A Magyar Közlöny 2024. november 28-i. 119. számában megjelent "A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény" és "A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény" módosítása
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
117. § A Szocho tv. 17/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti azon képzésben részt vevő személy tekintetében, aki a szakirányú oktatást az Szkt. 90/A. §-a szerint saját foglalkoztatónál teljesíti és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz.”
A jogszabály 2025. január 1-én lép hatályba.
2024. évi LVII. törvény A munkaügyet érintő rendelkezésekről
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
11. § (1) Az Mvt. 87. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a sérült munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek az a baleset
a) amely a munkavállalót a lakásáról vagy szállásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására vagy szállására menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt;
b) amely a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerint tanulóbalesetnek minősül."
"(3) Az Mvt. 87. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni:
a) a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót,
b) a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót,
c) a duális képzőhelyet,
d) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző önfoglalkoztatót, gazdasági társaságok tagjait, illetve vezető tisztségviselőit személyes közreműködéssel történő munkavégzés esetén,
e) társadalmi munka esetén a társadalmi munka szervezőjét, valamint
f) magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén azt a személyt vagy szervezetet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában azt, akinek a területén a munkavégzés folyik."