Az elérhető legfrissebb éves, valamint évközi statisztikai adatok alapján a Veszprém megyei gazdasági folyamatok az elmúlt évekhez hasonlóan, továbbra is kedvezően alakulnak.
A teljes, ábrákkal kibővített elemzés a 2019. évi TOP 100+200 kiadványban olvasható.
Bevezető
A megyei székhelyű ipari, ezen belül főként a járműipari vállalkozások teljesítménye a megyék közül a legnagyobb ütemben bővült, valamint az építőipar teljesítménynövekedése is meghaladta az országost. A gazdasági szervezetek beruházásai is meghaladták az előző évit. A vendégforgalom bővülése mellett Veszprém továbbra is az ország egyik leglátogatottabb megyéje. A megye munkaerő-piaci helyzete országos összehasonlításban még mindig kedvezőnek számít.
A megye gazdasági fejlettsége, a gazdaság ágazati szerkezete
Veszprém megyében, 2017-ben, piaci beszerzési áron 992 milliárd forint bruttó hazai terméket állítottak elő, az ország GDP-jének 2,6%-át. Ez az arány az évtized folyamán gyakorlatilag nem változott.
Az egy főre jutó GDP az országos átlag 74%-át tette ki, ami valamivel kisebb ugyan a 2016. évinél, de 2010 óta a legmagasabb értéknek számít.
A nemzetközi összehasonlításban használatos vásárlóerő-paritáson számolva – amely kiküszöböli az egyes tagállamok közötti árszínvonal-különbséget – az egy lakosra jutó GDP, Veszprém megyében az EU-28 átlagának a felét érte el 2017-ben. Az uniós átlagtól való elmaradás ugyan jelentős, de ez a különbség szinte folyamatosan mérséklődik, 2012 óta 3,7 százalékponttal csökkent. A megtermelt bruttó hozzáadott érték ágazatonkénti megoszlása alapján a megye iparosodottnak számít.
Vállalkozási környezet és külföldi tőke
2017-ben Veszprém megyében, a nonprofit gazdasági társaságok nélkül, 24 613 vállalkozás tartozott a működő vállalkozások közé, számuk 6,6%-kal nagyobb volt az előző évinél, az öt évvel korábbihoz képest pedig 13%-kal nőtt. Egy 2012-ben végbement jelentősebb, majd egy 2013. évi szerényebb mértékű csökkenés után, 2014-től – az országos tendenciával egyezően – ismét emelkedett a vállalkozások száma a megyében.
2017-ben Veszprém megyében 72 működő vállalkozás jutott ezer lakosra, ami a megyék közül a harmadik legmagasabb értéket képviselte.
Veszprém megyei székhellyel, 363 közvetlen külfölditőke-befektetéssel rendelkező vállalkozás működött, melyek külföldi tőkéje 2017 végén együttesen 471 milliárd forintot tett ki. Veszprém megyében az egy vállalkozásra jutó külfölditőke-befektetés nagysága (1,3 milliárd forint) mintegy 240 millió forinttal meghaladta az országos átlagot. Folytatódott az előző évek tendenciája: csökkenő vállalkozásszám mellett, folyó áron számítva, gyakorlatilag évről évre nőtt a külföldi tőke nagysága.
2017-ben a Veszprém megyei székhelyű vállalkozásokba befektetett külföldi működő tőke túlnyomó többsége (92%-a) a feldolgozóiparban realizálódott. Ennél nagyságrenddel kevesebb külföldi tőkét invesztáltak a sorban következő ingatlanügyletekbe és kereskedelembe.
Beruházások
A Veszprém megyei szervezetek 2018-ban 170 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, összehasonlító áron 23%-kal többet, mint 2017-ben. Országosan szintén 23%-kal növekedett a beruházások volumene. A beruházások döntő része (62%) a feldolgozóiparban realizálódott.
A Veszprém megyei szervezetek 2013–2018 között folyó áron összesen 788 milliárd értékű beruházást valósítottak meg, ezek értékéből legnagyobb arányban a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, a szállítás és raktározás, a vízellátás, a közigazgatás és a kereskedelem részesült. Közülük a feldolgozóipar súlya (61%) volt kiemelkedő, az országos átlagot is jelentősen meghaladta (28 százalékponttal).
Kutatás-fejlesztés
2018-ban a megyében 37,8 milliárd forintot, az országos 5,8-%-át fordítottak K+F célokra. A megye súlya így a főváros és Pest megye után a harmadik legmagasabb volt az országban.
A 2018-ban kutatás-fejlesztésre fordított ráfordítások szintén jelentősen, több mint kétharmadával nőttek. A bővüléshez a külföldi tulajdonban lévő vállalkozások járultak hozzá a legnagyobb mértékben..
A megyei kutatási-fejlesztési tevékenységben nagy szerep jut a vállalkozási szektornak illetve a külföldi forrásokból végzett innovációnak. 2018-ban a megye kutatóhelyeinek 64%-át, K+F-foglalkoztatottainak több mint kétharmadát a vállalkozások adták, a ráfordítások 90%-át pedig ebben a szektorban használták fel. A források több, mint háromnegyede a járműgyártás innovációit támogatta.
Ipar, építőipar, lakás
2017-ben Veszprém megye az ország ipari bruttó hozzáadott értékének 3,3%-át adta. A megyei kibocsátásból a nemzetgazdasági ág 34%-kal részesedett, ami 7,5 százalékponttal magasabb volt, mint az országos átlag. Az ipar gazdasági jelentősége emelkedett az elmúlt időszakban: a bruttó hozzáadott értékből mért aránya öt év alatt 3,8 százalékponttal nőtt.
A 49 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű ipari vállalkozások ipari termelési értéke (víz- és hulladékgazdálkodás nélkül) 2018-ban 1114 milliárd forint volt, volumenét tekintve az egy évvel korábbinál 8,5%-kal több. Ez a növekedés a megyék között a legnagyobb volt.
A megyei székhelyű ipar termelésének több mint fele járműgyártásból származott 2018-ban. Az alágazat volumene az átlagosnál jóval dinamikusabban, 16%-kal bővült az előző évhez képest, ezen belül a kibocsátás több mint negyedét adó közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása 65%-kal emelkedett. Veszprém megye ipara, elsősorban a túlnyomórészt külpiacra termelő járműgyártás jelentős súlyából adódóan, az országos átlagot meghaladóan exportorientált.
2018-ban az országosnál is dinamikusabb volt a Veszprémi építőipari szervezetek teljesítménybővülése: a megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelési értéke 44,1 milliárd forint volt, ami 30%-kal meghaladta az előző évit. Mind a megyei, mind az országos drasztikus növekedés többek között a 2016-tól hatályban lévő építőipari áfa-kedvezménynek, a folytatódó állami beruházásoknak, az európai uniós fejlesztési források felhasználásának, nem utolsó sorban pedig a bővülő családi otthonteremtési kedvezményeknek tudható be.
2018-ban az egy évvel korábbi, már szintén magas bázishoz képest 40%-kal több, összesen 582 új lakás épült a megyében.
Turizmus
A megye kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma a 2010-es években folyamatosan bővül. Így történt ez 2018-ban is: a megye szálláshelyeit 778 ezer vendég, 2,2 millió éjszakára vette igénybe, ami 9,6, illetve 8,5%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.
A Veszprém megyei szálláshelyek forgalmát alapvetően a magyarországi kereslet határozza meg. 2018-ban a vendégek közel 80%-a belföldről érkezett: számuk (621 ezer) és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma (1 millió 535 ezer) egyaránt 11%-kal haladta meg az előző évit. A vendégkör ötödét adó 157 ezer külföldi vendég 672 ezer éjszakát töltött el, ami 3,9, illetve 3,4%-os növekedést jelent 2017-hez képest.
A külföldi vendégforgalom döntő részét továbbra is az európai országokból érkezők teszik ki. A külföldi forgalom 37%-át adó németvendég-éjszakák száma 7,0, a 11%-ot képviselő lengyeleké 18, a hasonló arányú (8,8 és 8,5%) cseheké és osztrákoké 10-10%-kal nőtt. A szintén jelentős vendégkörrel rendelkező hollandok és dánok vendégéjszaka-száma ugyanakkor visszaesett 2017-hez képest.
2018-ban a megye kereskedelmi szálláshelyei 29 milliárd forint bruttó árbevételt realizáltak, az előző évinél folyó áron 16%-kal nagyobb összeget. Az árbevétel 59%-a szállásdíjakból, 30%-a vendéglátásból és 11%-a az egyéb szolgáltatásokból származott.
Munkaerőpiac
2018-ban a megye foglalkoztatási mutatói kedvezőbbek voltak az átlagosnál. A 15–74 éves népesség 62,0%-a (161,5 ezer fő) volt gazdaságilag aktív. A megye aktivitási mutatója a főváros és a megyék rangsorában a középmezőnybe sorolódott.
A foglalkoztatottak száma 2013 óta tendenciájában emelkedett, a munkanélkülieké pedig csökkent. Öt év alatt a foglalkoztatottak száma 9,8%-kal nőtt, a munkanélkülieké pedig a 2013. évi 24%-át tette ki.
2018-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 298 ezer forintot, míg nettó átlagkeresetük 198 ezer forintot tett ki, mindkettő 13,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A keresetek az országos átlagnál nagyobb mértékben emelkedtek, de összegük 9,8%-kal, mintegy 32 ezer forinttal elmaradt attól.
Valamennyi nemzetgazdasági ágban nőttek a megyei átlagkeresetek, a jelentősebb létszámot foglalkoztató nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban 14, az egészségügy területén 17, az oktatásban 6,4, a kereskedelemben 14%-kal.
A teljes, ábrákkal kibővített elemzés a 2019. évi TOP 100+200 kiadványban olvasható.