérdőívet szeptember 2-tól október 2-ig lehetett kitölteni, az EU 27 tagállamából 1107 vállalkozótól érkezett válasz.
Az Egyesült Királyságot, az EU-ból való küszöbön álló távozása miatt, már nem vonták be a felmérésbe.
A válaszok 54%-a a szolgáltató szektorból, 46%-a az ipari szektorból érkezett és 78% volt a KKV-k részvételi aránya. A válaszadók 77%-a már él az egységes belső piac és a határokon átnyúló kereskedelem lehetőségeivel, 9% szeretne élni, de különböző nehézségek gátolják ebben, 14% nem tervezi, hogy kilépjen a határokon túlra. Kicsit meglepően, a válaszadók csupán 30%-a kereskedik online, bár ez nem jelenti azt, hogy a többieknek nincs online jelenléte vagy nem használnak ilyen szolgáltatásokat.
Melyek a legfőbb akadályok? Tizenhat előre meghatározott kategóriát rangsorolhattak a válaszadók és ennek alapján 7 került a magas szintű, négy a közepes szintű és 5 az alacsony szintű akadályok közé. A válaszadók teljes körében a legmagasabb szintű akadályok a következők: ➢ összetett adminisztratív eljárások (79,5%) ➢ eltérő nemzeti szolgáltatási szabályok (71,6%) ➢ a szabályokról és követelményekről szóló információkhoz való hozzáférés (69,1%) ➢ eltérő nemzeti termékkövetelmények (67%) ➢ eltérő szerződési és jogi gyakorlatok (65,6%) ➢ a kereskedelmi és eljárási viták rendezéséhez kapcsolódó aggodalmak (60,5%) ➢ eltérő ÁFA eljárások (60,4%).
Magyarország esetében az alábbiak szerint alakulnak a legfőbb akadályok:
1. kevés információ a lehetséges üzleti partnerekről
2. eltérő szerződési és jogi gyakorlatok
3. kintlévőségek beszedéséhez kapcsolódó problémák
4. eltérő nemzeti termékkövetelmények
5. összetett adminisztratív eljárások
kérdőívre adott válaszokból az is kiderül, hogy a szolgáltatási és az ipari szektor szereplői eltérően ítélik meg az egységes belső piacot, a szolgáltatás területén tevékenykedők nehezebbnek ítélik meg a környezetet és erősebbnek az akadályokat. A nagyobb és a kisebb vállalkozások közötti véleménykülönbség nem a legnagyobb akadályok esetében a legjelentősebb, sőt ezekben hasonlóan látják a helyzetet. A 250-nél több főt foglalkoztató nagyobb vállalkozásokat például kiemelten aggasztják a dolgozók ideiglenes külföldi munkavégzéséhez kapcsolódó bizonytalanságok. A KKV-knak a megbízható üzleti információkhoz való hozzájutás, vagy a kintlévőségek beszedése jelent kiemelt gondot, mivel kevesebb forrás áll rendelkezésükre erre a célra. A már exportáló és a csak exportálni akaró vállalkozások csoportja is másként látja a helyzetet. Az aktívan exportálók a megadott nehézségek szintjét alacsonyabbra teszik, mint a csak exportálni akarók. Különösen nagy a különbség a nemzeti fogyasztóvédelmi szabályok vagy a lehetséges üzleti partnerekre vonatkozó jogi és pénzügyi információkhoz való hozzájutás megítélése tekintetében, de a nyelvi akadályokat szintén eltérő mértékben látják nehezítő tényezőnek.
Megoldási javaslatok: az akadályok leküzdésében a legtöbbet az adminisztratív terhek csökkentése, egy az összes releváns információt tartalmazó egységes, többnyelvű uniós portál, az uniós jogszabályok végrehajtásának javítása, az új szabályok KKV-kra gyakorolt hatásának figyelembevétele segítene, valamint az áruk és szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmét támogató olyan online portál, amelyen keresztül a szükséges eljárásokat el lehetne végezni.
Az akadályok leküzdésének módozatai közül az ügyvédhez fordulás áll az első helyen, a válaszadók 32,7%-a jelezte, hogy a kereskedelmi kamarához fordul és csak 2,6% használná a SOLVIT rendszert.
Forrás: MKIK EU hírlevél