2025. december 12-én a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara üzleti reggelit szervezett a térségben működő vállalkozások üzleti kapcsolatainak fejlesztése, az aktuális gazdasági kihívások megvitatása és a lehetséges együttműködések elősegítése érdekében.
Dr. Simon Attila, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében kiemelte a közösségépítés és a hálózatformálás fontosságát. Hangsúlyozta, hogy mindezek mellett a rendezvény célja hidat képezni a vállalkozások és a hivatalos szervek között és alkalmat biztosítani a véleménycserére.
Varga Tamás, Veszprém Megyei Jogú Város alpolgármestere előadásában bemutatta a Veszprém 2030 stratégia fő céljait, amelyek a kulturális pozíció erősítésére, a Balaton régióval való együttműködés bővítésére és a magas életminőség biztosítására fókuszálnak. A város vezetése hangsúlyozta az innováció és digitalizáció kiemelt szerepét, különösen a tudásalapú ágazatok fejlesztésében. Fontos elemként jelent meg a Pannon Egyetem gazdasági kapcsolatrendszerének szélesítése. A program az infrastruktúrafejlesztést is előtérbe helyezte: a 8-as főút, a 82-es út, valamint több vasútvonal korszerűsítése is tervben van. A város célul tűzte ki a szén-dioxid-kibocsátás 25%-os csökkentését, valamint az energiafüggetlenség erősítését. A fenntarthatósági fejlesztésekhez kapcsolódik a SECAP akcióterv meghosszabbítása és szemléletformáló programok indítása. Szó esett az illegális hulladéklerakók felszámolásáról és vízbázisvédelmi problémákról is. Az előadás részletesen bemutatta a város költségvetési bevételeit, külön kiemelve az iparűzési adó jelentőségét és növekedését. Az adatokból látszott, hogy Veszprém iparűzési adóbevétele országos szinten is kiemelkedő. Zárásként a befektetésösztönzés lehetőségei kerültek ismertetésre, amelyek főként technikai segítségnyújtást és infrastruktúra-fejlesztést jelentenek.
Mayer Gábor, kormánybiztos előadásában áttekintette a magyar gazdaság területi alapú fejlesztési rendszerét, amelyet öt gazdaságfejlesztési zónára bontottak. A program célja az, hogy a zónák versenyképességét növeljék, és hosszú távon fenntartható növekedési pályára állítsák az országot. Az előadó ismertette az Északnyugat-Magyarországi Zóna vezérelveit, amelyek az integrált és térségi alapú fejlesztéseket támogatják. A stratégia nagy hangsúlyt fektet az ágazati és településközi együttműködések ösztönzésére. A gazdasági helyzetelemzés több ponton arra utalt, hogy a térség fejlődése megtorpant, és termelési volumenben elérte határait. Az előadás kiemelte a versenyképességi hátrányokat, különösen az uniós összevetésekben mért munkaerő-termelékenység terén. Részletes adatok mutatták be a térség ingázási folyamatait, amelyek jelentős városi központokra irányulnak. Bemutatásra került a lakosság jövedelmi és végzettségi mutatói is, amelyek területi egyenlőtlenségekre hívták fel a figyelmet. A prezentáció térségi GDP-adatokat is tartalmazott, amelyek alapján több várostérség gazdasági teljesítménye jelentősen eltért egymástól. A területfejlesztés új szemlélete szerint a városi centrumoknak aktív szerepet kellett volna vállalniuk a vidéki települések élhetőségének javításában. Az előadó hangsúlyozta, a térség fejlesztése csak összehangolt, funkcionális kapcsolatokra épülő stratégiával valósulhat meg.
Az előadásokat követően lehetőség nyílt a felmerülő kérdések megvitatására és az üzleti kapcsolatok elmélyítésére.
A rendezvény Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara "Szövetségben a Vállalkozókkal" című megállapodása és az ahhoz kapcsolódó Vállalkozásfejlesztés Program keretében, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében valósult meg.
