A 2023. július 24-én érvénybe lépett Panasztörvény a munkáltatók széles körét kötelezi egy belső visszaélés-bejelentési rendszer bevezetésére és működtetésére. A törvény értelmezéséről, a részletszabályokról 2023. december 4-én tartott workshopot a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara.
A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényben előírt kötelezettség elsősorban azokra a munkáltatókra vonatkozik, amelyek legalább 50 személyt foglalkoztatnak. Ezen kívül azokra terjed ki, akik a Pmt. hatálya alá tartoznak. Ez a kör viszont nagyon széles, hiszen a nagy pénz- és hitelintézeteken, biztosítókon kívül számos, akár alkalmazottat sem foglalkoztató egyéni vállalkozó – pl. ingatlanközvetítő, könyvelő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, ügyvéd, közjegyző, stb – tartozik ide, akikre hasonló kötelezettségeket ró a jogszabály, mint a nagyvállalatokra.
Dr. Csapó Csilla ügyvéd, pénzügyi szakértő, adatvédelmi tisztviselő előadásában elmondta, hogy a Pmt. hatálya alá tartozók, valamint azon munkáltatók esetében, akik legalább 250 személyt foglalkoztatnak, már 2023 július 25-től kezdődően kötelező a szabályozás, azaz már kiépített és működő visszaélés-bejelentési rendszerrel kell rendelkezniük. Azok a foglalkoztatók, akik legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatnak 2023 december 17-től kötelesek teljesíteni a jogszabályi feltételeket. Ők a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen, illetve az erre jogosult más foglalkoztatóval együtt is létrehozhatják.
A hazai szabályozás – látszólag - tág lehetőségeket enged a bejelentésekre, hiszen a belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt is be lehet jelenteni. Ugyanakkor a jogszabály szerint nem minden bejelentéshez fűződik jogi támogatás, csak azokban az esetekben gondoskodik a jogalkotó a bejelentő személyek magas szintű védelméről, ha a bejelentés jogszerűnek tekinthető a törvényben meghatározott feltételek szerint. A jogszabály nem honorálja, ha a bejelentő rosszhiszeműen valótlan adatot vagy információt közölt, és ilyenkor lehetővé teszi a büntető vagy szabálysértési, illetve kártérítési eljárásokhoz szükséges adatok kiadását is.
Az adatvédelem a rendszer nagyon fontos eleme, hiszen nagy hangsúlyt fektet a bejelentő és egyéb érintettek adatai megismerhetőségének korlátaira. A jogszabály több, a bejelentőt támogató védelmi intézkedést is megfogalmaz azért, hogy elősegítse a visszaélések felderítését, kivizsgálását és szankcionálását.
A szabályszerű visszaélés-bejelentési rendszer kiépítése az arra kötelezettek számára jelentős feladat. Ennek elmulasztása esetén nem csak a szervezet, de annak vezetője közvetlenül is felelősségre vonható.
